Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
Budapest 1894. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Április 8 ság már foglalkozván, ezen hatósági intézkedésbe avatkozni feleslegesnek tartottuk. Mindazon egyes, tag tiszteletére kik egyesületünknek legalább 25 évi tagjai, jubiláns ünnepélyt rendeztünk, névtelen hőseink iránti kegyeletből tes-ületileg résztvettünk a budavári honvédszobor leleplezésénél. József kir. herczeghez, az egyesület legfőbb lövész mesteréhez, fenséges fiának József Ágost kir. herczegnek Augusta bajor kir. her- czegnővel történt eljegyzése alkalmával üdvözlő feliratot intéztünk. Ugyancsak József kir. herczegnek, mint legfőbb fölövészmesternek, honvédfőparancsnoksága 25-ik évfordulója alkalmával f. é. január 5-én küldöttségileg tisztelgett az egyesület, átnyújtva az egyesület czimerével diszitett — fehér chagrin bőrbe kötött feliratát. 0 fensége Havas Sándor főlövészmester üdvözlő beszédére kijelenté, hogy örömmel látta az egyesület fejlődését azon 25 év alatt, mely idő óta tagja és további jóindulatáról biztosította az egyesületet. A pesti lövőház átíratása több nehézségekbe ütközött ezek elhárítása Kollár Lajos ügyész ur érdeme, úgyszintén neki köszönhető, hogy az ezen házra a vadász zászlóalj javára bekebelezett 3200 frtnyi követelés törölve lett. mi nagy tehertől szabadult meg az egyesület. A Marczibányi rétnek nyilvános parkká leendő átalakítására nézve, Dr. Darányi Ignátz országos képviselő ur utján a miniszterelnök úrhoz kérvényt nyújtottunk át, melynek eredménye a közel jövőben várható. Kossuth Lajos nagy hazánkfia elhaiálo* zásakor rendkívüli választmányi ülést tartottunk Turinba, Kossuth Ferenczhez részvéttáviratot küldtünk, a ravatalra koszorút helyeztünk, az emlékszobor költségeihez 200 koronát ajánlottunk fel, az ápril 1-én történt temetésen egyleti zászlóval ifj. Bún József lövészmester vezetése mellett testületileg vettünk részt. A közjótékonyság oltárára is áldoztunk és pedig az Eötvösalapnak, a kőbányai lövész- betegsegélyző egyletnek, a budavári szabadságszobor koszorújára, a mentő egyesületnek és a Dévai ref. templom javára. Vagner Alajos, volt egyleti tag hagyatékából 2 drb 10 frt részletjegyet Hirschekker József úrtól 1 drb. részletjegyet kapott pénztárunk, Herczog Péter tagtárs ur a megnyitó lövészet dijaira 40 koronát ajándékozott. Nem mulaszthatjuk el meleg köszönetünk kifejezni a fővárosi tanácsnak, mely ez évben is 100 drb aranyat ajándékozott lődijakra. Az I. és II. kerületi vadászterület bérletét 6 évre meghosszabitottuk. Az Országos lövészegyesület ügyében daczára az összes magyar lövészegyletekhez intézett lelkes felhívásainak, egy lépéssel sem haladt előre. Az 1892. lövész évadban számlált az egylet 984 tagot, 1893. évben elhalt 14, 1893. évben töröltettek 102, maradt az 1892. évi létszámból 868, 1893. évben belépett uj tag a mai közgyűlésig 88 és igy a tagok létszáma ez idő szerint 956. Az elmúlt lövészévadban elhaláloztak: Báró Edelsheim Gyulay, Dr. Brachfeld Manó, Csepeg Sándor, Ditrich József, Dégen Titus, Heinrich Ödön, Henszler János, Krausz Mayer, Lambrecht Vilmos, Milacher Mátyás, Markovits Iván, Tost Vilmos és Zellerin Mátyás -- nyugodjanak békében. A lövészet 1893. május 7-én vette kezdetét, az ez idei királylövészet 4 napon át tartatott meg nagy érdeklődés mellett. A rendes lövészet minden vasárnap, végre a libalövészet, október 8-án tartatott meg, mely alkalommal Sigmund Sándor tagtárs több művész és művésznő közreműködésével kitünően sikerült hangversenyt rendezett. Nem lövő tagjaink és családjaik szórakozására a nyári