Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-15 / 2. szám
Vasárnap, januárius 15. Budapest, 1893. ____________________ 1L évfolyam 2. s/. BU DA ÉS VIDÉKÉ KÖZIOAZfiATiíSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI IIETILAl* Az I. kerületi polgári kör hivatalos közlönye. hol KIAX>Ó-HIY ÄTÄit, előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér., Krisztina-utcza 14 szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Elgész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-utcza 2. szám, 33. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük kőiden • Az aszal a i iskola és a pénzügyi bizottság. Irta : Schwartzer Ottó tr. A napilapokban egy rövid közlemény jelent meg: bogy a fő- és székváros pénzügyi bizottsága a közoktatásügyi osztálynak a Krisztinavárosban építendő elemi iskolára vonatkozó előterjesztését, Steiger, Kácz és Forgó bizottsági tagok felszólalása után, szótöbbséggel nem fogadta el, mert a terveket nagyon díszeseknek és drágának találta s ezért visz- szaküldte az előterjesztést a Tanácshoz azzal, hogy készítessen újabb és egy- szersmint olcsóbb terveket. Ez a rövid közlemény, a hosz- szu his törik um pedig a következő: Az iskolaügyért ifjú hévvel lelkesedő t. barátom, dr. Szénássy Sándor 1889. év április hó 8-dikán azt az indítványt terjesztette az iskolaszék elé, hogy tekintettel arra a körülményre, miszerint az 1884-ben épült krísztina- tóri elemi népiskola a nagyszámban jelentkező tanköteleseket már nem képes befogadni, intéztessék előterjesztés a Tanácshoz, hogy a volt Aszalay laktanya üres telkén, a kor igényeinek megfelelő uj elemi iskola épitessók. Ezen indítvány sorsa kemény, ntja hosszú volt. — Bizottságtól bizottsághoz vándorolt és addig járta a rostát mig végre 1891. évi január hó 8-dikán, a Tanácshoz intézett részletes jelentésben nyert alakot. A jelentés főbb pontjaiban imigy hangzott: A főváros jobbparti kerületei közül egyetlenegy kerület sem képes oly rohamos fejlődést felmutatni, mint az I. kerület, illetőleg a Krisztinaváros. Tekintsünk csak egy rövid évtizeddel is visszafelé, hol volt és mi volt a Krisztinaváros akkor és mi most? Alacsony házak, elhanyagolt viskók között vezetett utunk, minthacsak ezer mórt- íöldnyire lennénk az ország szivétől. Ez a kép ma megváltozott városrészünk előnyére. De nemcsak fejlődés tekintetében szólhatunk örvendetes haladásról, nemcsak a kerület rohamos terjeszkedése és lélekszámának gyarapodása az a mi örömünket növeli, de önérzettel és nemze- ties büszke-ó"gel szólhatunk: a Krisztinaváros magyarosod ik. Pedig ez a városrész volt az, mely leginkább elzárkózott a nemzeties hatás elől és mely legkevesebb érzéket mutatott az assimilálódás iránt. S hogy ez a közönyösség megtört, bátran mondhatjuk, az iskolának és vele együtt azoknak az érdeme, kik mindenkor szivükön hordták a kerület nevelésügyét. S hogy a magyarosodás eme hatalmas tényezőjé- J hez, az iskolához eljutottunk, egyszersmind j eljutottunk óhajunk tárgyához is. Ezelőtt hat évvel, a midőn a főváros a kor igényeinek teljesen megfelelő palotát épi- tetett a krisztinatéri roskadozó iskola helyére, egy hatalmas lökést adott a kerület tanitásügyónek. Mert a régi iskolaépület, nem bírta magába fogadni a tankötelesek nagy számát < s ezáltal a tanköteleseknek sok százalékától meg volt vonva, a tanitás áldása. Ezen a bajon egy csapásra segitett a főváros, az uj iskola által, mely a kor, úgy egészségügyi valamint paedagogiai igényeinek teljes mértékben megfelelt. Igen ám, de azóta sokat változtak a viszonyok, mert az a hat esztendő beleesik a kerület rohamos terjeszkedésének korszakába s az akkor kényelmesnek bizonyult épület ma már szűk és nem képes helyt adni a számban mindinkább szaporodó tanköteleseknek. De had beszéljenek a számok. Az 1884— 5-dikí tanévben, tehát az uj iskola létesítésének idejében a létszám volt 461, 1885— 6-ban 500-at meghaladta, 1886—7- ben 588, 1887—8-ban 591, 18S8—9-ben 651, 1889—90-ben 748, 1890—91-ben 778. — Mig egyrészt eme tény örö- i műnkre szolgál, addig másrészt paeda- gogiailag szomorú viszony az, melyben most vagyunk. ^ krisztinatéri iskolaépü- | let, mely a számítás maximuma szerint 600 gyermeknek adhat helyet, most 778 (1892-ben már S80) gyermeket fogad magába,. Sulyo-bitja e körülményt még ama kényszerhelyzet is, melybe az osztályok számának elégtelensége folytán jutottunk, hogy t, i. 6 osztály részesül fólnapi tanításban, már pedig ez, a pae- dagogiának azon elve mellett: minden gyermekkel külön-külön és mennél többet foglalkozni, valóságos átka úgy a növendéknek valamint a tanítónak. Az épületben elhelyezett 12 tanteremben, ide bele van számítva az igazgató lakásából alakított osztály is, 17 osztálytanul. Es pedig 8 párhuzamos, 2 összevont, 1 vegyes és a már előbb említett 6 osztály, mely félnapi tanításban részesül. Azonkívül az intézetnek egy os/.tálya az ösz- szevont V—VI. Uányosztály egy teljesen alkalmatlan folyosószerü helyiségben (mely a mérnöki hivatal jóvoltából iskolaszéki teremnek épült) van elhelyezve. Összevont osztály! mily hátrányára szolgál ez a tanításnak és tanulásnak. Minden osztálynak meg van a maga munkaköre, tananyaga, melynek lelki- ismeretes, alapos feldolgozása bizony elfoglalja a tanító minden idejét és erejét. Egyesitett osztályokban a tanító feladatának meg nem felelhet. S ha mod már meggondoljuk, hogy az V—VI. osztályokban a szorosabb értelemben vett polgári családok gyermekei, tehát azok járnak, a kik külömböző okok folytán továbbképzésben nem részesülhetnek és hogy ebből az anyagból kerül ki a kerület polgárságának zöme, azt hisszük, világosan rámutattunk arra, hogy a tanitás sikere érdekében ez osztályoknak nem szabad egyesítve lenni, azért sem, mert ez osztályok amúgy is nagy létszámát tetemesen emeli a várban lakó növendékek száma, kik V—VI. osztály hiányában, a krisztinatéri iskolát keresik fel. íme ez a kép. ilyen viszonyok között folyik a tanitás a krisztinatéri elemi iskolában. Fokozza a súlyos situatiót még az a körülmény is, hogy a Krisztinaváros területén körülbelül 100 tanköteles nem jár iskolába. Ugyan mit tennénk, ha ezek egyszerre beiratkoznának ? Azután ne hagyjuk kombinátión kívül a megeredt építési kedvet ^em. A hol ezelőtt 6 esztendővel üres telkek ásítottak, ma korszerű épületek emelkednek, a hol ezelőtt rövid egy pár évvel munkás kéz töltögette a szőlőbarázdát, ott ma villatelep van épülőben, folyton sza- i porodik a házak száma és ezekkel egyetemben a tankötelesek száma is. — De a Krisztinaváros külső része is más ké- j pet mutat, mint évekkel ezelőtt. A majoros és más egyóbb lakúk száma folyton szaporodik, fejlődik a retek-utezának az a ró?ze is, mely a városmajorral határos és a mely területen lakó gyermekek szintén a krisztinavárosi iskolát keresik fel. — Nos tehát, a legenyhébb számítás szerint mintegy 200 tanköteles gyermekkel szaporodik a jövő tanítási évben az iskolába járók száma, mi pedig a jelenlegi létszámnak sem vagyunk képesek helyet adni, olyat, mely paedagogiai és egészségügyi szempontból megfelelne. Az itt nagyjában felhozott indokok alapján kérelmeztük és részben szorgalmaztuk is egyúttal, az uj iskola felépítését és pedig tekintettel a városrész fekvésére, valamint a tanköteles gyermekek által lakott vidékre, a volt Aszalay- laktanya üres telkére, mert egy ott épülő iskolát nemcsak a Krisztinaváros de részben a Il-clik kerületben lakó tankötelesek is látogathatnák. A főváros tanácsa hozzájárult a krisztinavárosi iskolaszék előterjesztéséhez és javaslatát a közgyűlés 1891. évi április hó 15-dikén 419. sz. a. helybenhagyta. Ennek folytán a Tanács 1391. május 12-én 14.886. sz. a. következő határozatot hozott:
