Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 16. szám
BUDA és VIDÉKÉ Budapest 1894. (3.) Április 22. villanyozását találják: magát az ifjúságot is a játékban való tömeges részvételre bírhatjuk. A múlt évi nyári idény alatt 173 játéknapon 105 hölgy, 155 férfi, összesen 260 egyén 3489 ízben játszott. Egy-egy játéknapon tehát átlag 20'2 vett részt. A játékok vezetését és a játéktér felett való rendelkezést Krenedics Gyula elnöklete alatt külön bizottságra bíztuk. A játékokban résztvevők Krenedics Gyula fáradozásaiért elismerésüknek méltó alakban adtak kifejezést és szükséges, hogy odaadó, buzgó munkálkodásáért e jelentésünkben egyletünk is fejezze ki köszönetét. Hogy a gyorsan terjedő „lawn tennis“ szabályait egyletünk tagjai s az érdeklődő közönség megismerhessék, csak a legsürgősebb szükségletnek kivánunk eleget tenni, midőn azokat a szabályokat, melyek a játék közben felmerülő kérdések eldöntésénél irányadók, verseuyjátékok- nál pedig épen mellőzhetlenek, ezen évi jelentésünk kiegészitésekép egyletünk tagjainak rendelkezésére bocsátjuk. Az egylet vagyoni viszonyaira nézve a pénztári kimutatás és vagyonmérleg nyújt felvilágosítást. A pénztári kimutatás szerint az 1893/94. tornaévben befolyt 6468 frt 79 kr., kiadatott pedig 5916 frt 30 kr. A bevételek 930 frt 79 krral, a kiadások pedig 431 frt 53 krral haladván meg az előirányzatot, a tényleges eredmény az előirányzathoz képest 509 frt 26 krral kedvezőbb. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur egyletünknek az 1893. évre is volt szives 500 frt segélyt utalványozni. Az egyleti tekepálya használatából 2372 drb részvételi jegy után 237 frt 20 kr bevételünk volt, mely a kiadások levonása után 90 frt 58 kr. felesleget mutat. Megemlítjük még a „Daloscsapat“ alakítását, a mely Mambriny Gyula tagtársunk karnagyi vezetése alatt egyletünkben a társas élet fejlesztésére sikerrel közreműködik és hogy a várszínházban a földszint jobb oldalán az első sorban levő 8 zártszéket az idén is bérbe vettük, hogy ezen utón egyletünk tagjai és családtagjai részére a színházi jegyek megszerzését megkönnyebbitsük. Ezen bérlet egyletünknek 71 frt 08 kr. bevételi többletet eredményezett. — Köszönetét mondunk Toldi Lajos könyvkereskedő, tagtársunknak, ki a színházi jegyek eladásának közvetítését elvállalni szives volt.“ A vagyonmérleg szerint 1894. évi márcz. hó 31-én az egyletnek 36,824 frt 63 kr. tiszta vagyona volt; ellenben teher gyanánt 2654 frt szerepelt, mely összeg nagy részben a még forgalomban levő kamatnélküli 10 frtos kötelezvényekből ered. Az egylet egyéb összes terhei törlesztve vannak. Az egylet élén állottak: Kollár Lajos elnök és Thaly Guidó aielnök. Mint jegyzők: Dr. A r y Pál és A 1 k é r Ernő, pénztárnok : Rónay Emil, ellenőr: Bal lass a Gyula és szertáros Dürr Károly működtek közre. •A közgyűlés lefolyásáról legközelebbi számunkban fogjuk t. olvasóinkat tájékoztatni. A cseléd-ügy. ii. Az intézeti ügyek kezelése tovább akként í-endezendő be, hogy a cselédkereső közönségnek a lehető legnagyobb kényelmet nyújtsa. Módot kellene az intézetnek adni arra, hogy a rendőri cselédosztálylyai közvetlen hivatalos érintkezést tartson fenn, hogy továbbá — esetleg a rendőrség közbenjárásával — azon vidéki helyek hatóságaival lépjen összeköttetésbe, a mely helyek szolgáltatják leginkább a fővárosi cselédkontigenst, a mi által eleje vétethetnék annak, hogy a vidéki leányok már pályájuk elején rossz kezekbe kerüljenek. Azon előnyök fejében, a melyekben a vállalat tulajdonosa ily módokon részesülne, a hatóság a tiszta jövedelem egy bizonyos hányadára igényt tarthatna, a melyből az ellenőrzés költségeit, esetleg a rendőri külön cselédosztály költségtöbbletét fedezhetné s a mely czélból az intézet rendes könyvvezetésre és számadástételre kötelezendő. Ily mintaszerüleg és