Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-17 / 24. szám

Budapest 1894. ('».)

BUDA és VIDÉKÉ

Junius 17.

felelnek, bucsuzáskor kezet fogunk, — mi pedig útnak indulunk ... De most öntől búcsúzom, Katuska . . . óh ne vonja el kezét, ne ne szólítson senkit . . . Nem akarok, nem tudok elválni öntől, hogy meg ne mondjam, menynyire szeretem . . .

— Schwandorf ur . . .

— Nevezzen Ernestnek, hisz ön is megengedte, hogy Katuskának hívjam, — az én Katuskámnak. — Emlékezik e még ? Tavaly, a tiszti majálison, a tánczteremből kiszöktünk a suttogó erdőbe . . . Én az ön nevét egy hársfába metszettem . . .

— S megvágta az ujját . . .

— Ön ide adta batiszt kendőjét, nézze, még most is itt hordom magamnál . . .

Ki tudja meddig beszélt a két szerelmes egymással, talán ők maguk se mondhatnák meg. Bucsuzáskor Katuska Scbwandorfnak egy arcz- képet adott, melyet oly rég kért tőle, s melyre finom, növeldei Írásával csak e két szót irta: For ewer.

Pár nap múlva a huszár-tisztek fényes bucsu-bankettje után a jó Zug Szent-Péteriek mind kikisérték őket az állomásig, s a Miska kesergő nótája mellett, bizony mondom, egy se maradt megsiratatlanul.

Egy szép júliusi hajnalban meg bevonultak a poros országúton a dragonyosok. A fényes taréju sisakok messze csillogtak a kelő nap fényében, félig leeresztett ablakredők és viruló hónapos rózsák közül Katuska igéző pongyolában leselkedett rájok, s a mintáz utolsó lovas eltűnt a nagy piacz sarkán, így szólt:

— Mamám, mégis csak jó volt, hogy megtanultam a nagy mazurt.

Különfélék.

— A Hl. kér. önképzőkörből. A

mostani válságos időkből a III. kerületi önképzőkör-egylet is kivette a maga részét; dr. Mittelmann Bernát ur lemondásával egy rendkívüli közgyűlés egybehivása vált szükségessé, a melyen a tagok egyöntetű bizalma, az egylet körül magának hervadhatatlan érdemeket szerzett Deutsch Zsigmondban összpontosult. Deutsch azonban az egyleti tagok őszinte sajnálatára, a neki szánt elnöki tisztséget hivatalbeli túl elfoglaltságánál és egyéb más családi természetű okoknál fogva nem fogadta el, miért a tagok többsége akként vélekedvén, hogy szabályellenes sáfárkodás volna, elnök nélkül az ügyeket vezetni, egy újabb közgyűlés megtartása határoztatott el, a mely f. hó 8-án a tagok nagy érdeklődése közepette tartatott meg. A közgyűlést megelőzőleg élénk mozgalom indult meg az elnöki székbe ültetendő személyiségek érdekében ; mint hivatalos jelölt ismét Deutsch Zsigmond szerepelt, mig a tagok zöme Deutsch urnák a legutóbb történt megválasztatásával szemben elfoglalt tagadó álláspontját illő figyelembe véve, nem akarta azt, hogy az egylet a fölidézett „ideiglenes állapotok“ zavaros tömkelegében posványosodjék el; egy oly férfit óhajtott az egylet ügyeinek vezetésével megbízni, a ki már eddigi üdvös működésével elég erkölcsi biztosítékot nyújthat arra nézve, hogy képes lesz az egyleti életet ismét a fokozatos, de állandó fejlődés rendes medrébe terelni; Kaiser Sándor, az eddigi al- elnök erre pradestináltnak találtatván s a nevezett közgyűlésen szótöbbséggel elnöknek választatott meg. E választáshoz a legjogosultabb remények fűződnek, a mennyiben ismeretes, hogy Kaiser Sándor elnöksége össze van forrva egy oly reform tevékenység kifejtésével, a mely hivatva van egy lelkes és buszgó tetterőtől duzzadó egyleti életet teremteni. Az uj tisztikar és választmány ugyancsak reform eszmékért lelkesedő elemekből van összeállítva.

0 r o v a Károly.

— A hülyék vizsgája. A hülyék és gyengeelméjüek budapesti intézetében jun. 10-én tartutták meg az évi záróvizsgálatot a növendékek szülői és nagyszámú közönség jelenlétében. A vall. és közokt. minisztérium részéről jelen volt: Dr. Lippich Elek, az I. kér. iskolaszék részéről í Kállay Bertalan. A növendékek vizsgálatait özv. Kiss Yilmosné kezdte meg, ki e téren levő gyakorlatának és szorgalmának

adott kifejezőt. A kezdők csoportját az intézet derék tanitója: Strohmayer Ferencz mutatta be. A haladók széperedményt mutattak fel érdemes tanitójuk: Kaposvári József vezetése alatt. A vizsgabefejeztével a közönség az intézet berendezését tekintette meg és elismerését fejezte ki Dr. Frim I. igazgatónak az intézet tapintatos berendezése és a szerencsétlenek ügyének felkarolásáért.