vasárnapokon katona zene tartott előadásokat. Ez alkalommal nem mulaszthatja el a választmány az előbbi pénztárnokuak Freyberger Pál urnák érdemeit méltatni, ki 12 éven át vezette az egyesület pénzügyeit. Jó és rossz időben, az egyesület érdekeit családi és üzleti ügyei elé helyezte és mindezt fáradhatlan munkával és kitűnő szakavatottsággal önzetlenül, anyagi áldozatot is hozva teljesítette. Az 1893. évi bevétel volt 36378 frt 02 kr. kiadás 32150 frt 01 kr., mutathozik bevételi többlet 4228 frt 01 kr. Összes vagyonunk értéke 133780 frt 80 kr. Teher 26240 frt 42 kr. Tiszta vagyon tehát 113540 frt 38 kr. a múlt évi 102262 frt 81 krral szemben, mely 11277 frt 99 kr. többlet azon körülményben leli magyarázatát, hogy a pesti ingatlan és ingóságok is újból mai értékük szerint lettek felbecsülve. 1894. január 1-én 10 frtos részletjegyünk volt 215 drb, 1893. év folyamán eladatott 2 drb, kisorsoltatott 23 drb, maradt még 190 drb. Anyagi viszonyaink kedvezőbbre fordulta reményleni engedi, hogy ezen részletjegyek eladására többé szükség nem lesz, azért kérjük azok megsemisitését. Az alapszabályok értelmében tisztségünkről ezennel lemondunk és felkérjük a t. közgyűlést, hogy az általunk bemutatott és már megvizsgált 1893. évi zárszámadásra nézve a felmentvényt megadni és az 1891. évi költség előirányzatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1894. ápril. 2. Lakner János, egyes, jegyző. Hol a rendőrség? Hol tüntetni s a közönséggel éreztetni kell, ott találunk és látunk a kelleténél is több rendőrt; de hol erre igazán nagy szükség van, ott nincs rendőr. Az igazi hibát csak akkor veszik észre, ha az már megtörtént. Tudomásunkra jutott, hogy a multhét egyik napján a Rudasfürdő előtt állomásozott „Norma“ nevű hajóról egy 12—14 évesnek látszó lányka midőn a hajón levő legénységnek kenyeret akart vinni, a járódeszkáról a Dunába esett, de a kit a gyorsan előtermett halászok kimentettek a Duna hulámaiból. E szerencsésnek mondható baleset, eszünkbe juttatja a rendőrség viselt dolgait, kinek a polgárok élete és vagyonbiztonsága felett kellene őrködui, de a ki ritkán lát meg mást, mint az utczán bandukoló vakkódist. Még boldogult Török főkapitány idejében látott egy rendelet napvilágot, mely a hajósokat arra kötelezte, hogy minden oly vizijármü, mely nem a kikötőkül felállított pontonok mellé köt ki, egyméter széles járódeszkát tartozik a hajó és parthoz erősíteni a min a ki- és beváló járás életbiztonsági szempontból szabadabban történhetik. Ugyan kérdjük van-e egyetlen egy rendőr ki e rendoletet ismerné és ha van miért nem tartja kötelességének, hogy a naponként a Dunán százszámra közlekedő vizijármüvek s meg állás alkalmával ne egy 30 centiméteres keskeny deszkát vessenek a partra, hanem az elő irt rendeletnek megfelelőleg egy méter szélességben. A főkapitányságot pedig arra kérjük, hogy az elfeledett rendeletet újítássá fel ismét, közegeit pedig utasítsa, hogy a kiadott rendeletnek sze- rezenek érvényt azzal, hogy a mulasztókat kérlelhetlenül jelentsék fel. Most csak egy kislány életének veszélyeztetéséről volt szó, de történhet nagyobb szerencsétlenség is s kitudja, hogy éjjelenként nem-e történt már nagyobb szerencsétlenség is mely nem tudódott ki soha. mert az a hajós kinek hajóján ilyen eset történt a büntetéstől való félelmében, még ha saját családja tagját érte is szerencsétlenség, önmagát nem jelenti fel soha. E kis szerecsétlenség legyen intő példa arra, hogy rendőrjeink ne csak az utczai koldusokat fogdossák össze, hanem a Dunát is járják néha be, s ha ott valami szabálytalanságot észrevesznek jelentsék fel illetékes hatóságuknál. Uj temető. A nagy városok emelkedésének egyik szomorú tüneménye a temetők szaporodása. A véges ember órái, napjai, esztendei és ideje meg van számlá’va. Csak vándorok vagyunk itt a menynyien és meddig valánk azok azt földi porhüvelyünk szomorú emiéktelepei tanúsítják. Ismét több van egy parányi nyughelylyel a nagy mindenségben, az enyészet munkájának befogadására megnyílt egy uj temető és már be is fogadta az első halottat és a következőket. A temetők szaporodása az azok által elfoglalt emberi szempontból elég nagy területek a városok rendezésébe sok akadályt gördítenek. A halottak csak itt állják útját az élőknek más egyebütt utat készítenek. Akkor virul a lomb, ha a törzs a földben van. Székes fővárosunk temetői elhelyezését nem mondüatjuk szerencsésnek. Elzárja a legtöbb egy-egy városrész emelkedését. A németvölgyi temető — nyugodjanak békében csendes lakói — nagy akadály a városrész terjeszkedése előtt. Az uj temetőnek is sok ellenzője volt és bizony sok szó férhetne hozzá, de most már eső után volna e köpönyeg. Sok-féle panasz jutott már eddig is hozzánk, felmerült megint az a régi aggodalom, hogy az uj temető talajából a viz csak úgy fenyegeti a keserű- és sós-forrásokat, mint a németvölgyi temető megnyílásakor véleményeztetett. Nem szabad ezt koczkáztatni, nehogy a forrás-tulajdonosok és a közegészség kárára ez a hir meszsze szárnyaljon. Kérjük e tekintetben a tiszti főorvos urat szíveskedjék a „Buda és Vidéke“ utján a közönséget megnyugtatni. Közöljük ezúttal a székes főváros tanácsának a temetőre vonatkozó hirdetését : Hirdetmény. A székes főváros Duna-jobbparti részén az I-ső kerületben levő tabán-krisztinavárosi, németvölgyi s a Il-ik kerületben levő vízivárosi temetők nagy részben megtelvén, az I-ső kerületben, a Farkas-réten uj köztemető rendeztetett be, mely ez évi április hó ]-ső napján megnyittatott s a közhasználatnak átadatott. Ezen Farkas-réti ui köztemetőben, a székes főváros törvényhatósági bizottságának 1893. évi november hó 3-án kelt 1206. kgy. számú határozata, s a nm. m. kir. belügyminiszter ur 1893. évi november hó 26-án 101.563. szám alatt kelt jóváhagyása alapján, a következő sir hely, gyepezési, öntözési, kápolna s halottasház használati és hulla-áthelyezési dijak lesznek fizetendők: I. Felnőttek számára . a) Díszhelyekért: 1. Az első sorokban 50 frt; 2. A második sorban 35 frt; 3. A többi sorokban 25 frt. b) Elsőrendű helyekért: 4. Az első sorokban 12 frt; 5. A második sorban 8 frt; 6. A többi sorokban 3 frt. c) Közönséges helyekért: 7. Az első sorokban 5 frt; 8. A többi sorokban 1 frt. II. Gyermekek számára : a) Díszhelyekért: 1. Az első sorokban 12 frt; 2. A többi sorokban 8 frt. b) Közönséges helyekért: 3. Az első sorokban 5 frt; 4. A 2-., 3-., és 4-ik sorban 3 frt; 5. Az 5. sortól kezdve beljebb 1 frt. III. Örökáron megváltandó sírhelyekért: 1. Az első sorokban 100 frt; 2. A második sorokban 75 frt; 3. A többi sorokban 50 frt. IV. Görög-keletiek sírhelyeiért: a) Felnőttek részére: 1. Az első sorokban 50 frt; 2. A második sorban 12 frt; 3. A harmadik sorban 5 frt; 4. A belső sorokban 3 frt. b) Gyermekek részére: 5. Az elsősorban 12 frt; 6. A második sorban 5 frt; 7. A belső sorokban 3 frt. Sírhely gyepezési, öntözési, kápolna és halottasház használati s hulla áthelyezési dijak: I. Gyepezési dijak : 1. Nagy sir után (kiszökellékel) 5 frt. 2. Gyermeksirhely után (kiszökellékkel) 2 frt 50 kr. 3. Egyszerűen gyepezendő nagy sir után 2 frt 50 kr. 4. Egyszerűen gyepezendő kis sir után 1 frt 50 kr. 5. Sírbolton egy virágágy után 2 frt 50 kr.
