Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-29 / 17. szám

Budapest 1894. (5.) BUDA és VIDÉKÉ Április 29. badságharcz kitörése után bzonnal nemzetőrnek beállott mint negyobb tettekre vágyó ifjú ezt kicsinyelvén lóra pattant és nem soká átlépett mint önkéntes honvédhuszár, hol is rövid idő után tiszté emelkedve részt vett a Gyu’u-Fehér- vari Abrudbányai Felvinczi, Vajda-Hunyadi és a Piski hidi nagy ütközetekben. Utolsó ütkö­zete a kercsedi határban volt, mely után nem­sokára Sebesi alezredes és Beke ezredessel Zsibó- nál a fegyvert a muszkáknak letette, habár több Ízben jelentékenyen sebesült is meg. Nem­sokára elfogták és Kolozsvárit többi bajtársai­val hosszabb ideig várfogságot szenvedett s már az agyoulövetést is kimondták reá a honnan nagy nehezen és szerencsésen megszabadulva sokáig bujdosott. A szabadságharcz lezajlása után tanulmányait bevégezvén, dr. Hajnald La­jos akkori erdélyi püspök által a gyulafehér­vári főgymnáziumboz tanárnak neveztetett ki, hol a magyar irodalom és költészettant adta elő, a honnét a hetvenes években a kolozsvári tanitófi-képezde felállításakor oda jött át, hol is éledét befejezte. Az elhunyt jó hazafiban és kitűnő paeda- gogusban lapuuk köztiszteletben álló felelős ki­adója, dévai Szőllősy István édes atyját gyá­szolja. Fájdalmában őszinte részvéttel osztozunk. Ganz Abrahám. Ganz Abrahám volt neve annak a Svajczi származású embernek kinek nevéről később a Ganz és Társa vasöntöde és gépgyár-részvény­társaság nyerte mint ilyen nevét. F. hó 25-én volt 50 éve, hogy ezen iparvállalat fennál ugyan ezen a napon tartatott Hegedűs Sándor elnök­lete alatt a részvénytársaság 25-ik évi rendes közgyűlése. Néhány szóval megakarunk emlékezni Ganz Ábrahámról. Már kevesen vannak, a kik az ő szerény becsületes munkás személyére em­lékeznek. Svájczi születésű volt, de szerette Magyarországot mert nem vágyódott vissza ha­zájába, az 1848/49. szabadságharczban is lelke­sült szent ügyünkért ugyan nem karddal kezé­ben, hanem nem sokan fogják tudni, hogy ő is egyike volt azon iparosoknak kik a Magyarok részére ágyukat öntöttek. Az igazgatósági jelentés kegyelettel adó­zik Heinrich Ödön igazgatósági tag emlékének, a ki 20 éven át volt az intézet egyik buzgó intézője. A társaság forgalma ismét emelkedett, a mennyiben a szállított áruk értéke majdnem másfél millióval volt több az előző évinél. Az elmúlt évben megalakították a magyar villa­mossági részvénytársaságot, mely már megkezdte a fényszolgáltatást messze ágozó kábelhálózatá­val. Áz elmúlt év egyes gyártási ágainak sta­tisztikája ismét emelkedő számokat mutat. Ké­szítettek 48.795 kéregöntetü nagy és 12.291 kis kereket teherkocsik és építő válalatok szá­mára, 2416 különféle kocsit, 40 turbinát 6374 lóerőre 9 millió kilogramnál több különféle fémöntvényt, 195 villámos berendezést 91-000 izzó és 235 ivlámpával. A gyárakból kiment összes áruk értéke 12.895,150 frt. A tiszta nye­reség 822,159 frt, melyből jutalékokra fordítandó 65. 772 frt, a 4800 részvényre 85 frtos oszta­lékul 408,000 forintot javasol az igazgatóság kifizettetni. Marad még a közgyűlés rendelke­zésére 348,387 forint. Ganz Ábrahám 7 munkással kezdte meg kis műhelyében tevékeny működését ő volt alapköve ezen nagygyá alakult iparvállalatnak, mely országunkban az első helyen áll ma há­rom gyárában 4500 munkást és 410 alkalma­zottat foglalkoztat. A jubileum megünneplésére az igazgatóság 100,000 frt összeg kiosztását indítványozta. He­gedűs Sándor elnök ur lendületes beszédében kifejtette, hogy a virágzó vállalat szerényen kivánja jubileumát megünnepelni minden banket és feltűnés nélkül. A társaság az elnök beszédét éljenzéssel fogadta az igazgatóságnak valamint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. A mecen- zefi olvasztó el adását tudomásul vették és el­fogadták valamint a módosított alapszabályo­kat is. Az uj alapszabálok szerint igazgatósági tagok lettek: Hegedűs Sándor, Helfy Ignácz, Hollán Ernő, Mtchwárt