Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-03 / 48. szám

Budapest 1893. (4.)

BUDA és VIDÉKÉ

Deczember 3.

vagy virással) és fürdőzéssel záratnék be napi gondozása a tanulóknak.

Ünnep- és vasárnapokon hosszabb kirándulások teendők. Ebben adtuk egy testnevelési rendszernek concrét alakját. Nem az órakijelölés formájában, nem is azok esetleges tartalmában látjuk a pamaceat a jövő nemzedék szervezeti regenerálására, de igen is napi 3—4 órai testi nevelés kötelező gyakorlásában. Ez van hivatva élénk vérmozgást, erős izmokat és mindenek fölött erős idegeket adni az uj nemzedéknek. És egy ilyen szervezetnek meg lesz a szellemiekre is a maga befolyása. Az erőben való bizalom elszántságot, bátorságot fog adni az uj nemzedéknek, de elő fogja segíteni a lélek morális uralmát is a test fölött.*)

Dr. Mittelmann Bernát.

Babarczi Dr. Schwartzér Ferencz emlékezete.

Önmagunkat tiszteljük meg, ha a jóltevő elhunytak iránt lerójuk a kegyelet adóját, habár csak puszta szavakkal is, de mély érzéssel. Nemes jelleme, nemes szive és nemes gondolkozása oly mély nyomokat hagyott az emberi szivekben, hogy fajdalommal gondolunk az ő elhunytára. Vájjon van-e valaki, aki már nem emlékeznék arra a jóságos öreg úrra, kinek mindenkihez volt egy-egy szives, lekötelező szava, ki oly kedvvel állott az iskola kapui előtt, mikor az apróság tódult ki a — nekik szűk — nagy kapun ? S mily édes mosolyiyal simogatta meg a kis kóczos szöszkét, meg a makranczos, bátor tekintetű ficzkó fejét! Boldogságát kifejezte akkor minden arczvonása, ha a szegényebb gyermekeknek adhatott 1—2 krt irkára, tolira, mellékelvén a krhoz rendesen egy-egy darabka czukrot s egy — téli baraczkot. S hogy érdeklődött az aprók minden apró-cseprő dolga iránt! Hogy eltudott beszélgetni azzal a szegény, nyomorult, rongyokba burkolt napszámos fiúval, kit majd megvett az Isten hidege ? ! A didergő fiú minden kérdésére szépen felelt az öreg úrnak, elmondta, mi az apja, hol dolgozik az anyja, hova járt a nyáron téglát hordani a bátyja, elmondta, hogy ő jobban szeret az iskolában lenni, mint otthon, mert otthon nincs miből befűteni ! S e szegény fiúhoz alig pár nap múlva leszállt a jótékonyság angyala s didergő tagjait beburkold szép ruhácskába. Vájjon ki küldte e nemtőt a gyermekhez. S ezután, mikor a fiú haza ment ringatni a kis bölcsőt, mintha kellemesebb lett volna a kis szobában a levegő s mintha az a tüzet régen nem látott kályha kezdene vörösödül? Vájjon ki melegité be e szobácskát?

A szenvedők jóakaró édesatyja, a szegények jótevő pártfogója, a gyermekek őrző angyala, a gyengébbek támasza, a szerencsétlenek vigasztalója és polgártársainak tanácsadó jó barátja volt. Fájdalom borított el minden szivet, midőn értesültünk elhunytáról. De ő nem elégedett eg azzal, hogy életében annyi jót tett, még holta után is támogatója, láthatatlan vigasztalója akart lenni a szegény gyermekeknek, kiket ő úgy szeretett! Alapítványt tett ruhátlanok részére! 1000 frtot adott e czélra oly meghagyással, hogy annak kamataiból évenkint felruházandó néhány gyermek.

Babarczi Dr. Schwartzér Ferencz, kir. tanácsos eltávozott közülünk, de szelleme, de emléke sziveinkbe, mint pusztithatlan márványba van csillogó aranybetükkel bevésve!

Novemb. 25-én, Dr. Schwartzér Ferencz születésének évforduló napján ünnepély volt a krisztinatéri iskolában. Részt vett ez ünnepélyen az iskolaszék, a tantestület, néhány' vendég és sok gyermek. S a gyermekek, neveiknek említésekor előléptek, átvették a tanítójuktól a nekik nyújtott ruhát, szépen meghajtva magukat, köszönték ezt meg s szép csendben távoztak örömmel, mosolyiyal, boldogsággal. S az ott maradottak szemeiben felcsillámlott az a gyémánt, melyet az öröm könnyének nevezünk. 55 fiú és 66 leány, tehát összesen 121 gyermek lön ellátva a szükséges téli ruhával. Kiosztottak 48 pár csizmát^ 51 pár czipőt, 35 téli kabátot, 29 téli kendőt, 29 nadrágot, 50 ruhaszövetet és

*)■ A >Tornaügy«-ből.

9 mellényt. Mindennek az értéke meghaladja a 700 frtot.

