Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-05 / 44. szám

Budapest 1893. 74.)

BUDA es VIDÉKÉ

November 5

a könyv végén bizonyos programszerű domborodik ki előttünk a teendőkre nézve.

Három pont az, a mi Balásy tanulmányá- ból históriai és statisztikai adatokkal kimutatható. Szerző álláspontja mindenütt a históriai, az idő, mint az emberi dolgok merővnyi, mint pozitív eredmény.

Az egyik pont szerint az irodalom (sajtó) a nemzetiségi eszme egyik éltető lelke. Ez a tantétel először elméletileg, mint az Magyarország különféle hírlapjainak statisztikájából tettleg van igazolva. A másik pont szerint nálunk a nemzetiségi kérdés lényegében hitfelekezeti kérdés. Ez is statisztikailag van igazolva.

A harmadik pont így hangzik : „ Elismerni az államban az állam nyelvével szemben valamely más nyelvre nézve politikai és iskolai tekintetben és a beligazgatásban az elvi dualizmust, a teljes egyenjogúságot, továbbá elősegíteni vagy támogatni államilag a külön nyelvi és hitfelekezeti alapon szervezkedő közjogi frak- cziót a nemzetiséget: ez annyi mint az állam- fennség feladása, ez társadalmi fejetlenség, robbantó szer, ez annyi miut s nemzeti állam halála.“

Nem közönséges pozitív eredmények és ráutalások ezek.

Az 1848-iki szabadságharcz rajzolását a nemzet fejezetből ideírjuk. Meglátszik ebből, mily erővel, tűzzel és históriai ecsetvonásokkal tudja Balásy a drámai mozzánatokat elénk varázsolni a dicsőséges múlt időből!

— Akkor ... a jog, törvény és igazság alapján álló nemzetre nézve mi látszott a hét oldalról támadó szorongattatás között lehetetlennek ? Háborút kezdeni és viselni hadsereg, pénz, fegyver és vezénylet nélkül. E czélra 200 ezer katonát és 41 millió forintot micsoda erő hozott létre mintegy varázsütéssel P Áldozat- készség, hazafiuság, lelkesiiltség. Létrehozta azokat az értelmiség körében a nemzeti szabadság eszméje, a nép körében pedig a szabad birtok törvényes birhatása — és Kossuth Lajos.

Tettre, cselekvő erélyre ébredett a történeti pillanatban, ekkor, a Magyarország összes népeit magába fogadott rendi alkotmánynak ódon szelleme, vagyis II. András arany-bullájának azon 1687-ben eltörölt záradéka, mely zse- rint „valamikor a király az arany-bulla ellen cselekedett, az ország minden nemesének egyen- kint és személyesen joga volt a királynak ellentállaui“ — teljes jogerőre emelkedett újból. Előtámadának népi alakban a földből és a levegőből Csaba vitézei, a hunok, a honfoglaló ősök, a Bánkhánok, a szentek, a törökverő daliák és a kuruczok. Eljöttek a névtelen hősök és a magyar bátorság legendaszerü többi ballhatatlanjai mindnyájan a haza területének és szabadságának védelmezésére. Együtt voltak nemzeti hadjáratra az évszázados testvéri kötelékben élő nemzetségek családfői a zászlók alatt és a csatasorban : Damjanics a hősök hőse, aki rácz volt, Knézich a horvát, Vukovics a szerb, Duschek a cseh, Leiningen, Pöltenberg a németek, Kis Ernő és Lázár, az örmények. Ott volt a főúr, a pór és jobbágy, a katholikus, a protestáns, az izraelita, a görög, mind együtt voltak a magyar nemzet táborában, mert ők maguk voltak a nemzet. Együtt küzdött anyák gyermekek és leányok imáitól és lelkesedésétől kísérve a magyarral a felvidéki tót. a hazafias zsidó, ruthén, a délvidéki német és oláh. És az a hallgatag sympathia, együttérzés, mely gyakran ép úgy találkozik külömbségekből mint hasonlóságokból, szivbeli közös emlékei a jó és balszerencsének, azok, mik a nemzetet, az államot és a történetet alkotják, azután a szilárd és állhatatos eltökéltség — együtt élni, tűrni, boldogulni és halni meg, ha kell: mind emez erkölcsi és históriai dolgok az állami küldetés közösségének eszméje által széttörvén az apró érdekek elválasztó társadalmi sejtfalait, hihetetlen módon megaczélozták és csodálatosképpen felfokozták itt a vezető magyarság tettereje által sugallt nemzetségek életenergiáját, a kik ilyentén módon világiörténeti jelentőséget követelve maguknak, pusztitó orkán gyanánt, tisztították az országot és semmisítettek meg maguk előtt a fegyveres ellenséget diadalmas zászlókkal, és a kik önfeláldozásukkal, dicsőségükkel, a kard és a vér ősmagyar nyelvén