András, Országh Sándor. Pallaviczini Ede őrgróf, Trebitsch Ignácz, fel­ügyelő bizottsági tagok : Krauez Izidor dr., László Zsigmond dr., Mandelló Károly dr. Rad- vánski Géza báró. Végül a részvényesek részéről Mechwárt András vezér igazgató urnák páratlan műkö­déséért köszönet nyilvánitatott mit a jelenlevők élénk éljenzéssel viszonoztak, a tisztviselőknek szintén köszönet szavaztatott és ezután a köz­gyűlés véget ért. Különfélék. — Léghnzam a Mátyástemplom­ban. A kinek alkalma volt a Mátyás-templom bejáratánál, vagy pedig a hátsó ülésekben helyt foglalni, tapasztalhatta amaz óriási léghuzamot, mely a folytonosan nyitvalévő ajtó által kelet­kezvén, az ott tartózkodást szinte lehetetlené teszi. — Nem tehetünk propositiót, mily mó­don lehetne estetikai szempontból e kérdést helyesen megoldani, miután ez tisztán az építést vezető mérnök hatáskörébe tartozik; magunk részéről azonban több oldalról hozzánk intézett kérelemnek vélünk eleget tenni, ha az irányadó körök figyelmét felhívjuk a múlhatatlanul szük­ségesnek mutatkozó szélfogó ajtó alkalmazá­sára, mely nélkül úgyszólván egyetlen templom sem existálhat. — A várba vezető uj ut befásitá- sát már megkezdték. Igen imposans képét nyújt az Attila-utczai feljáró s már is sejteti velünk azt az óriási átalakulásokat, melyek a királyi palota épitése által ezen vidéken egy évtized alatt történni fognak. Egyes házi urak mint értesülünk rövid idő alatt építkeznék. — A királyi palota épitésa is ez évben nagy lépés­sel fog előbbre haladni, a mennyiben a köz­ponti őrség laktanyája immár teljesen lebonta­tott s az építkezéshez szükséges terület teljesen szabadon áll. A munkások kiknek nagyrésze múlt év folyamán a nagy terem bővítési mun­kálatainál voltak elfoglalva, ez évben a köz­ponti épület emelésénél fognak munkálkodni. * A II. kér. csalogány-utczai állami elemi tanitóképezde f. hó 22-én fejezte be a tanévet; ugyanis a helyiségek szükeknek bizonyulván, a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium elhatározta, hogy a jelenlegi földszintes épületre emeletet építtet és a szük­séges átalakításokat is május-október hónapok­ban foganatosíttatja, a mely idő alatt az elő­adások szünetelni fognak. A tanév befejezése alkalmából a tanári kar és a növendékek az intézet zenetermében évzáró ünnepélyt rendez­tek nagyszámú közönség jelenlétében, mely a következőképpen folyt le: Megnyitóul a növen­dékek a Raff-féle karéneket adták elő ; azután magyar dalokat énekeltek Therntől: Gajdos L. és Kecskeméthy M. és egy Gastalto-féle olasz dalt H e t y e y J. II. éves növendékek, mire Singer Á. és Richter S. II. éves növendékek Beethoven Y. symphoniájának I. részét adták elő. Szenkovich A. (I. éves) szavalta Gabányi Árpád „A kis mama“ ez. költeményét, mire ismét Kecskeméthy M. lépett elő és előadta gróf Zichy Géza szerenád­ját. L o ó s z Y. (IV. éves) harmoniumon mu­tatta be Mettenleiter „Imahymnusát“ és Grün- h u t A. (Ifi. éves) énekelte Chopin „Boleróját“. melyet Z a 1 a y E. (III. éves) Arany János „Ráchel siralmának“ elszavalásával követett. Énekeltek még magyar dalokat Móré E. (IV. éves), Yogrich „Staccato caprició“-ját, Heger L. (IY. éves) és egy befejező karéneket az ösz- szes uövendékek. Általában az ünnepély igen jól sikerült és a közönség Thuránszky Irén igazgatónő és Karkis István ének és zene tanár fáradozását sűrű tapsokkal jutal­mazta. Ugyané napon rendezett az intézet kézi­munka és rajzkiállitást is, mely szintén sok vendéget vonzott. Elismeréssel adóztak a láto­gatók a jelen volt tanároknak; különösen tet­szett Heger Lujza (IY. éves) növendék festése a bársonyra. Az uj tanév csak f. évi november hó 1-én veszi kezdetét. — Az alaguti gyalogjáró. Lapunk hasábjaiban több Ízben sürgettük, hogy az alagutban a gyalogjárda a kocsi-uttól korláttal elkülönítessék. — Nem tudjuk mily okok gá­tolják ennek kivitelét, most azonban midőn az alagut-társaság figyelmét újból felhívjuk a kor­lát szükséges voltára helyén valónnk találjuk néhány példával igazolni sürgetésünk indokolt­ságát. Csak a közel múltban történt, hogy az alagut-utezában egy megvadult paripa az alag­utban végig vágtatott. — A tavaszi katonai gyakorlatok alkalmával csaknem naponként átvonul egy-két ezred huszár és bizony az alagút visszhangjához nem szokott lovak ficzkán- dozása miatt a közlekedő közönségnek gyakran a nyirkos falakhoz kell szorulnia. Ments Isten, hogy valamely szerencsétlenség igazolja méltó aggodalmunkat, mindenesetre azonban méltá­nyosnak vélnénk, ha a közönség biztonsága érdekében a gyalogjáró a kocsi-uttól minél előbb elkülönittetnék. — Szakirodalom. Ritka dolog ez nálunk, hogy iparos szakkönyvet Írjon, meg­tette pedig azt Bodh József budapesti (Ó-budai) czipész, ki 111 oldalra terjedő „Magyar Czipész Szakismertető Könyv“-et irt, mely a magyar czipész szakirodalom terén az egyedüli, 45 drb szabászati rajzmintát normális, abnormális, va­lamint a beteg s sánta lábakra való orthopäd czipö készítésének ismereteit tartalmazza. A könyv magában foglaja az uj rendszert a czipé- szetben, t. i. a 45° és 90° „derékszög“ mértani rendszere után való szabászatot, az újabb mó­dosítások alapján. Szóval: A „M. Cz. Sz. Könyv* magában foglalja mindazon tudományos szak­ismereteket, melyre a czipésznek szüksége van. Yalamint a közönség számára is igen ajánlatos. A könyv megbirálásáról a budapesti czipész ipartestület 15 tagú szakbiráló bizottságának jegyzőkönyve a következőket tartalmazza. A műnek felülbírálása után a szakkiküldöttek egy­hangúlag elhatározták, miszerint elismerik azt, hogy a Bodh József által irt „Magyar Czipész Szakismertető Könyv“ a czipész szakmába egy nagy hézagot pótló má, melynek tartalmát mindenben helyeslik s örömmel üdvözlik a mű íróját s büszkén tekintenek művére azért is, hogy végre már magyar szakember is találko­zott, ki a czipészeti szakmába vágó tudományos ismereteknek a megírására magyar nyelven vállalkozott, de különben is melegen ajánljuk az együttes szakkiküldöttek ezen művet a czipész szakmába működő mindee egyénnek. A könyv megrendelhető a szerzőnél, Budapest, III. kér., Lajos-utcza 180. szám. Ára: 2 frt. * A budapesti II. kér. vörös-ke­reszt választmány a múlt héten tartotta évi közgyűlését. A bemutatott jelentés szerint van a választmánynak 16 alapitó, 32 tízforintos és 164 rendes, összesen 212 tagja. Bevétele volt 1091 frt 54 kr; kiadása 153 frt 8 kr; e szerint átvitetik az 1894. évre 938 frt 46 kr. A közgyűlés a számvizsgáló bizottság javaslata alapján a válaszmánynak a felmentvényt meg­adta. Múlt év elején a választmány üdvös mű­ködést fejtett ki a népkonyha fenntartása által. Az ez alkalommal szerzett kiváló érdemekért a Felséges Yédasszony Eckermann Ede pénztárnokot és özv. Strauss Ferenczné választ­mányi tagot diszokmánynyal méltóztatott kitün­tetni. A választmány az 1894. évre a követke­zőképen alakult: elnök: báró Lipthay Béla, társelnök: Rupp Zsigmondné, jegyző: Dr. R á c z Károly, pénztárnok: Eckermann Ede, választmányi tagok : Dr. Axaméthy Lajosné, S z m i k Lajosné, Kollár Lajosné, S z w i e r ák Ágostonná, Wiederspan Nándorné, Dr. Doc­tor Henrikné, G r ú s z Albertné, Dr. Emmer Kornélné, Lukse-F ábry Béláné, G a r b a Gyuláné, özv. Strauss Ferenczné, báró L i p- t h a y Béláné, B i s c a r a Endréné, Ecker- m a n n Edéné, Hollós Jakabné, Szalavszky Gyuláné. Tichy Józsefné, Csath Ádám, Hebentanz Nándor, Lukse-Fábry Béla, P e t s i t s Márk, F o r s t e r Gyula, lovag Fáik Zzigmond, Dr. Kiss Károly, Del’Medico Ágost, M a r ó t h i Mandl Ida, B i s c a r a Endre, Dr. Darányi Ignácz, Freyberger Pál, Garb a Gyula, Hampel Sándor és Rocs- k o n y i Károly. Számvizsgálók : Dr. And a házy László, Gallner József és Komoróczy Sándor. — Dalestély. A budai dalárda mint fő- és székváros első dalegylete, f. é. május hó | 2-án tartja meg a II. kér. Medve-utczai „Fá- I czán“ vendéglő termeiben Bellovits Imre kar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom