Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-11-26 / 47. szám
Budapest, 1893. (6.) BUDA és VIDÉKE November 26. tekintettel a már egy Ízben megtartott ily estély nagy sikerére — a midőn ugyanis tág helyiségeink a megjelenteket alig bírták befogadni — és figyelembe véve a közös vacsora 65 kr. teritékárát, bizton remélhetni, hogy ajjminden téren ujitó kör ezen intézménye is csak azon közkedveltségben részesttlend, mint többi, számos intézménye. — Hasznos könyv. Dvorzsák Jáuos irótársunk befejezte két évtizedig tartó szorgalmas munka után nagybecsű és hasznos müvét, melynek czime „Magyarország Helység- névtára, különös tekintettel a társadalmi viszonyokra és közlekedésre“. Kiadja a „Havi Füzetek“ kiadó-hivatala, II. kerület, Donáti-utcza 3. sz. A díszes kiállítású vaskos két kötetre terjedő könyv ára 12 frt, a „Buda és Vidéke“ előfizetői 3 frt kedvezményes árban kapják. Közelebb e derék dolgozatot bővebben méltatjuk, addig is ajánljuk előfizetőinknek. — Budai fotográfiák. E czim alatt fog a „Buda és Vidéke“ a közéletben szereplő alakokról árny- és fényképeket közölni. A szerkesztőség ezennel felkéri mindazokat, kiknek tolla hegyére kínálkozik egy-egy alak leirása, hogy azzal mielőbb a szerkesztőséget felkeresni szíveskedjenek. A leírás humoros lehet, de sohasem sértő. Tréfa közé elvegyithető sok igazság is, de mindig keztyiisen. Kérjük munkatársainkat és olvasóinkat, hogy a budai fotográfiák rovatunkat gazdagítani szíveskedjenek. * — Újdonság. Weliisch Zsiga várbeli és krisztinavárosi kávés, ki az alaguti kávéházat — költséget nem kiméivé — a lehető ele- gancziával és kényelemmel rendezte be, Mar- burgból meghozatta a ködfátyol-képek legújabb berendezésű gépszerkezetét s pár nap múlva a vendégek a hosszú téli estéket e szép és mulattató látványosságban gyönyörködve tölthetik el s ha még hozzá vesszük a kávésnak azt a szívélyes készségét, melylyel úgy a kiszolgálás, mint egyéb tekintetben is a magasabb kivánalmaknak igyekszik megfelelni, minden ajánlás felesleges, ajánlja e kedves szórakozó hely maga magát. * — Dr. Rényi, Darvas és Finy gyógyszerész „Sanitas“ szik vizét, mely sterilizált szűrt bacteriummentes vízből és vegytiszta folyékony szénsavból készül, a legmelegebben ajánljuk és egyszersmind értesítjük tisztelt olvasóinkat, hogy a főképviseletet és raktárt Budán: Szöllősy István gyógyszerész (Krisztina-ütcza és Kará- csonyi-utcza sarkán) vállalta el, a hol házhoz szállításra, valamint mindennemű megrendelések elfogadtatnak. A sterilizált bacteriummentes „Sanitas“ szik VÍZ díszes színes üvegekben készül és ép oly árban kapható, mint a közönséges szikviz. A „Sanitas“ szikvizabrüsszeli tudományos akadémián első rendű kitüntetést nyert és az orvosok egyedül ajánlott szikvize. * — Brindza Janó a maga jóízű humorával hozzászóll a polgári házassághoz. Sikerült kis füzete Heisler J. kő- és könyvnyomdájában 20 krajczárért kapható. * — Panasz. Fuchs Jenő polgártársunk ma megjelent szerkesztőségünkben és felkért panaszának közlésére. Az ő istállóját, mely szerinte minden tekintetben megfelel a követelményeknek, az I. kerületi elöljáró ur kifogásolta és elrendelte 20 napos záros határidő alatt, hogy azt a kerületi elöljáró úr előírásai szerint hozassa rendbe. Nevezett polgártársunk ebben az intézkedésben személyes zaklatást lát, mert lakhelye környékén és szomszédságában vannak olyan istállók, melyek a közegészségi szakályoknak nem felelnek meg, mig az övé igen — és ezekre nem terjed ki az elöljáróság figyelme. Szivesen szolgál adatokkal, úgyszintén azokra a háziurakra is kér egy kis vizsgálatot, kik még mindig nem clo- setnek rendeztek be árnyékszékeiket. Az elöljáróság végzését jogtudatában különben fellebbezte. A testi nevelés teendőiből mennyi tartozik az iskolára és mennyi a szülőre. Vannak igazságok, melyeket csak az igazság kedvéért szokás elmondani, gyakorlatilag a társadalom viszonyai miatt nemcsak hogy nem érvényesíthetők, de a társadalomnak számtalan igényeit, számtalan rendelkezéseit ezen igényekkel ellentétben kell megvalósítania. Az állambölcs tudja, hogy ha mindenki kötelességét teljesítené, hogy akkor fölösleges a törvény, az államforma, a hadsereg, de jelenleg nem változtatható viszonyok miatt és rendbontó elemek fékentartása miatt a személyes szabadságot nagyban korlátozó hadseregnek hive. Az orvos tudja, hogy betegét élelmezési, ápolási és sok hygi- enikus szempontból legjobban kezelheti privát lakásán, melynek előnyeit a legtökéletesebb kórház sem közelítheti meg. melyet tehát ezen szempontokból elvet, de az emberek nyomora miatt a kórházat közegészségügyi intézménynek tartja. A paedagogus is ha elismeri, hogy a