Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-31 / 52. szám

Budapest 1893 (4)

mulatság beküldésére, értve az előre tudósítást és a mulatság lefolyásának, műsorának és a felülfizetőknek közlését.

Uj évi elmélkedés.

A mindenség és vele a parányi ember történetének uj fejezete kezdődik az uj évvel.

Sok ezer fejezetből áll már a történelem és ki tudja, hány ezer uj fog még hozzá járulni, mielőtt be lenne fejezve. Lesz-e valamikor vége, volt-e kezdete?

Egyik fejezet sokban hasonlít a másikhoz, sok benne az ismétlődés és mégis mindig uj marad és mégis mindig bizalomtelt vagy félénk várakozással tekintünk az uj év elé. Kevés jót hozott tán az elmúlt és mégis többet reményiünk a jövendőtől. Szegény és boldogtalan, beteg és gyámoltalan mind jobbat vár, mint az elmúlt évben talált s ha nem teljesülne is hite, bizik újra a jövendő évben.

E hit, ez évezredeken át megingathatlan bizalom, ez teszi elviselhetőkké az élet terheit, ennek segítségével bírjuk az uj évet, mint egy jobb korszak kezdetét örömmel üdvözölni, még akkor is, ha elődei nem igazolták volna e bizalmat.

Hova lenne a gyarló ember e bizalom, ezen a jövőbe vetett hit nélkül ? Nem látna mást az uj évben, mint újabb fejezetét a nyomor és kétségbeesésnek, nem örülne jöttének, keserű szóval, keserű érzésekkel fogadná, nem örvendene, hogy a Mindenható megérni engedte a legnagyobb történelem ez uj fejezetének kezdetét, hanem csak az érezné. hogy minden fei- viruió uj évvel öregebb lesz, hogy minden évvel jobban közeledik a sir felé, hogy az uj év is csak folytatása a réginek nyomorban, kínban, elégedetlenségben és nem jutna eszébe, hogy az aggkor csak a gazemberre nem tisztesség, de a becsületes nemcsak éveiben, de erényeiben is folyton gyarapszik. Nem jutna eszébe végig gondolni, hogy az emberi történelem szereplő személyei vagyunk mindnyájan, jók és rosszak, szegények, gazdagok, kicsinyek és nagyok, erősek és gyengék. Szereplő személyek, kiknek élete, tettei, nemcsak a jelené, hanem a jövőé is. Szereplő személyek, kiknek emléke a szerint a mint éltek, fenn fog maradni soká, vagy elmerül nagyhamar a feledés tengerebe. Szereplők, a kiknek szép, jó és nemes példájára büszkén fognak rámutatni az utódok, a kiknek utánzására fogják serkenteni az újabb nemzedéket; vagy szereplők, a kiknek gaztettei örökre fenntartják nevük emlékét s a kiknek emlékét soksok éven keresztül elrettentő például fogja az utókor fenntartani és önmagának ismét és ismét emlékezetébe idézni.

Mivé lenne a gyarló ember a jövőbe vetett remény nélkül. Mi sarkalná a jó cselekedetre, ha nem a remény, hogy fáradozásainak gyümölcseit ha ö nem is, de utódai élvezni fogják. E remény nélkül cselekedeteit nem korlátozná az erényes tartózkodás. Csupán magának és magáért élne. Nem tenne semmit a jövőért, megfeledkeznék tán még saját gyermekéről, erről a legközelebbi jövőről is gondoskodni. A mának élne, nem gondolna a holnappal, csak annyit keresne, a mennyit fogyaszt, készületlenül és védtelenül találná a legcsekélyebb szerencsétlenség is és súlya alatt összetörne menthetetlenül, mert csupán egy érzése volna kifejlődve a végtelenig, — a rut önzés, szemfedője minden nemes érzelemnek.

Nem jutna eszébe, hogy az emberiség egy nagy család, a melynek tagjait a messze múltból, a jelenen keresztül, a távol jövőig egy érzés köti össze, az egyedül isteni, a nyomorult emberben : az igaz, önzetlen szeretet. Az a szeretet, a mely csodákat müveit már a szent haj- dankorban s fog művelni az elfátyolozott jövőben; az a szeretet, a melynek létéhez oly erősen hozzá van forrva az ember léte, hogy nélküle nem tudna fennállani.

Mivé lenne az ember, ha nem tekintene szeretettel a távol múltba s ha nem keresné szerető pillantással a messze jövőt. Önmagát löki a feledés tengerébe, ki nem szereti a múltat, önmagát fosztaná meg, ki nem szereti a jövőt.

Ha a mi elődeink nem hittek volna a jövőben, mi sem tehetnénk azt, ha ők nem reB U I) A és VIDÉKÉ

méltek volna a jövőben, mi sem reménylenénk ma s ha ők nem fordultak vón szeretettel a jövő felé, mi sem tehetnénk azt.

Ne foszszuk meg mi sem magunkat s az utókort a boldogulás e hármas feltételétől.

Boldog uj évet!

Ujházy Irma.

A siketiiémák karácsonya,

Ha láttátok volna az örömöt leragyogni arczaikról s kigyult nevető szemeiket, tapsoló kezecskéiket, s végül, ha hallottátok volna az első meglepetés pillanatai után az egyszerű kis imát elhangzaui egyik siketnéma ajkairól, a mint hálát rebeg Istennek s a jószívű embereknek, a kik összeadták filléreiket, hogy nekik örömet szerezzenek, a ti szemeitek is megned- vesedtek volna, amint megnedvesedett az enyim az örömtől, mit az ő örömük okozott, s az ő boldogságuktól, a mi mindnyájunkat magával ragadott. A csillogó, fénylő karácsonyfa körül mind ott voltak, egy sem hiányzott közülök. A bentlakó növendékek egyszerű szürke ruhácskáikban, hótisztaságu köténykével. A fiúk egyforma barna ruhában. Ott voltak a bejáró növendékek is, ezek szülei és a siketnémák sorsát érdekkel kísérők közül többen. Üres kezekkel jöttek össze s megrakodva — hogy némelyik alig birta ajándéktárgyait — távoztak. Mindenik részesült jutalomban, künnt és bentlakók egyaránt, még azok is, a kik kedvező anyagi helyzetüknél fogva nem voltak rászorulva. Voltak, a kik egész rend ruhát, czipőt. kalapot kaptak, mások teli kabátot, a mint kinek-kinek szüksége volt rá. Mindenik kapott játékszereket, képes könyveket, gyümölcsöt, czukorkákat s egy-egy takarekpépztári könyvecskét 5 — 5 írtról, mik az egybegyült pénzajándékokból lettek elhelyezve a „budapesti egyesült takarékpénztárinál Fennmaradt közel 35 drb könyv, mi ■— a mennyiben a növendékek értelmi fejlettsége még nincs annyira előre haladva, hogy megtudnák érteni — vissza lett tartva egy létesítendő ifjúsági könyvtár részére. Továbbá az iró- és rajzeszközök s- annyi füzet, hogy az intézet égész évi szükségletét fedezni fogja. Végre fennmaradt a szépen és gazdagou díszített kar, csonyfa, mi a siketnémák tíj évi ajándékát fogja képezni.

Végig nézve a meghatóan szép ünnepélyen, önkénytelenül eszembe jutott az az önfeláldozó munka, mivel az intézet igazgatója, Scherer István s ügybuzgó segédtanára, Spuller András, fáradtságot nem ismerő odaadással, szak- szeretettel s növendékeik sorsát lelkükön viselő atyai gondoskodással igyekeznek segíteni a szerencsétlenségükben is boldog helyzetit tanítványaik sorsán. Az ő örömük is megvolt s bizonyára a legnagyobb mindnyájunké között, mert munkájuk s fáradságuk eredménye: a gyermekek boldogsága, teljes volt.

Ez az ő jutalmuk. Hányán tehetnék ugyanezt növendékeikkel s hányán nem teszik ? A közönség szivében, ha elrejtve is, a részvét ott van, csak érző hangot találj hozzá, ő adakozik s adakozásában bőkezű. Bőkezű volt most is.

Isten áldása legyen rajtuk s a szegény siketnémák sorsát igy keblükön viselő vezetők minden munkáján!

E. S.

Visszapillantás.

A „Buda és Vidéke“ 1893-ik évfolyamában hirdettek a következők:

Anda György, kávés és vendéglős, I. kér., a Városmajorban.

Argauer és Unrein, a „Corso“ szálloda tulajdonosai, II., Lánczhid-utcza 12.

Adria bizt. társaság, Váczi-utcza 9. Baumholczer Ede, fűszerkereskedő, II. Corvintér 8. sz.

Bodrogi Lajos, az „első budai zónabazár“ tulajdonosa, II., Lánczhid-utcza 4.

Berger J. és Társa, férfiszabók, II. kér., Főutcza 1.

Barabás József, vendéglős, I. Rudasfürdőtér 1. Balanek Antal, vendéglős, I. Svábhegy, Eötvös- vi 1 la.

Bnres Henrik, keztyü- és sérvkötő-gyáros, 11. Ponty-utcza sarok.

Deczember 31.

Bieber és Wirth, gyógyfűszer-kereskedők, II. Főu^cza 12.

Bereczky Lajos, vendéglős a Szt.-Lukácsfürdő- kertben, II. kér.

Berg! Sándor, szab. és mérnöki irodája, Erzsébet-körút 38.

Bittner Alajos, vendéglős, I. Alkotás-utcza 21. Budapesti polg. lövészegyesiilet, II. Rézmáldűlő.

Báttaszékí és szegzárdi bornagykereskedök, I.

Rudasfürdőtér.

Budai takarék- és előleg-egylet, II. Plébániautcza 4.

Czerkovicz Sándor, divatáru-kereskedő, II. Fő- utcza 7.

Cohn D. fogorvos, II. Fő-utcza 7.

Csaszárfürdö igazgatósága, II. Zsigmond-utcza. Özv. Culimann Rezsóné, élővirág-kereskedő, II. Fő-utcza 10.

Dannenerg Miksa, divatáru-kereskedő és férfiszabó, II. Fő-utcza 31.

Egyesült bp. föv. takp. II. Fő-utcza 2 Első magyar ált. biztositó társ. Ferencz József- rakpart. sajat palota.

Elbl es Pietsch, fényképészek, II. Fő-utcza 18. Fischer Ferencz, temetkezési vállalkozó, I. k., Krisztinatér 4.

Friedländer Lajos, bútorkereskedő, I. Döbrenteiutcza 6.

Ferdinand testv. gyarmatáru-kereskedők, I. Ferencz Józseftér 5.

Br. Frim J. a hülyék intézetének igazgatója, I. Alkotás-utcza 2.

Fukács János, vendéglős, I. Krisztinatér 7. Groliy József, könyvkötő, II. Pala-utcza 1. Giirsch Ferencz, vendéglős, I. Koronaőr-utcza 6. Gaizier Béla, csemege-kereskedő, I. Vár.

Geizler Kálmán, bádogos, II. Fő-utcza 7. Grünwaid Samu, rövid-, szövet- és divatárukereskedő, 1. kér. Krisztinatér 1/a. és I. Vár, Szentháromságtér 8.

Ganz es Társa vasöntöde- és gépgyár-részv.- társaság, II. Ganz-utcza.

Heincz János, férfiszabó és divatáru-kereskedő, II. Fő-utcza 38.

Herzmann Ferencz. tüzelő- és építőanyag-kereskedő, I. Krisztina-tér 97.

Heintz Henrik Tivadar, mázoló II. Medve-u. 6. Heisler J. kő- és könyvnyomdái intézete, II. Vár kert-rakpart 1.

Jáhn Ferencz József, szoba- és czimfestő, I. k. Attila-utcza 19.

Judex Mátyás, veudéglős, I. Hidegkúti-űt 12.

Kieinhackei J, a „Sörkocsi“ szálloda és étterem tulajdonosa, II. Sikló-utcza.

Kubinszky György, fodrász, I. Mészáros-utcza 3. Kern Venczel, fodrász, I. Krisztina-utcza 1. Kisbirtokosok orsz. földh. int. Bálvány-utcza 19. fiihne Ferencz, méhészet-tulajdonos, I. Attila- utcza 151.

Kormos Gyula és Társa, bank- és váltó-üzlet, Dorottya-utcza 5.

Kowald Péter és fia, selyemfestők, II. kér., Fő-utcza 17.

Lohr Irma, élővirág-kereskedő, II. Fő-utcza 1. Ludwig Károly, bor-, fűszer- és csemege-kereskedő, I. Krisztina-utcza 6.

Laudon és Baitek, kávés, II. Fő-utcza 9. Löwenstein Autal. cs. k. udvari sütőmester, I.

Attila-utcza és Svábhegy.

Laszlovszky Béla, szöllőtelep-tulajdouos, Pomáz. Luczenbacher Pál utódai, fakereskedők, II. Szegény ház-utcza 3.

Mechlovics Béla, kalapgyáros és férfidivat-kereskedő, II. Fő-utcza 7.

Morgenstein Endre, kályhás, I. Tábor-utcza 14. Mindler István, vendéglős, I. Promontori-út. Mandl Adolf, divatáru-kereskedő, I. Tárnok- utcza 15.

Méry Ferencz, vendéglős, I. Mozdony-út.

Magyar villanyossági részv. társaság, Váczi-út. Malmarits J., szeszgyáros, I. Bocskay-rtér. Mazzantini Lajos, táncztanár, Andrássy-üt 25. Mikity János, fogorvos, I. Tárnok-utcza 26. Novák Ignácz, czementmunka-vállalkozó és föld- termék-készitő, I. Budaörsi-út 285.

Németh János, vendéglős, I. Attila-utcza 61. Nagy István, padlófényesitőmáz-készitő, I. For- tuna-utcza 9.

Ott Lajos, divatáru-kereskedő, II. Bombatér. Pesti könyvnyomda részv. társ. Hold-utcza 7. Praudich Pál, órás, II. Fő-utcza 20.