Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
Budapest 1804. (5.) BUDA és VI DEK E Április 8. II. Öntözési dijak : 1. Egy sírnak egy havi öntözéséért 50 kr. 2. Sírboltnak egy havi öntözéséért 1 frt 50 kr. III. Kápolna és halottasház használata ozimém : 1. Harangozásért 50 kr. 2. Misemondásért 1 frt. 8. Közönséges ravatalozásért 2 frt 50 kr. 4. Egyszerű ravatalozásért 10 frt. 5. Díszes ravatal ozásért 25 frt. IV. Hallá áthelyezésért : 1. A temető-alap javára 25 frt. 2. A tiszti főorvosnak vagy helyettesének 10 frt. 3. A temetői hivatalnoknak 5 frt. 4. A sírásóknak egyenkint 2 frt. 1. Egyszeri sírbolt nyitásért ]0 frt. 2 Sirboltbérletért havonkint, 10 frt. Ezen uj temető — az izraelita hitközség részére használatul átengedett terület kivételével — hatóságilag kezeltetik s a fentebb felsorolt dijak az I-ső kerületit németvölgyi temető gondnokságnál lesznek lefizetendők a temetési bárczákat illetőleg megjegyeztetvén, hogy azok mindenkor legkésőbben a temetés napjának déli 12 órájáig múlhatatlanul kiváltandók, Ingyen sírhelyek csak teljesen vagyontalanok részére, az illetékes kerületi elöljáróság részéről kiállítandó utalvány alapján fognak akadni. Ezen uj temető megnyitása napjától, azaz folyó évi április hó 1-től kezdve a német-völgyi, tabán-krisztinavárosi és vízivárosi temetők disz- temetőknek tekintetnek és ilyenekül tartatnak fenn, — a tabán-krisztinavárosi és vizivárosi temetők már csak egy későbben meghatározandó időpontig. Ezen most meghatározott három disz-teme- tőben folyó évi április 1-től kezdve szedendő, illetőleg fizetendő sirhelydijak feltételesen a következőkben állapíttatnak meg: Felnőttek után : Az első soros sírhelyekért 100 frt A második soros sírhelyekért 75 frt A belsőbb sorbeliekért 50 frt. Gyermekek ntán ; Az első sorbeli sírhelyekért 20 frt A második sorbeiiekért 12 frt A belsőbb sorbeliekért 8 frt. Egyszersmind azonban fenutartatik azon korábbi határozat, mely szerint Pestről a Duna jobbparti temetőkbe temetni meg nem engedtetik, kivéve, midőn sírboltba temetés avagy korábban szerzett és fentartott jogosultság esete forog fenn s mely esetekre ezen uj dijak nem kötelezők. Az ezen disztemetőkül fentartandó temetőkben megváltandó sírhelyekért most feltételesen megállapított sirhelydijak szintén a németvölgyi temető-gondnokságnál fizetendők. A székes főváros tanácsa. Kossuth Lajosért. Eltemették, de azért a gyásznak nincs vége. Buda és vidékének közönsége, ha külsőségekben nem is oly gazdagon, de mindenesetre lelkesen és a szív teljes melegével fejezte ki részvétét. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindazokat felemlítsük, kik a végtisztességben a mieink közül részt vettek. Elég az hozzá sokan voltak és nem tudom én ki volt a meg- hatottabb. A Kossuth fiuk Budát is meglátogatták. Koszorút tettek a honvédszoborra, megnézték a Mátyás-templomot. Lajos Todor a déli vasúton utazott el. Minderről beszámolt a napisajtó. Mi legfeljebb egy pár szóval pillanthatunk vissza a lefolyt gyászos napokra és nehány benyomásunkat jegyezhetjük fel. Hálásan kell székes fővárosunk tanácsáról, törvényhatósági tagjairól, leginkább Gerlóczy Károly és Márkus József alpolgármester urakról megemlékezni az utókornak csak ugv mint nekünk. A rend fenntartása példás volt. Nem mulaszthatjuk el, hogy dicsérettel ne emeljük ki Bárány Ernőt, az önkénytes tűzoltók parancsnokát, a ki a testület élén és önfeláldozó közreműködésével leginkább hozzájárult a rend fentartásáboz. Ez a kiváló férfiú ezúttal is — mint mindig — kimutatta, hogy kötelességének teljes tudatával cselekszik. ♦ Az ó-budai református templomban és az öntőházi izraelita imaházhan lefolyt ünnepélyek csak kezdetei a Kossuth-requiemeknek. Egy egyházi ügyekkel ismerős férfiú