hatóségi ellenőrzés garaucziája mellett becsületesen vezetett intézet kétségtelenül klienséül szerezné meg a főváros csaknem minden tisztességes családját, a mi ismét azt eredményezné, hogy a többi cselédszerzők selejtes része magától elpusztulna, az életrevalóbbak pedig — már csak egészséges verseny okából is — képtelenek lennének a szigorú üzleti tisztesség terére lépni. Mindezek alapján a cselédügy osztályozását a fennálló törvényeit keretén belül alkotandó szabályrendelet volna hivatva eszközölni. Ezen szabályrendelet tervezetét a következő szövegezésben terjeszti a fővárosi egylet a székes főváros t. tanácsa elé : Szabályrendelet a fő- és székváros területén lakó nőcselédek összeírása, az azok feletti felügyelet, valamint az azok elhelyezésére jogosított egyének és intézetek által követendő eljárás tárgyában. 1. A fő- és székváros területén lakó összes nőcselédekről pontos összeirási lajstrom Készítendő. E czélból a jelzett cselédek, legyenek azok szolgálatban vagy szolgálaton kívül, a jelen szabályrendelet kihirdetéséről számított 30 napon belül cselédköuyveikkel vagy egyébb igazoló irataikkal ellátva a főv. állami rendőrség központi hivatalánál, illetőleg az ez által e czélra kijelölt helyeken személyesen vagy megbízott utján jelentkezni tartoznak. A mely cseléd ezen határidőt (beigazolt elhárithatlan akadály esetét kivéve) elmulasztja, cselédi minőségét elveszti és ha egyébb foglalkozást kimutatni nem tud, a fő- és székvárosból eltolonczoltatik, illetőleg ha helybeli illetőségű, mint csavargó büntettetik. 2. A fentjelzett összeirási lajstrom elkészítése és az allábbi módozatok szerint leendő vezetése czéljából a főv. államrendőrség kebelében egy külön „cselédosztály“ alakittatik, melynek szervezeti szabályát a m. kir. belügyminiszter ur annak idején külön állapítja meg. Az úgynevezett „bejelendő hivatal“ hatásköre ezentúl a helybeli cselédekre nem terjed ki. 3. A cselédösszeirási lajstromban minden egyes cseléd részére külön törzslap nyittatik, a mely törzslap az „A“ minta szerinti rovatokkal láttatik el és vezettetik. 4. Miután a cseléd neve a törzslapra bevezettetett, annak könyve nyomban visszaadandó, illetőleg annak hiányában, részére megfelelő igazolvány állítandó ki, a mely könyvön vagy igazolványon a megtörtént bejegyzés ideje — a törzslap számának feljegyzése mellett — iga- zoltatik. 5. A cseléd szolgálatából való kilépését követő napon köteles a „cselédhivatal“ előtt megjelenni a hol könyve vagy igazolványa a keletet jelző bélyeggel lebélyegeztetik, maga a cseléd pedig — újabb elszegődéseig — rendőrileg szemmel tartaudó. Ezen naptól számított nyolczadnapra köteles a cseléd újból helybe állani, a mit ha a cselédhivatal által elfogadhatónak tartott okon kívül tenni bármi okból elmulaszt, 10 írtig terjedhető bírsággal, behajthatlanság esetén két napi elzárással büntetendő. Ha pedig további hat nap alatt sem szegődik el, egy hétig terjedhető elzárással fenyitendő, mig ujabbi hat napnak sikertelen eltelte után illetőségi helyére tolonczolandó, vagy ha helybeli illetőségű, cselédi minőségét elveszti és csavargónak tekintetik. 6. A cselédhivatal béjegzővel el nem látott könyvvel vagy igazolványnyal újabb helybe lépni a cselédnek tilos, valamint a gazdának sem szabad ily könyvvel vagy igazolványnyal cselédet felfogedni. Az a cseléd, a ki e tilalom ellen vét, cselédi minőségét elveszti s egyébb foglalkozás kimutatásának hiányában csavargónak tekintetik, az az ellen vétő gazda pedig 5 írttól 50 írtig terjedhető birsággal sujtatik. 7. Mihelyt a cseléd a 4. §-ban meghatározott határidőben helybe állott, a gazda az el- szegödés napját a cselédöny vbe vagy igazolványba aláírása mellett bejegyezni, a cseléd pedig köteles könyvét vagy igazolványát 3 nap alatt a cselédhivatalnál a 6. §-ban jeszett következmény terhe alatt akár személyesen, akár megbízott utján bemutatni, a hol is könyve vagy igazolványa a helybe állás napját jelző bélyegzővel lebélyegeztetik s ujabbi szolgálatának helye s kezdő ideje a cseléd törzslapra feljegyeztetik. 8. Ha az elszegődés napját követő 7 napon belül kitűnik, hogy a cseléd arra a munkára, a melyre felfogadtatott, nem alkalmas, a szolgálati szerződés meg nem kötöttnek tekintendő s a cseléd felmondás nélkül is azonnal elbocsátható, a szolgálatban töltött napok után azou- ban a havi bér arányában szolgálati bérhez joga van. Visszont a cselédnek is jogában van helyét felmondás nélkül ugyancsak az elszegődés napjától számított 3 napon belül elhagyni, ha a helylyel bármi okból nincs megelégedve és ha kilépése előtt más cseléd beszegedéséről vagy maga gondoskodott, vagy arról a gondoskodni a gazdának módja volt. Bérre azonban az esetben a szolgálatban eltöltött idő után igénye nincs. A most említett esetek egyikében sincs a helyszerzőnek közvetítési díjra igénye, a mely dij neki csakis az esetben jár és válik esedékessé, ha a cseléd a nyolczadik szolgálati napot megkezdte. Mindaddig, mig ez az eset be nem állott, köteles a helyszerző újabb eselédet szerezni, mit ha tenni igaz ok nélkül elmulaszt, a 12. §. ha- tározmánya értelmében büntetendő. 9. Az a cseléd, ki szolgálati helyét feltűnően gyakran változtatja, ha annak kellő okát adni nem tudja, az 5. §-ban megállapított fokozatos büntetéssel sújtandó. 10. Ha valamely cseléd a fő- és székvárosból eltávozott, visszatérte után cselédkönyve csakis akkor hitelesíthető, ha időközbeni holtar- tózkodását és foglalkozásának minőségét hatósági bizonyitványnyal igazolja. 11. Az 1894: XVII. t.-cz. e) pontjában említett cselédszerző iparüzletre engedély ezentúl határozatlan ideig senkinek se adatik. A jelenleg engedélyezett cselédszerző intézeteknél az úgynevezett „kifutók“ alkalmazása ezentúl szigorúan eltiltatik, hanem a helyett köteles lesz a helyszerző a cselédnek egy e czélra szolgáló és a „B“ mintának megfelelő nyomtatványt képesíteni, a melylyel az elszegődés czéljából a cselédkereső gazdánál cselédkönyvével együtt maga jelentkezik. 12. Ha a fenti módon jelenkező cselédet a gazda felfogadta, e körülményt e kialkudott bérösszeg és a kelet feljegyzése mellett all. §-ban érintett nyomtatványon tanúsítja s a cseléd azzal a helyszerzőnél jelentkezik, a ki az elszegődés tényét könyvébe bevezeti. A helyszerzőnek nem áll jogában közvetítési dijat a jelzett naptól számított 8 nap eltelte előtt követelni. A helyszerzőnek a cselédtől cselédkönyvét elvenni nem szabad, hanem köteles annak adatait „C“ minta szerint vezetendő könyveibe beigtatni. 13. A mely cselédszerző akár az 1887. évi 1041. sz., akár a jelen szabályrendeletben meghatározott kötelezettségei bármelyikét csak legcsekélyebb mértékben is megszegi, iparengedélyét mindenkorra elveszti. 14. Az 1887. évi 1041. sz. szabályrendeletnek enzen szabályrendettel nem módosított intézkedései ezentúl is hatályban maradnak. Zimándy Ignácz. Zimándy Ignácz, törökbálinti plébános, székesfehéregyházmegyei szentszéki tanácsos, a hittan, bölcsészet s az egyetemes történelem okleveles tanára, a szeniczi választó kerület volt országgyűlési képviselője, ki Törökbálinton a vallás- és tanügyi, valamint az emberbaráti intézetek áldozatkész és legigazabb teremtője és fentartója, kiváló meglepetésben részesült a múlt hét folyamán. A község közönsége, ugyanis miként ez a „Buda és Vidéke“ f. é. ápril. hó 15-iki számában már közöltetett, az eddigi Rácz-utczát egyhangúlag és örök időkre Z i m á n d y-u t c z á- n a k rendelte elneveztetni s erről az ünnepelt jegyzőkönyvi kivonat kapcsán küldöttségileg ér- tesittetett. A községi elöljáróság, valamint a képviselő-testület néhány tagjából álló küldöttség vezetője : Czeisz György községi biró, szónoka
