Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-26 / 12. szám

I Budapest 1893. ''5.') BUDA és VIDÉKÉ Márcznis 25. Neuschl Rozináról : Hermann Jánosra és Hermann Mártonra öröklés jogczimén ; 14. az óbudai 203. számú tjkvben foglalt 344. hrszámu ingatlan Dr. Reiss Mórról: Tomaszovics Jakabra és nejére szül. Topita Márilra 5000 frt vétel- árban 15. a budai 2043. számú tjkvben foglalt (3573. 3574.) hrszámu ingatlan Schaffer Józsefné szül. Móró Alojzia, Móró József, András, Julia és Károlyról : Ernst Károlyra 5700 frt vételárban; 16. a budai 7203. számú tjkvben foglalt (3392/a. 3393,a) hrszámu ingatlan Milhoffer Mátyás és neje szül. Killmayer Erzsébetről : Auernik Józsefné és ne­jére szül. Reichardt Karolinra és Enter Istvánra 15,400 frt vételárban ; 17. a budai 5810. számú tjkvben foglalt 6299. hrszámu ingatlan Taferner Jánosné szül. Frankhauser Zsuzsánnáról : Ilázy Ferenczre 581 frt vételárban ; 18. a budai 5073. számú tjkvben foglalt 6873. hrszámu ingatlan Schultz szül. Tagscherer Franczis- káról : Schuler Józsefre és nejére szül. Schuler Gizel­lára 570 frt. vételárban ; 19. a budai 441. számú tjkvben foglalt (1068. 1069.) hrszámu ingatlan Noster Mátyásné szül. Neu- brand Helénröl: Soós József és neje szül. Somogyi Máriára 1925 frt vételárban ; 20. a budai 1286. számú tjkvben foglalt 2170. hrszámu ingatlan Gyomlay Gellértről : A fővárosi közmunkák tanácsára 8000 frt kisajátítási árban ; 21. a budai 977. számú tjkvben foglalt 1768. hrszámu ingatlan Rittermann Jánosról : Budapest fő- és székváros közönségére 1500 frt kisajátítási árban ; 22. a budai 1207. számú tjkvben foglalt 2054. hrszámu ingatlan Mandl Mór és Mandl Rózáról: Budapest fő- és székváros közönségére 18000 frt ki­sajátítási árban. Ingatlan árverések. 1. az óbudai 729. számú tjkvben Reiter György és neje szül. Frank Katalin nevére irt 2916. 2933. és 2954. hrszámu Neuwiese dűlő- beli ingatlanok 675 frt, 753 frt és 326 frt ki­kiáltási árakban, határnap 1893. május 29. dél­előtt 10 óra. 2. a budai 2247. tjkvben Angster Antal és neje nevére irt 3929. hrszámu újlaki ház 2886 frt kikiáltási árban; továbbá a budai 7358. számú tjkvben ugyanazok nevén álló ■ (4887. 4888. hrszámu Csatárka dülőbeli szöllő 244 frt kikiáltási árban, — határnap 1893. ápril 29. d. e. 10 óra. 3. a budai 2603. számú tjkvben Kreisel Ignácz nevére irt 4613. hrszámu 1000 négy- szégöl területű Mátyás hegyi szöllő 272 frt ki­kiáltási árban; határnap 1893. ápril hó 14. dél­előtt 10 óra. 4. a budai 6073. számú tjkvben Büchler Istvánná nevére irt 9285. hrszámu 900 négy­szögölnyi Bazini-major dülőbeli szöllő 168 frt kikiáltási árban, — határnap 1893. ápril 18. d. e. 10 óra. 5. az óbudai 3746. számú tjkvben Woh- land Mihály nevén álló 199 négyszögölnyi Fila- tori dülőbeli házhely és az azon épült, azonban nem telekkönyvezett földszintes ház 528 frt ki­kiáltási árban, — határnap 1899. ápril 28. dél­előtt 10 óra. Felhívás előfizetésre. Folyó évi április hó elejétől lapunkra uj előfizetést nyitunk. Tisztelettel kérjük lapunk megrendelőit a hátralékos elő­fizetések beküldésére és előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, annak szives megújítására, nehogy a szétküldésben zavar támadjon. Ezeket előre bocsátva kérjük lapunk támogatását és terjesztését. Minél széle­sebb körben terjed el lapunk, an­nál inkább erősebb lesz és an­nál könnyebben oldhatja meg feladatát . . . A szerkesztőség azon fog igyekezni , hogy minél inkább kielégitse a közönség igényeit és Buda és Vidékét, Buda és vidékén nélkülözhetlennó tegye. Lapunk előfizetési ára: Egy évre ... 6 frt, Félévre; .... 3 „ Évnegyedre . . 1 „ 50 kr. Előfizethetni a kiadóhivatalban Bu­dapest I. kér Krisztina-utcza 14. szám. Gyűjtőknek minden 10 példány után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kér­jük az előfizetések szives megújítását és lapunknak ismerőseik körében való ajánlását. Reklamácziókat, hirdetéseket, apró­hirdetéseket a kiadóhivatalhoz kérünk intézni. Minden Budát és vidékét érdeklő közleményt szivesen veszünk. Tudósítá­sokat péntek reggelig kérjük beküldeni. A jövő évnegyedben Jókai Mórtól fogunk egy hosszabb elbeszélést közölni. Különfélék. — Hideg; szél, fagyos Virágva- sárnapja. Hetekkel vetette vissza a budai kirándulásokat az a kegyetlenül rossz időjárás, mely napokon keresztül dúl a főváros felett. A mennyire örült a budai ember, hogy Virág- vasárnapján, ragyogó napsugarak mellett büsz- kélkedhetik a kihajtott ünnepi „barkával“, a melyet még megengedett érni az elpusztult szöllőhegyek Flórája : most elvonulva, mogorván tér „langyos“ tűzhelyéhez és a régi jó napokról beszél a már magyarul gagyogó unokáinak, hogy más Virágvasárnap volt akkor . . . akkor, a mikor a „Gellérthegy oldaláról annyi piros tojás hullt alá, a kis kunyhók tetejére, a melyre visszaemlékezni még a legöregebb budai sváb sem tudna. Olyan üres, sivár a budai korzó, olyan csendes a piacz és oly néma egyhangúság honol a polgári kocsma falain belől. Semmi kedv, semmi tréfa, csak a szél zúg, kofák dühön- genek s a közelégedetlenség moraja hallszik ajkról-ajkra, pedig itt van a „nagy hét“, a melyre készül a nagy társadalom. Virágvasárnap volna az ő ünnepi pompájával, olajágaival, zöld gallyaival, virágaival, a nagy tragédiát megelőző fényes bevonulással és mégis, az a dermesztő fagyos éjszaki szél megrázza az emberek lelki idegeit s hozzá akarja készíteni a legnagyobb katasztrófához, a midőn az „Isten ember“ a zsoldosok közben elvérzik a Golgothán. Hideg éjszaki szél rázza a lánczhid vaskapcsait s csi­korgatja a budai kikötőhidak levert oszlopait. Nem Rittyent vigan a propeller kis sípja, mert összehuzódott szemöldökkel, dideregve áll a ve­zető „kapitány“ tavaszi szellőt, ibolya illatot, piros tojásokat nem várva, nem remélve a hus- vét ünnepére. Hideg éjszaki szél, zordon idő! nem vágod ki szivünkből a meleg szeretetet, melyet a megváltás érzete kelt fel bennünk. A feltámadás a fakadó bimbókkal együtt az eszmét képviselik, kogy ha az éjszaki fagyos szél meg­dermeszti is a természetet, de ennek daczára a szeretet melege átömlik az élet és a sírok felett, akkor a midőn utolsó útjára kisérjük a világ megváltóját: „Én vagyok az élet! a fel­támadás!“ Lehet, hogy mire e sorok napvi­lágot látnak, a természet megkönyörül, s verő- fényes tavaszi nap hinti sugarait a főváros Vi­rágvasárnapja felett. — A gazdatisztek és erdészek segélyegyesületének választmánya Bujanovics Sándor elnöklete alatt márczius 16- dikán és folytatólag 17-én tartá havi választ­mányi ülését. Főtárgyát képezte a „Mezőgazda­sággal és erdészettel foglalkozók nyugdíj-inté­zete“ alapszabályainak tárgyalása. — Miután ezen intézmény létesítése szövetkezeti alapon, ezen a szövetkezeti törvény rendelkezései szerint nehézségbe ütközött volna, elhatároztatott, hogy az egyesületi alapon létesíttetik és ezért „nyug- dij-intézet“ elnevezés javasoltatik. — Az alap- ssabályok azoknak, kik magukat belépésre köte­lezték, rövid idő alatt el fog küldetni. A segély­egyesület évi közgyüléee april hó 4-ére, d. e. 9 órára, a nyugdíj-intézet alakuló ülése mind­járt utána, tehát szintén april hó 4-én 10 órára a „Köztelek“ üléstermébe tűzetett ki. Az elő- leges tervezet szerint tehát egy nappal elhalasz- tatott, hogy a résztvenni szándékozó vidéki tagok a húsvéti ünnep legalább első napját egészen otthon tölthessék. A nyugdij-intézet sikere máris biztosítva vau. A jelentkezők között találjuk Brankovits szerb patriarcha tisztikarát, Majláth József gróf személyesen jelenté be, hogy gazdatisztjeivel a nyugdíjintézetbe lép. Jelent­keztek a gödöllői korona uradalom gazdatiszti karából és a gödöllői szőlészeti és borászati szö­vetkezet alkalmazottjai. — Kik kötelező nyilat­kozatukat az alakuló ülést