— Dijverseny-tekézés. Az I. kér

polgári kör f. évi junius hó 17-én (vasárnap) saját tekepályáján (I. Krisztinaváros, alagut- utcza 1. sz.) értékes nyereményekkel ellátott versenytekézést rendez, melyre a t. körtagok (esetleg az ezek által bevezetett vendlgek) tisztelettel meghivatnak. Ez alkalommal csak urak versenyeznek, oly feltételek mellett, hogy még a leggyengébb dobók is sikerrel pályázhatnak. A vigalmi bizottság gondoskodott arról, hogy ez alkalommal a versenyzők számára egy hordó sör is csapra veressék. Kezdete délután 3 órakor.

— Fényes esküvő. A terézvárosi templomban f. hó 16-án délelőtt diszes násznép jelent meg, hogy tanúja legyen egy esküvel erősített boldogság megkötésének. Mind a meyasz- szony, mind a vőlegény jól ismert tagja a budapesti előkelő társaságnak. Rauchbauer Antal az első hazai takarékpénztár-egyesület kölcsön osztályának pénztárnoka egy kiválóan képzett, ritka szép férfi tulajdonságokkal rendelkező gentleman és szakmájában kitűnő hivatalnok, ki általában kedvelt a legelőkelőbb körökben, vezette oltárhoz a kedves és müveit, emelkedett szellemű Breslmayer Vilma kisasszonyt, Breslmayer Román budapesti előkelő polgár és budai villatulajdonos női erényekben kitűnő leányát. A frigy két tekintélyes patriczius családot hoz összeköttetésbe. Az esküvőn fényes és kiváló közönség jelent meg. Az egyházi szertartás után a czelebrá’ó praelatus szép beszédet intézett az ifjú párhoz. Mint násznagyok szerepeltek a vőlegény részéről Rauchbauer János, a menyasszony részéről Eckensberger Ferencz Bécs- ből. Nyoszolyó lányok voltak: Breslmayer Olga, Laubner Irén és Angela, Koller Elza, Szwirák Margit és Gizella. Egy valóságos rózsás kert. Vőfélyek: királyházi Király Kálmán, Straub Ferencz, Walkampf Henrik, dr. Szigeti Barthos Andor és Clemens István. A násznép a menyasz- szonyi háztól indult a templomba. A templomban a menetet Löwenstein Mariska és Eckensberger Rudi kezében a bokrétázott nászbottal kezdette meg. A csinos leányka rózsaszínű ruhában (Löwenstein Antal búdéi ^kiváló polgártársunk leánya) a fiú fekete bársonyban. Esküvő után nagyszabású ebéd volt a Hungáriában, hol sok szép pohárköszöntőt tartottak a boldog fiatal párra. Az ifjú pár nászutra indult Bécs, Salzburg és Münchenbe. Mi is tartós boldogságot kívánunk a szeretet e szép szövetségének.

— A Ferencz-csatorna részvény- társulat megtartotta évi rendes közgyűlését Türr István tábornok elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a Ferencz-csatorna forgalma az 1893. évben 61.967 frt 96 kr. tiszta jövedelmet eredményezett. Ez az összeg még a múlt évihez képest is 32.759 frt 2 krral kevesebb. E kedvezőtlen eredményt az igazgatóság állítása szerint a bácsmegyei gyenge termés és a gabona, valamint másnemű termények hallatlan alacsony ára okozta, úgy hogy a bácsmegyei jobbmódu termelők terményeinknek eladásáról hallani sem akartak, várván az árak emelkedését. A társulat közelebb kiépítteti a tervezett Béga-csatornát, melynek megnyitásával a Ferencz-csatorna jövedelme tetemesen emelkedni fog. A Ferencz-csatorna torkolatának Ó-Becse alá áthelyezése a valósulás felé közeledik. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis az áthelyezés létesítésére 200.000 irtot irányozott elő. A Dunától a Tiszáig terjedő vonalon hét malomtelep dolgozta fel a megye nyers anyagát. A rizstermelés nagy fejlődésének indult. Ugyanis a Ferencz-csatorna mellett a péklai pusztán 341 hold, ezzel szemközt 230 hold, a petróváczi pusztán 10 hold, összesen 580 hold terület volt rizszsel bevetve. A csatorna brutto bevétele 217.726 frt 53 kr volt, melyből levonva a fentartási és kezelési költségeket 41.967 frt 96 kr maradt tiszta jövedelemnek. Ez összeget, illetőleg az igazgatóság

a tarfalékból 31.460 forinttal pótolta az elsőbbségi kötvény tulajdonosainak l1/so/°-ot fizetnek ki. Az ily módon kiűzendő 11/2°/o a szel- vényekre rábélyegeztetvén, a kamatok többi részét javukra könyvelik, a mi ugyan csekély vigasztalás! A közgyűlés s a jelentést megadta. Elnöknek újból Türr Istvánt választotta meg egyhangúlag a közgyűlés.

— Peronospora. Hazánk több vidékéről máris jelentik a peronospora viticola felléptét. Ne engedjük vagyonúnkat kishitűségünk folytán elpusztulni, hanem mindenki siessen a munkához, mindenki permetezzen, ki hogy tud. Ajánljuk, hogy ki még eddig először nem permetezett, ezt minél előbb tegye: ki pedig már egyszer permetezett, a másodikkal ne várakozzék, hanem okvetlen még virágzás előtt végezze el. Péter Béla „A peronospora viticola és Black-not“ czimü könyve mindenről ad felvilágosítást. Kinek e könyve még nincs meg, jó hasznát veszi, ha meghozatja. Ára 1 frt 20 kr. Ezen csekély összeget pedig dúsan megtéríti praktikus útbaigazításai által. Megrendelhető Kassán, a szőllőszeti és Borászati Lap- kiadóhivatala utján.

— Temetés. Szentmiklósi és óvári báró Pongrátz Ferencz, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvárme- gye, pilisi alsó- és felső járásainak számvevője f. hó 7-én temettetett el. Nagy-Tétényben a két pilisi járás község jegyzőinek és biráinak majd teljes számú jelenlétében. A boldogultnak hült tetemei felett Kontra Kálmán, pilisifelső járás főszolgabíró mondott megható gyászbeszédet. Az elhunytban a vármegye egy jó tisztviselőjét vesztette el; hátramaradt özvegye pedig a legjobb férjet. Szolgáljon a gyászolónak lelki vigaszául, hogy sokan őszintén osztozkodnak fájdalmában. Áldás és béke hamvaira I

— A pestmegyei jegyzői egye- sületjfolyó hó 25-én d. u. 2 órakor Bpesten, a Fehérló szállodában választmányi, s 26-án d. e. 10 órakor a megyeházán rendes közgyűlést tart. melyre az egyesület tagjai meghivatnak. Miről a pilisi alsó- és felső járásnak t. jegyzői karát értesítjük.

— Törökbálint községben, néhai Horváth Mátyás, volt községi jegyző elhalálozása folytán, a megüresedett jegyzői állásra a pilisi alsó járás jegyzői karának fiatalabb tagjai majd mindnyájan pályázni szándékozván, úgy látszik élénk küzdelem fog kifejlődni a még ki sem irt választás alkalmával, közvetlenül az ottani lakosság között uralkodó hangulatból következtetve, úgy látszik, Navarra József, volt törökbálinti segédjegyző, albertfalvi helvét- tes-jegyző, lapunk ismert munkatársának lennének legtöbb kilátásai a megválasztatáshoz, de hírlik, hogy a pilisi alsó járás főszolgabirája őt, tekintettel arra, hogy még csak két éve van e járásban, kandidáczióba venni nem fogja; de ez a többi pályázó részéről terjesztett alaptalan kortes-fogás is lehet, mert miként azt 20-ik számunkban jeleztük is, a főszolgabíró már megigérte Navarra Józsefen kivül Gyurinka Sándor, Malovics János, Bérczy László és Bret- schneider Ödön, mindnyájan képesített községi jegyzők emlittetnek, mint olyanok, akik pályázni fognak. Hogy a választás mikor lesz, még nem tudatik.

— Schüller Frigyes. A déli vasutat Schüller Frigyes igazgató halálával ért nagy veszteség alkalmából, midőn a gyászesetet olvasóinkkal közöltük megígértük, hogy érdemeit bővebben méltatjuk. Ezt helyesebben nem tehetjük mintha a jól szerkesztett „Vasúti Lapok“ róla szóló közleményét átvesszük.

A déli vasút most elhunyt vezérigazgatója: Schüler Frigyes lovag egyike volta legkiválóbb vasúti szakembereknek. Működése mindenkor emlékezetes marad a vasutügy történetében. Az elhunyt vezéigazgató 1832. február 27-én születet Buchsweiler-ben, Elszásban. Eleinte Francziaországban, majd a heidelbergi egyetemen tanul. Mikor az osztrák államvasu- tat a hasonevü részvénytársaság vette át, akkor jött Schüler több más szakemberrel együtt Ausztriába 1861-ben a déli vasútnál főfelügyelő lett és 1878-ban Bontoux visszalépése után vezérigazgatóvá nevezték ki. Hivatalbalé- pése idején óriási nehézségekkel kellett küzdenie. A vasút flnáncziai részint az olaszországi kedvezőtlen politikai viszonyok, részint rossz pénz-