Dr. Schwartzér Ferencz 1000 frtos alapítványa az idén, több mint 700 frtot kamatozott a hozző hasonló jószivü emberek adománya segítségével. Az atyának méltó fia, Dr. Schwar- tzer Ottó, az iskolaszék elnöke minden évben kiegészíti az atyja által tett alapítvány kamatait 100 írtra. Isten áldása kisérje őt! Ez az igaz kívánságuk a felruházott gyermekeknek s a gyermekek őszinte fohászát a Mindenható mindenkor meghallgatja!

Az iskolaszék minden tőle telhető eszközt felhasznál a 100 írt megsokszorozására, táncz- mulatságot rendez a szegény gyermekek felruházására, gvüjtőivetbocsát ki. S ime, az iskolaszék eljárásának helyességét fényesen bebizonyította a siker: 700 frt! Isten éltesse az iskolaszék minden tagját. A tánczmulatságok rendezése körül Szöllosy István és Muchmayer Ferencz, a gyűjtés körül a kiküldött albizottság dr. S z é- nássy Sándor, iskolaszéki alelnök elnöklete alatt serénykedett. P e r t h 1 Gézát, a gondnokot és Garay Antalt, az iskola igazgatóját illeti még elismerés fáradozásaikért a jó ügy terén.

Magának az ünnepélynek lefolyása a következő volt: dr. Szénássy Sándor az ünnepélyt megnyitván, az iskola IV. V. VI. osztályai elénekelték a szívhez szóló, magasztos éneknek, a Hymnusnak első versszakát, Garay Gizella, oki. tanítónő vezetése mellett, utána Garay Antal mondott alkalmi beszédet, kiemelvén a nap fontosságát, az alapitványozónak és nemes- lelkti fiának érdemeit, buzdítván, serkentvén a gyermekeket szorgalomra, jó magaviseletre — a .tőle megszokott előadási modorban. Ezután az adományokat hálával telt beszédecskével megköszönte Pénzes Béla V. és Szkalka Janka VI. oszt. tanuló. A Hymnus második versszakának eléneklése után a gyermekek kikapták ruháikat s az ünnepély véget ért.

Jelen voltak az ünnepélyen : Bárány Zsig- mondné, Garay Gizella, Mamuliti Irma, Payr Vilmosné, Stieberth Lotárné, Terbócz Istvánná és Szénássy Sándorné; az iskolaszék tagjai közül : Fekete József, Kertscher István, Miklós Gergely, Payr Vilmos, Pertbl Géza, dr. Romy Béla, Stolcz István, Szénássy Sándor, Szőllösy István, Terbócz István és id. Újhelyi Sándor; továbbá Bárány Zsigmond és Hoff Ferencz és a krisztinatéri iskola tantestülete teljes számban.

Hajós Mihály.

Válasz a Duna gőzhajózási-tár- saság tek. forgalmi igazgatóságának.

Mikor a „Tabán“ érdekében a Duna gőz- hajózási-társaságról egyetmást megírtam, el voltam készülve arra, hogy felszólalásomra e lapokban feleletet kapok.

E válasz engem ugyau nem elégít ki, de —- úgy hiszem — velem együtt a tabániakat sem. A megjelent sorok csak tájékozásul Írattak, avégből, hogy ha a tabániak elhanyagolt városrészük érdekében a Duna gőzhajózási-tár- sasághoz küldöttségileg mennének, mit remélhetnek a társaságtól.

E válaszból meggyőződhetnek a tabániak, hogy mikor és mennyiben számíthatnak a Duna gőzhajózási társaságra; azt a pénzügyi kirendeltséget, mit a Duna-parira kérnének a minisztertől, majd el lehet máshova is helyezni s ha a dunaparti kocsi-út esetleg makadamirozva lenne, majd a szállítást is csak valahogy eszközölhetik. A Tabánból az állomás elhelyezése állítólag azért történt, mivel részben azt többen kérelmezték és részben azért, mert a forgalmi akadályok azt felette kívánatossá tették.

Nem látom be, miért tették kívánatossá a felemlített okok az áthelyezést, mert hisz akkor az áthelyezés ellen a kerületi elöljáróság mint hatóság fel sem szólalt volna, pedig ezt csak irányadónak kell tekinteni; ezt az áthelyezést helyszíni szemlével összekötött hatósági tárgyalásnak kellett volna megelőznie, melyben min- denik fél a saját nézeteit előadhatta volna, de a mi nem történt meg. Így az elöljáróság már mint bevégzett ténynyel állt szemben a Tabán érdekében történt felszólalásával.

En azokat a forgalmi akadályokat sem látom — mi a feleletben írva van — fennforogni ; a hajóforgalom ma sem nagyobb, mint a fönnebbi években volt, s ha a forgalmi akadályokkal több éveken át küzdött a társaság, elküzdhetett volna még néhány évig, mert hisz — mint maga is beismeri — ilyennel küzd máshol is, de meg ha az eskütéri híd építése foganatba lesz véve, az ottani állomását vagy lejebb, vagy feljebb kell helyeznie, mikor a távolság ugyanaz lesz, mint volt a régi tabáni állomásnál. Mivel beismeri a forgalmi igazgatóság, hogy az állomás feljebbvitelével nem nyert semmit, én is tudtára adom, hogy ha ő nem nyert, a Tabán ellenben vesztett.