beszélő badi dolgaikkal bámulatba ejtettek mintegy a világszabadságért való rövid küzdelmükben a magyarokról és a magyarok vitézségéről már-már egészen megfeledkezett világot. Csinálni kezdették folytatólag újból azt, a mi a többi nemzetekével párhuzamba azt teszi : magyar história, Magyarország, magyarnemzet!

Van hát lélek ! Létezik magyar alkotmány, van irodalmi géniusz mint egyik lelke a világosságot, fényt és szabadságot kereső emberiségnek, egyedül a lélek és a jog uralkodik a társadalmi világban, egyéb semmi!

— lm a nemzet !

Fellner Ferencz

Birtokváltozások

Budapest lő- és ezékváros Dunajolibpáriján az utóbbi hét folyamán.

— Közli: Fodor Kálmán.—

1. A budai 3504. sz tjkvben A f 0992. hrszám alatt felvett, a Svábhegyen fekvő 600 Q öl területű szöllő Hang Nándornéról örökli s jogczimén 507 frt értékben : kiskorú Hang Katalinra és Istvánra ;

2. a budai 7188. számú tjkvben A f 9875. hrszám alatt felvett, a Péterhegyen fekvő 900 □ öl területit szöllő Berger Burghardt és társairól 330 frt vételárban: Csulics Györgyre;

3. a budai 5278. sz. tjkvben A f 6921. hrsz.

ingatlannak 7+'ecl része Weninger Edéről öröklés jogczimén ifj. Weninger Istvánra, — a budai 1631. 2677. 2665. 8551. és 2402. számú tjkvekben foglalt 4445. 4859. 4957. 5350. 4860. 4968. 4862. 5427/63. és 4229. hrszámu egész ingatlanok, — a budai 2584. sz. tjkvben foglalt 4843. hrsz. ingatlan 3/+-ed része, végre a budai 5278. számú tjkvben foglalt 6921. hrszám ingatlan V4-ed része Weninger Istvánról öröklés jogczimén : Tichy Hárolyné ezelőtt özv Weninger Istvánná szül. Schauner Karolinára egészben, — végül a budai 5278. számú íjkben foglalt 6921. hrszámu ingatlannak másik része Weninger Istvánról:

iíj. Weninger Istvánra, kisk. Weninger Istvánra, kisk. Weninger Herminára;

4. a budai 2068. számú tjkvben foglalt 3611. és 5961. hrszámok alatt felvett ingatlanok Körinek Antalról öröklés jogczimén : Körinek Ignáczra, Körinek Erzsébetre, Körinek Katalinra, kisk. Körinek Antalra és kisk. Krausz Gyulára;

5. a budai 6682. sz. tjkvben A f (751. 752.) hrszám alatt felvett, a Krisztinavárosban, a Városmajor- utcza 30. sz. a. fekvő ház Prückler Istvánról 10,500 frt vételárban : Dubraviczky Elekre ;

6. a budai 8551. számú tjkvben A f 5427/b. 3. hrszám alatt fekvő, a II. kerületben, Rézmál-dülóben levő 1417 UJ öl területű szöllő Tichy Károlynéról 4253 frt 40 kr vételárban Illits Józsefre;

7. a budai 9729. sz. tjkvben A f 5350. hrsz. alatt felvett, a II. kerületben, Józsefhegyan fekvő 1 hold 800 Q öl terjedelmű szöllő Tichy Károlynéról 4426 frt 20 kr. vételárban Beck Adolfra ;

8. a budai 3629. számú tjkvben A f 7431./b. hrszám alatt felvett, az I. kerületben, Orbánhegyen fekvő 1 hold 550 □ öl területű szöllő Wiesenberger Venczel és nejéről 3000 frt vételárban Stettner Gézára ;

9. a budai 1993. számú tjkvben A f 3456. hrszám alatt felvett, a II. kerületben Tégla-utcza 3. sz. a. fekvő ház Patschek Jakabról 3300 frt vételárban: Schwalm Nándor és neje Jetski Katalinra;

10. a budai 8963. sz. tjkvben A f 7165/3. hrszám alatt felvett, az I. kerületben, a Svábhegyen fekvő 8 hold 300 Q öl kiterjedésű erdőtelek Weisz Miksa A.-ról 6500 frt vételárhan : Lederer Ede és neje szül. Weiner Reginára;

11. a budai 5282. sz. tjkvben A f 6831. hrsz. alatt felvett, a II. kerületben, a Kútvölgyben fel vő 1 hold 8(0 U] öl területű szöllő fele része Dr. Fellegi Viktor és nejéről 2550 frt vételárban Horváth Sándorra ;

12. a budai 9455. számú tjüvben A f 7411. hrszám alatt felvett, az I. kerület, Orbánhegyen fekvő 1244 [J öl kiterjedésű szöllő Hang István és nejéről: 4357 frt 15 kr. vételárban a pesti »Mária Erzsébet« egyletre;

13. a budai 9614. számú tjkvbt n A f (7154. 7155./13,) hrszám alatt felvett, az I. kerületben, Svábhegyen fekvő, 1132 öl kiterjedésű erdőtelek Eger- váry Géza és nejéről 2600 frt vételárban: Tschögl Henrik tg *

14 a budai 3473, sz. tjkvben A f IC778. hrszám alatt felvett, az I. kerületben, a Gellérthegyen fekvő 1 hold 800 Q öl területű szöllö Molnár István és nejéröt : 13,020 fit vételárban: a m. kir. állam- kincstárra ;

15. a budai 2074. számú tjkvben A f 3608. hrszám alatt felvett, az Országúton, Zárda-utcza 3. sz. a. fekvő ház fele része Heidelmeyar Györgynéről: Heidelmeyer Józsefre öröklés jogczimén ;

16. a budai 3264. sz. tjkvben A f 6394. hrsz. alatt foglalt, a II. kerületben, Kuruczlrs-dülöben fekvő 900 □ öl területű szöllő kisk. Merkl Katalinról 1565 frt vételárban ; Heinrich Alajos és neje szül. Heinrich Flórára ;

17. a budai 2157. sz. tjkvben A f (3750. 8750./a) hrszám alatt felvett, az Országúton, Niedermayer- utcza 14. sz. r. fekvő ház feie része özv. Maliin Magdolnáról öröklés jogczimén: Hofbauer Illésné szül. Maliin Stefániára és Kirnhauer Jánosné szül. Maliin Terézre ;

18. a budai 350. sz. tjkvben A f (836. 837.) hrszám alatt felvett, az I. kér. Alkotás-utcza 21. sz. a. fekvő ház Layer Jánosról 12,000 frt vételárban: Bittner Alajos és neje szül. Hudács Johannára;

19. a budai 3431. és 5072. sz. tjkvekben A f 6817. és 6818. hrszám filat felvett, a II. kerületben, a Kúlvölgy-dülőben fekvő, 550 □ öl és 200 □ öl területű szöllök Krepsz Mátyás és nejéről öröklés jogczimén : Krepsz Magdolna férj. Schultz Györgynére ;

20. a budai 3300. sz. tjkvben foglalt A f (6541— 6542./a.) hrszámu, az I. kerületben, a Zúgligetben fekvő 11C0 Q öl kiterjedésű szöllő Krebsz Mátyás és nejéről öröklés jogczimén : Krebsz Anna férj. Koch Ferencznére és Krebsz Seböre ;

21. az óbudai 3382. sz. tjkvben A f 4215. hrszám alatt felvett, Óbudán a Viehtränk-dülöben fekvő 590 [J öl területű lege.örészlet Schenk Péter és nejéről: Schilk Jánosné szül. Schmidt Erzsébetre ;

22. a budai 4724. számú tjkvben A f 10620. hrszám alatt felvett, az I. kerületben, a Gellérthegyen fekvő 907 Q öl terjedésű sző lő dr. Vida Lajos és nejéről 12,500 frt vételárban : Weisz Jakabra ;