megelőzőleg küldték be, azok a 10 frt beiratási díj fizetése alól fel vannak mentve. — A hid kérdés Ó-Budán. A III. kér. társaskör f. hó 26-án d. u. 3 órakor rend­kívüli értekezletet tart, melyre az összes tagok meg lettek hiva. — Az értekezlet tárgya: — az ó-budai hid kérdése és evvel kap­csolatban a budai kongresszus végre- h ajtó bizottságába öt tag kiküldése, illetve megválasztása. — Megemlítendő hogy a kör közügyekkel — daczára, hogy ezt alapszabálvai előirják — fennállása óta csak most foglalkozik először. Tekintve, hogy az ó-budai hid kérdésének kedvező megoldása egyik létfeltétele e kerület felvirágzásának, az érte­kezlet iránt az érdeklődés is általáuos. — Felolvasás a III. kér. önképző körben. E hó 13-án este 8 órakor a III. kér. ifjak köre szép számú s díszes hallgatóság je­lenlétében estélyt rendezett saját helyiségeiben. Az estély bevezetését Mittelmann Bernát dr. érdekes felolvasása, illetve szabad előadása képezte „A ragályos betegségekről és az azok elleni védekezésről.“ A rend- kivüli figyelemmel hallgatott előadás folyamán ismertette a külömbözó ragályos betegségeket okozó bacillusok alakját és azok fejlődését a szervezetben. Sok szaktudós kutatásainak ered­ményét elősorolva, következést vont a/ ó-korban s újabban létező ragályos betegségek nagy be­folyásáról egyes nemzetek átalakulására és meg­semmisülésére. Érdekes történeti adatokat hozott fel ezek során. Végül áttért az azok ellen való védekezésre, miután felsorolta a járványt elő­mozdító talaj-, éghajlati- és tápviszonyokat. A védekezés módjai közül mint legfontosabbat felhozta az alkalmas, czélszerü építkezési módot, melynek ellenkezője tapasztalható mai városaink­ban ; — továbbá a helyes csatornázást és a jó ivóvizet. Befejezésül megemlíti, hogy nekünk maayaroknak különösen mindent el kell követ­nünk, hogy a halálozás kisebb mérveket öltsön, mert mig Németországnak 200 évre van szük­sége, hogy mai létszáma megkétszeresödjék — addig nálunk, tekintve a születés és elhalálozás közti arányt, több ezer évre van szükség Buz­dító szavai elhangoztával szűnni nem akaró tapsvihar keletkezett, melyet meg is érdemlett szép előadásával. Ezután néhány pillanat múlva — deus ex machina ■— ként terített asztalok kerültek a díszterembe, s párolgó tea, sütemény és sok egyébb édesség tálaltatott. Deutsch ur pedig szép hegedüjátékával emelte jó a hangu­latot, mely azután még sokáig együtt tartotta a szép társaságot s csak éjfél körül kezdett oszladozni. A jelenvoltak bizonyara örömmel emlékeznek vissza e fesztelen, kedves estélyre. — Az I. kér. nemzeti asztaltár­saság; tisztválasztó közgyűlésén a következőleg alakult meg: Diszelnökül, hogy ezáltal is tanú­ságot tegyenek meggyőződésükről, általános lel­kesedéssel A p p o n y i Albert grófot választották meg, Elnök: Roth Lajos; alelnök: Novák Ig­nácz; jegyzőül: ifj. Swoboda Ferencz; pénz- tárnokul: Nősek Ignácz; Gondnokul: Schil- berszky Ágoston választattak meg. Az asztal- társaság hivatalos helyisége: Nősek Ignácz-féle vendéglő (I. kér. Attila-utcza 19), rendes össze­jövetelek hetenkint egyszer, keddi napon mindig más és más helyen lesznek, melyet a hivatalos helyiségben hetenkint csütörtök este tartandó értekezlet állapit meg. A Nemzeti Asztaltársaság jövő kedden összejövetelét Ba­rabás József vendéglőjében I. kér. Döbrentei utczában tartja meg, kéretnek a t. tagtársak minél számosabban megjelenni. A havi járandó­ságot (25 kr.) az asztaltársaság megbizottja nyugta,/ellenében a tagok lakásán szedi be. — Kitüntetés. Elbl és Pietsch jó hint budai fényképészek, kiknek fényképész műter­mükből igen szép alkotások kerültek ki, az ud­vari fényképész czimet kapták, jeléül an­nak, hogy művészetüket a legfelsőbb helyen, is elismerik. Műtermük a fő-uteza 18. szám alatt van. Örülünk rajta, hogy ma már Budán ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom