Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-24 / 25. szám
Budapest, 1894. III. évfolyam 25. sz. Vasárnap, junius 24. BUDA ÉS VIDÉKE KÜZIGAZGATÄS1, RŐZGAZDASáGI ES TÁRSADALMI IIETILAT Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄÜ, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-ntesa 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kor., Pálya-ntcza 2. szám. 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Olvasóink figyelmébe. Folyó év Julius hó elején a „Buda és Vidékére“ uj előfizetést nyitunk. Lapunk terjedése bizonyítja annak létjogosultságát. Bár a legnagyobb közönynyei nézze is valaki Budának és vidékének elhanyagolt érdekeit, nagyon sok mellőzést és sebet fog felfedezni. A fővárosi sajtónak a politikai élet hullámzása mellett alig jut ideje — még ha akarata meg van is — a mi ügyeinkkel foglalkozni. A „Buda és Vidéke“ éber figyelemmel kiséri az összes érdekeket és szívesen közöl minden jogos felszólalást. Különösen alkalmas a társadalmi élet, egyletek, családi élet, községi mozzanatok nyilvántartására. Olvasó közönségével egy családot képez, osztozik annak bujában és örömében. Mi továbbra is fenn akarjuk ezt a szellemet tartani és lapunkat f. évi julius elsejével még élénkebb tartalommal szerkesztjük, mint eddig, mert újabb és különösen a tárgyilagos és közérdekű dolgokban közremunkáló erők tömörültek mellettünk. Ki fogunk terjeszkedni Buda és vidékének közgazdasági életének ébresztésére, ismertetni fogjuk iparát és kereskedelmét. Megkezdjük a rég Ígért fényképek közlését, melyekben Buda és vidékének vezér- egyéniségeit mutatjuk be. Júliusban Erdélyi Gyula Béla király kútja czimü elbeszélését közöljük. Rajta leszünk, hogy lapunk tartalma minél érdekesebb legyen. Kérjük a közönség támogatását és kérjük olvasóinkat, hogy lapunkat terjeszteni és arra előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. A mi legnagyobb erőnk a független közönség támogatása. Kívánatra bárkinek 4 mutatványszámot küldünk de az 5-ik számnak elfogadásával elő- ! fizetőnek tekintjük. „A BIDA és VIDÉKE“ TARCZAJA. Két pár czipő, vagy : Jncziba boazaja. Balambér Luczián titkos drámairó és hangulatvadász. Ennél többet a legnagyobb történetíró sem fedezhetne fel róla. Mind a két mesterség jövedelmező lehet, ha az, a ki viseli, legalább is egy késhegynyi szerencseport dughat a párnája alá. Az olvasó teljesen nyugodt lehet, a felett, hogy a két mesterség majdnem egyforma szabású ; egyik a vitézkötés, másik a bélés, a bogy ezt az embert lényegében szövetnek tartó tudósok kifejezik. A bélés a hangulatvadász, a vitézkötés titkos drámairó. Balambér Luczián személyleirása a részletek elengedése után annyi, mint csinos férfiú. Drámája, a mely évtizedek óta készül s melyhez szorgalmasan adatot gyűjt és tanulmányoz s lenvirágszinü szemei, merész vágású bajusza, a x. kerület legérdekesebb alakjává léptették elő. Ha azt kérdezték az x. kerületben a gyógyszertárostól kezdve egészen a sarki gesztenyeárusig : mit csinál Balambér ur ? A felelet rövid és tartalmas volt: tanulmányoz. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre..........................6 „ Negyedévre ... 8 „ A budai vigadó. Sokszor hangoztattuk már, hogy mi nem akarunk elszakadni a főváros másik partjától, s ha mi Budáról emlékezünk, ez nem azt jelenti, hogy Buda nem Budapest. Lapunk törekvése a jobbpart és vidékének emelése, érdekeinek nyilvántartása és védelme. A név keveset határoz, hanem a lényeg dönt. Ezt a lapot bárminek hivhatjuk — nem nevéből áll tartalma, a zászlón a melyet kitűztünk az keveset változtatna, színéből semmit nem venne el. Mi szivesen megváltoztatnánk és megváltoztatjuk e lap czimét, ha az által a czélhoz közelebb jutunk. Az nem rendíti meg a közönség bizalmát és érdeklődését akármi néven folytatja is valaki sérelmeinek védelmét. Egjrat tapasztaltuuk rai ° az, hogy el vannak a jobbparti városrészek hanyagolva s ha történtek is e tekintetben bizonyos haladások, ez semmi — ez még csak a kezdet kezdete. A jó szándék magja, mely csak kellő ápolás mellett ver oly gyökeret, a mi terebélyes fa lehet egykoron. Gyakran fordul elő, hogy a másik part kiválóbb egyéniségei szükkeblüek Budával szemben. A vigadó kérdésénél a magyar egyesület egyik vezére, a fővárosiügy védi kar jelese, dr. Prey er Plugó soA dráma nagyszabásúnak Ígérkezett. Sötét társadalmi háttér, kiváló eredeti alakok. Nagyszerű kérdések megoldása már a jelenben, a mit a jövő századtól sem lehetne feltételezni. Balambér csak talányokban, rejtélyekben beszélt darabjáról, a mely az emberiséget reformálni fogja és egészen uj irányt szab ki rendeltetése betöltésének. Szabóját, vendéglősét, kávésát, czipészét azzal biztatta, hogy drámájában halhatatlanná teszi őket, a mi már életökben megfizethetlen hirlárma s egyenes eljegyzés egy három emeletes házzal abban az esetben, ha türelmük ki nem merül, míg ha elszakadna ennek szála, úgy a halhatatlanság ártalmas színekkel születik. Valaki haragudott valamire s ezt közölte Balambérral: megvigasztalódott azonnal, mert azt a biztatást kapta, hogy Balambér ur a legsötétebb bűnnek fogja jámbusozni valaki haragját valamire. Sietett azonban ezt frissen valaminek is elmondani s mind valakinek, mind valaminek tárczáját megkönnyiteni A jámbusok mennyire szaporodtak, menynyire nem ; arról hallgat ének és tudósítás egyaránt, de a várakozás lázzá emelkedett. Ha Amerikában élünk, úgy fogadások történnek arra, hogy kész, készül-e Balambér drámája s nem-e hiában piszkálja, ápolja gyönyörű körI kalta a budai vigadóra szánt összeget A szellemes férfiú a tévedésbe a viszonyok helytelen mérlegelésébe azért esett, mert nem foglalkozott mélyebben Buda viszonyaival, s nem terjesztette ki a magyar egyesület sem figyelmét arra, hogy milyen fontos az, ha Buda vagy hát nevezzük Budapest dunajobbparti részei s a vidék társadalmi utón gyakrabban érintkezzenek, a mire eddig nem volt kellő hely. Mélyebben kutatva a dolgot arra jöhetünk, hogy azért nem foglalkoznak a másik partrészen a mi partunkkal, mert mi is ritkábban foglalkozunk a másik parttal. Elfogadjuk a leczkét és ezután majd kirándulunk egyes szemlélődéseinkkel oda is és megbíráljuk mi történik oda át, kik ott ellenségeink kik barátaink? Ezúton Budapest és vidéke a különféle kerületek érdekei, a klikkek és vizsgálódásunk tárgyai lesznek. Igyekezni fogunk azon, hogy lapunkra figyelmessé tegyük — a név nem határoz — a túlsó köröket is. A túlsó rész kültelkei és a mi ! kültelkeink s ezek vidékének összehasonlításából meritünk tanúságot, nem mindig Buda és vidéke — de Budapest és vidéke szempontjából. Ez a programra kiszélesítését jelenti ugyan, de nem azt, hogy programmunkhoz hűek ne legyünk. A méz élvezhetőbb, ha a méhnek mezeje tágasabb, ha a városatyák nem akarnak kirándulni Buda és vidékére — ellátogatunk mi Budapest és vidékére. Belefoglaljuk vizsgálódásainkba a kedveltebb részeket, hogy annál erősebbek legyünk ideát, ngy az általános, mint a meit, melyeken oly szépen a bécsi körömidomi- tók sem tudtak volna remekelni, mint ő. Kisebb dolgokkal, mint tárcza, beszély, regény, operette-szöveg, képmagyarázat vagy törvényszéki tudósítás soronkint, stb. nem vesződött. Hitelezői sokszor megrohanták és kérték legalább a dráma czimét, ha már a legközelebb eső vasárnapon ingyenjegyet nem kaphatnak. Balambér Luczián nem íösvénykedett a látogató-jegyekkel, melyek utalványul szolgáltak páholyra, kakasülőre, zártszékre az esetben, ha darabja műsorra kerül. A karszemélyzet bevégzett nagyratörői, a kik titokban önálló szerepről álmodoztak, szivesen fogadták köszöntését és hívták meg vacsorára. Legalább kétszáz önálló szerepnek kell darabjában, lenni, ha minden Ígéretét beváltja, de azért is ígér folytonosan. A sziniigazgatókkal addig-addig bocsátkozott darabja felöl tárgyalásba, hogy ezek megunták s örökös ingyen-zártszékkel tisztelték meg, csak bogy a darab elkészülésének ideje kinyúljék az örök mozdony megindulásáig. Szabadjegye volt minden bálba, lóvonatu vasútra, helyi érdekű vasntakra, Margit-szigetre, gőzfürdőbe és uszodákba. A legkomolyabb emberek is felültek neki és szivesen adóztak, csakhogy drámájában egy