23. a budai 1843. számú tjkvben A f (3183. 3184.) hrsz. a. felvett, a II. kér. Toldy-utcza 40. sz. a. fekvő ház Mattyasovszky Lajosné szül. Trimmel Rózáról; 10,500 frt vételárban gróf Andrássy Gézára :

24. a budai 6723. sz. tjkvben A f 26L4. hrszám alatt felvett, a II. kér. Iskola-uteza 31. sz. fekvő ház */-4ed része Tauészy János és nejéről öröklés jogczimén : Lövészy Károlyra, Rothermann Károlyné sz. Lövészy Máriára és Blahunka Kálmánné született Lövészy Mathildra;

25. a budai 6209. sz. tjkvben A f 5766/a. hrszám atatt felvett, a II. kér. Rókushegyen lekvő 859 Q öl területű szöllő 2251 frt vételárban Schön- reiter Lajos hagyatékáról árverés utján : Kranz Ala- josné szül. Federspiel Josefára;

26. a budai 6235. sz, tjkvben A f 5766./b( hrszám a. lelvett, a III. kér. Rókushegyen fekvő 1 hold 600 □ öl területű szöllö Schönreiter Lajos hagyatékáról árveréseni vétel jogczimén 500i> frt vétélárban: Lappert Antal és neje szül. Windhardt Paulára;

27. a budai 5011. sz. tjkben A f 6832. hrszám a. felvett, az I. kér Kútvölgyben fekvő 1000 □ öl területű szöllö Schleer Mártonról: dr. Fellegi Viktor és neje Divald Ilonára 840 frt vételárban ;

28. A budai 5240. sz. tjkvben A f 5717. hrsz. a. felvett, a II. kér. Róchushegyen fekvő 1 hold 200 □ öl területű szöllö Gallauner Annáról: dr. Weinek Józsefre 6000 frt vételárban ;

29. a budai 4108. sz. tjkvben A f 8905/c. hrszám a. felvett, 850 □ öl kiteredés I. kér. madárhegyi szöllö Drixler Jakab és nejéről öröklés czimén Drixler Lőrinczre és Györgyre ;

30. a budai 9732. sz. tjkvben foglalt A f 1800— 9801. hrszámu, az I. kér. Kőérberek-dülőben fekvő 1854. Q öl kiterjedésű telek Csulics János és érdek- társairói: Takács Endre és neje szül. Riedl Erzsébetre 3000 frt vételárban.

Különfélék.

— Kegyelet. Az elmúlt hét a halottaké volt. A budai temetőket is szép és nagyközönség látogatta, hogy az emlékezés nemes érzésének áldozzák és a kedves halottak sírjánál könynyet ejtve imádkozzék abban a reményben, bogy feltámadunk, rebegve a viszontlátásig óhaját. E héten helyezték el a budavári honvéd.-zoborra a magyar hölgyek érczkoszoruját is, mit a budai hölgyek kezdeményezése létesített bizonyságául annak, hogy magyar hölgynek születni szép és nagy gondolat. Az ünnepély lelkesedéssel és legnagyobb rendben folyt le.

— Verseghy Ferencz. A régi vízivárosi temető egyik elhagyott zugában alussza örök álmát a magyar nyelv egyik úttörő apostola — Verseghy Ferencz. A düledező sirt nem ápolják kegyeletes kezek, ott áll az pusztán, kietlenül, csak a II. kér. polgári és középkereskedelmi iskola ifjúsága koszoruzza meg minden évben egyszer — mindszentek napján Az idén is kivonult az ifjúság Búzás tanár vezetése mellett. A sírnál az ifjúsági dalárda Szarnék iskolai karnagy vezetése mellett elénekelte a Hymnuszt és Szózatot. Szép emlékbeszédet mondott Ritter Géza 111. oszt. tanuló, ki rövid szavakban ecsetelte Verseghy életrajzát és irodalmi működését Az ünnepély után az ifjúság el akarta énekelni a „Marseilese“-t, mit Verseghy fordított francziából, de Búzás tauár eltiltotta. Nem tudjuk mi oka lehetett, erre, de elitjük eljárását, mert ezzel az ifjúság tartozott volna Verseghy kegyeletének.

— A siketnéma. Ez alatt a czim alatt közlünk mai számunkban egy megkapó leírást Scherer István tollából. Alkalomszerűnek véljük a csinos dolgozat közzétételét és biszszük, hogy sokak szivét fogja meghatni és sietnek segíteni