A tabániak — sajnos — abban a helyzetben vannak, hogy mindent a pesti oldalon kell bevásárolniok s ez reájuk nézve csak akkor előny, ha a szállítás nekik olcsó ; mig a tabáni állomás a Döbrentei-téri piaczhoz közelebb volt, a vámháztéri központi olcsóbb piaczról látta el magát a Döbrentei-téri piaczra ísmételadás végett megjelent budai piaczi árus, mert megvett portékáját a vámháznál a hajóra tette s azt 10 perez alatt a piaczhoz közel levő állomáson át szállította s majd alig került neki valamibe ; mivel hogy ezt nem tehetik, a drágább városháztéri piaczot keresik fel s az ott megvásárolt árut persze drágábban adják el. így lesz drága a közélelmezes.

En mint egyes ember, csak személyemmel vehetek részt a közérdek előmozdításában s ezt meg is teszem, a hol lehet; a feltűnést soha semmiben sem kerestem. A gőzhajózási társaságról Írott czikkem is csak ebből a czélból történt.

Igaz, hogy én vettem észre, hogy a tabáni állomás áthelyezésével ez a vidék mennyire károsodott, dé* e nézetemben az irányadó egyének is osztoznak, mivel azóta a közélelmezés sokkal drágább, mint azelőtt volt.

A közélelmezés naponta fokozódó drágaságával szemben a főváros, illetve a Tabán lakosai közélelmezésének olcsóbbá tételét előmozdítani, szolgálni, úgy az egyeseknek, mint a társaságoknak, ha arra módjuk van, nemcsak szép dolog, hanem morális kötelességök is.

Takács István.

Birtokváltozások

Budapest fő- és székváros Dunajokbpartján az utóbbi hét folyamán.

— Közli: Fodor Kálmán. —

1. A budai 1700. számú tjkvben foglalt 2942. hrszámu, a Vizivárosban, Csapláros-ulcza 15. sz. a. fekvő ház Schwartz Miklós és nejéről: 5800 frt vételárban Buda Ferencz és neje Zimmer Máriára;

2. az óbudai 1909. sz. tjkvben 2968. hrszám alatt felvett, az Einsiedlerhuth-dülőben fekvő 700 □ öl területit szöllő Kari József és nejéről 2500 frt vételárban Gatteir Jakab és nejére;

3. a budai 9749 számú tjkvben (2554. 2555/b.) hrszám alatt felvett, a II. kerületben, Donáti-utcza 28. sz. a. fekvő ház dr. Kocsis Alajos és nejéről: Száraz István és neje Hofbauer Annára s a budai 1468. sz. tjkvben (2554. 2555/a.) hrszám alatt felvett, a II. kerületben, az Ilona-utczában fekvő 176 [J öl területű kert ugyancsak dr. Kocsis Alajos és nejéről Ernszt Károlyra, mindkét ingatlanra értendő 13,000 frt együttes vételárban ;

4. a budai 3614. sz. tjkvben A f 6637. hrszám alatt foglalt, a Zúgligetben fekvő 750 □ öl területű szöllő Koller férj. Merkl Annáról 750 frt vételárban Győrffy N. Károly és neje szül. Dobrányi Alojziára ;

5. a budai 1600 számú tjkvben 2732. hrszám alatt felvett, a II. kerületben, Vitéz-utcza 16. sz. a. fekvő ház Tüli Jánosról 2670 frt vételárban Frindt Antalra és nejére;

6. a budai 391. 392. tjkvekben foglalt (935. 936.) és (937. 938.) hrszámu, a II. kerületben, Alma-utcza 5. sz. a. fekvő házak fele részei és a budai 763. sz. tjkvben 867/2. 867/4. hrszám alatt felvett, krisztinavárosi 201 és 969 Q öl kiterjedésű kert-telkek fele részei Lesch Károlyról öröklés jogezimén : elmebeteg Lesch Károlyra, Zboray Abrisné szül. Lesch Lujzára és kisk. Zboray Blankára 28,455 frt becsértékben ;

7. a budai 7399. számú tjkvben (5090. 5091/b.) hrszám alatt felvett, a II. kerület, Törökvész-dűlőben fekvő 1190 □ öl területű szöllő Krenn András és nejéről 400 frt vételárban Dömök Borbálára;

8. a budai 3081. számú tjkvben foglalt 6055/b. hisz. a. felvett, a II. kerület, Termékeny-dűlőben fekvő 800 Q öl területű szöllő özv. Fuszik Ignáczné- ról: László Kálmán és nejére 450 frt vételárban;

9. a budai 9661. sz. tjkvben 9462. hrsz. alatt felvett, a Kamara-erdőben fekvő 2 hold 1100 Q öl területű szántó V3-ad részben 300 frt vételárban : Gazmann Flóris és neje szül. Wendler Rozinára ;

10. a budai 746Ó. sz. tjkvben (5090. 5091/a.) hrszám alatt foglalt, a Törökvész-dűlőben 1190 □ öl