többek hozzájárulásával azt az eszmét veti fel, hogy minden katholikus templomban lehet gyászisteni tisztelet egy Lajosért, hol megjelenhetnek a testületek és egyesek, hogy imádkozzanak a magyar nemzet Lajosáért. * Kossuth Lajos nagy hazánfia temetésére a „Budapesti (budai) iparossegédek egyesülete“ testületileg kivonult és azon 30 taggal volt képviselve. * T i n n y é n, a hol nagy hazánfia tényleg lakott is, megható gyász uralkodott, a református, róm. katholikus és zsidó templomokban fekete lobogók lengettek. Azon épület előtt, melyben Kossuth lakott, a felállított emlékkő gyászfátyollal volt bevonva s azonkívül a községi birtokos urak is mind kitűzték lakásaikra a fekete lobogót. * Vörösvár teljesen németajkú községe is osztozott a nemzet gyászában. Eckhardt Géza, a község derék jegyzője, mint nekünk írják — a tegnapi napon felhasználva a lakosság együtt- létét, felvilágosította őket az elvesztett férfiú érdemeiről s a halálával beállott gyászról. A községházára kitüzette a gyászlobogót s azonkívül a miden ünnepnapokon szokásos korcsmái zenéléseket s nyilvános mulatságokat a községi biró utján betiltotta. * Közöljük azoknak a hölgyeknek névsorát, kik a bronzkoszoru-bizottság nevében koszorút tettek a ravatalra. Összegyűltek Kreuth Béla gróf lakásán és 8 kocsiban vonultak a ravatalhoz. A koszorú fél oldala virágokból, fél oldala babér és pálma ágból állt. A remek koszorút a következő hölgyek helyezték el: Szelestey Gézáné, gr. Kreuth Béláné, Patrubány Ferencz- né, Pázmándy Dénesné, özv. Fejér Albertné, Országh Sándorné, Strausz Józsefné, Beranek Elekné, Eisdorfer Gusztávné, Forberger Alberta, Pázmándy Olga, Pázmándy Mimi, Zoltán Győ- zőné, Farkas Anna, Dr. Németh Imréné, Szakács Hermina. * Azokat, a kik lapunk utján akarnak a nagy hazafi szobrára adakozni kérjük szíveskedjenek lelkes adományaikat Dévai Szőllösy István kiadó úrhoz küldeni I. kér. Krisztina- utcza 14. Daniely György visszaemlékezése Bndakeszen. Kossuth Lajos él! Szellemileg, ezt az igazságot nem lehet egy keresztény hívőnek sem eltagadni, mert azt minden keresztény vallás, sőt a vallás felekezeteknek legnagyobb része elismeri. Igen feltűnő tehát, hogy ezen igazságot, — mellyet nem csak a vallástanai, de a legkitűnőbb tudósok is a lélekhalhatatlanság léte felül hirdetnek — a gyászrészvét nyilvánulások alkalmával egészen mellőznek, mintha ezen igazság nem volna ép oly fel említésre méltó, mint azon szomorúságtól levert tüntetés, mellyet a földi világból elköltözött halott emlékére, és dicsőítésére az egész ország részvéte tanúsít. Nem lehet ugyan mellőzhető az életben ssokásos nagyszabású halotti diszmenet megtartása, mely alkalommal külsőleg mindenki hazafiui kötelességének tartja ezen diszmenetet személyes jelenlétével is dicsőíteni, és a sokoldalrul tartandó gyászbeszédekben saját érzelmeinek tolmácsát észlelni, de ne feledjük el e közben, azt sem hogy az által, ha a nagy halott hullája sírba tétetik, hogy örökké megszűnt lenni! Ó nem! mert Üdvözítőnk szentszavai szerint is egy magasabb szellemi ország létezik, melybe valamennyi földi lények holtuk után beköltöznek, és ott minden e földön szerzett tapasztalataikkal, tulajdonságaikkal szóval egész lényökkel átköltöznek, a nélkül hogy rendkívüli változást éreznének az itt enyészetnek hátrahagyott emberi alaknak szellemei, illetve halhatatlan lelkei. Felteszem, ugyan hogy nagy müveit része olvasóimnak ismerik azon rendkívül tudós és még életében 30 év óta a szellemek világával szoros összeköttetésben egy század előtt élt Swedenborg Emanuel müveit, mely- lyek közül az Eg titkai „Himlische Geheimnise* 16 kötetből álló és több kitűnő müveiben a túlvilág titkait illetve az előttünk még addig titkosnak tartott szellemi életet nyilvánítja; melynek tanai különösen a szentirásnak szellemi magyarázatát tárgyazzák, minek a mellett azon olvasók körére nézve, kiknek e részben még tudomást szerezni nem volt alkalmuk nem lesz érdektelen némely adatokat tájékozásul közölni, hogy bővebben meggyőződjenek arrul, a mit eddig csak vagy sejtettek, avagy eddig felületesen tanultak, és hallottak. Itt közben megjegyzem, hogy minden müveit országban, különösen Anglia és Amerikában rendes teológiai Akadémiák és igen számos községek léteznek, kik eme tanoknak hívei, sőt rendes könyvnyomdájuk van, úgy időszaki iratok is szerkesztetnek, melyekben a legkitűnőbben képezett tanárok és lelkészek tudományos értekezleteiket közük. Ilyen hívők „Uj egyháziaknak“ nevezik magukat, és ilyenek Bécsben és Budapesten is léteznek IY. Irányi-utcza 4. sz. a. mely társulatnak én alól- irott az elnöke voltam, ajánlatos tehát az ott tartatni szokott előadásokat meglátogatni, a hol kívánságra e 190 kötetre rugó müvek az érdeklődőnek olvasásul kölcsönkép szívesen kiadatnak. Az átmenet a földi, a szellemi életbe röviden következő: 1. Az embereknek szelleme vagy lelke valóságos lény és oly testtel bir, a mely ugyanazon szervekből áll, mint az anyagi, a mely által felruháztatott, csak azon külömbséggel, hogy a földi test sokkal durvább, tehát anyagi, holott a szellemi oly finom alakítás, hogy azt inkább érezni, mint látni lehet. Egy ízben olvastam a „Pester Lloydban“ hogy kísérlet tétetett egy narkotizált emberrel, kit különös világossági apparatus mellett megfigyeltek, a midőn majdnem elhalálozása közeledtével ész- leltetett egy kékes légkör, mely a testből kiszállott és a haldoklásban fekvő embernek egész terjedelmében hasonmását tüntette elő. Ez volt azon lélek, mely az emberben lakozik a meddig él és elhagyja, ha elhal, ezt „Perisprát“-nak nevezik. 2. Mihelyt az ember meghal az arra hivatott angyalok elvezetik az ember lelkét a szellemi középországba, hol az utolsó időben érzett benyomásai és hajlamaival eltelve értesittetik, hogy ő most a szellemi világba érkezett, mely örökké tartó lesz és a már itt nyert műveltségi fokozathoz arányúit magasabb törekvésű művelődés tanításában részesül mindaddig, mig szive és lelki tehetségeihez méltó helyet a három mennyországok közül elfoglalhat. 3. Minthogy a szellemi országban csak a rokonszenves hajlamok vezette érzület teszi lehetővé a szellemek egymáshoz! közeledését, úgy bizton számíthat arra a földi salaktól felszabadult ember, hogy mindazok kik előtte már elhaltak, hozzá simulni és őt a legszivélvesebben üdvözölni fogják. így a nagy halott kedves neje és szeretett leánya a túlvilágon sokkal közelebben fognak érintkezhetni, mind itt esetleg a közös sírban. Nem-e sokkal vigasztalóbb az ily öntudat a továbbélésnek létezésérül, mint a halottnak bármi díszes ravatala és temetkezési pompája ? 4. A szellemi világ valóságos világ és oly tárgyakból áll, melyek a földönlévő tárgyakkal analógok, csak hogy itt mind anyagi durvaságban a mi ott szellemi természettel biró finomságban rendkívül szép és magasztos képletekben észlelhető. 5. Mivel a szellemi világ a tértől független, igy a lélek vagy szellem nem bir hellyel, hanem álapottal. Minden ember magában bírja saját mennyét és poklát! 6. Az emberben épen annyi felfogó edény van az emberi formában, a hány általános osztályzat létezik a szellemi világban, és a fölfogó edények az emberi élet szerint a természetes világban vagy nyíltak vagy zártak. Ha tehát az ember halandó hüvelyétől megszabadul, akkor nem kell neki egyik helyről a másikra áthelyeztetnie, hanem egyszerre ugyanazon hajlamával és gondolatával lép a szellemi világba, melyekkel e világon birt és osztályba vezettetik be a más világra, mely halálakor felnyílt, s ez a feltámadás!