nyilvános iskoláztatásnak vannak előnyei az otthon taníttatás fölött, azt vallja, hogy legki- fogástalanabbul névelői és tanítani otthon lehet, de az emberek viszonyai és hiányos képességei miatt a nyilvános iskoláztatás mellett szól. A theoriában való meggyőződés és a praxisban kénytelen cselekvés ilyen viszonya között volt e sorok Írója is, midőn nem a tantervekbe lefektetett, hanem általában a jelenlegi generatio testi neveléséről gondolkodott. Semmi kétség, hogy ha az iskola kíilberendezése a szellőzés és építkezés, taneszközök szempontjából nem esnének oly' kiáltó kifogás alá, mint a fővárosban is az iskolák legnagyobb részében, a vidékről nem is szólva, még akkor is határozott orvosi meggyőződés, hogy hygienikusan nevelni, testi nevelésről gondoskodni legjobban tud az idejével rendelkező és ahhoz értő szülő. De ez theo- ria. A praxis az, hogy a testi nevelés helyes módjával kevés szülő van tisztában, idejével pedig alig rendelkezik közülök némelyik. Az iskolára van bízva minden. Az iskola tanítson, neveljen, az iskola adjon majd egyszer kenyeret. És midőn az iskola úgy ahogy ezen föladatnak megfelel, a testi nevelésről sem iskola, sem szülő nem gondoskodnak, mert a most divó heti két órát ne nevezze senki testi nevelésnek. És mit látunk ennek következményeképen. Egy gyermekvilágot, mely fölül áll annak a tündérvilágnak, melyet a kevésbbé „művelt“ öregek érett észszel siratnak. Figyeljük meg gyermekeinket: azokból kiveszett a színeket szomjazó szem, a színeket szomjazó phantasia, kiveszett a kedélyes gyermeki lélek, látjuk megvalósulva azt, a mit banálisán szoktunk mondani, hogy nincsenek többé „gyermekek“. A semmi által nem korlátolt róna gyermeke játékai között tanulja meg a féktelen sza- badságszeretetet és akadályokat nem ismerő szívósságot; a tiszta levegőben, tiszta patakokban és dús lombozatban bővelkedő hegyvidék gyermeke derült kedélyben és vig munkaszeretetben nevelkedik föl, de a város a maga szűk utczái- val, szűk lakásaival, iskoláival, melynek rossz padjai testet lelket ölök, a város egy ideges, egy elmebetegségekre hajlamos, egy öngyilkosság eszméjével telitett társadalmat produkál. Látunk benne egy új intelligens osztályt növekedni, törékeny akaraterővel, sivár kedélylyel, alkudozó meggyőződéssel. Ha a társadalon azon a lejtőn, melyre jutott, tovább haladna, akkor támadna az új ember, páratlanul raffinált, a természet legmélyebb titkaiba behatoló lélekkel, de omlatag, törékeny, labilis testben. Mert gondoskodva van a műveltség nagy központjaiban gyermekszinházakról, gyermekbálokról, gyermek- könyvtárakról, de nincs játék, s nincs annak nevezhető testi nevelés. A gyermek magától is eleget ugrál, szoktuk nagy bölcsen mondani. Nem lehet föladat itt a czivilizácziónak a test szervezetére káros hatásáról elmélkedni. A múlt század legjobbjai szóltak a kérdéshez. Az emberiség már döntőit abban az értelemben, hogy dogmájává tette, hogy az emberi nagyság legideaüstikusabb nyil- vánulásaiból, a czivilizáczió termékeiből tabula rasat nem fog csinálni, de a test neveléséről hatványozott mértékben fog gondoskodni. De megtörtént-e az? Az iskola legalább hallgatag | a szülő kötelességévé tette azt. De mintha nem j igen bízott volna benne, órarendjébe fölvett heti két tornaórát. Hát ne áltassuk magunkat, mondjuk ki nyíltan, hogy valamint a szellemi nevelést, úgy a testi nevelést (értve alatta a gyermek aktivitásán alapuló részét) nem bízzuk többé a szülőre. Nemcsak azért, hogy a múltban sem felelt meg ebbeli kötelességének, nemcsak azért, hogy az egy megbízhatatlan, ellenőrizhetetlen tényező, de legfőképen azért, mert a testi neveléshez a szelleminél jóval kevesebb érzéke van, a szellemi nevelésnek a czivilizált társadalomban a megélhetés szempontjából való fontosságát a legegyszerűbb szülő is meg tudván érteni. Hogy az államnak, vagy községnek, szóval a szellemi neveléssel foglalkozó tényező egyébként jogosult-e a testi nevelés közvetítésére, köteles-e a tagjainak ezen igényeiről is gondoskodni? Hát hiszen a test és lélek egy közös individium jelentkezései. Ha az állam vagy község úgy gondolta, hogy joga és kötelessége a kötelező szellemi nevelés, miért nem karolja épp úgy fel annak egyik leghatalmasabb bázisát, a test harmóniáját. Valamint joga és kötelessége a szellemi rész, úgy joga és kötetessége a testi igényeket is kielégiteni. Elcsenevészett polgárokban várna szellemi harmóniát, vagy elcsene- vészett polgárokkal akarahonvédelemkötelességének eleget tenni ? Feleljen e kérdésre 1 elkiismerete szerint, s más feleletet nem képzelek, mint a testi nevelés oly nagy mérvű, iskolába való con- centrálását, hogy valamint a tanrendszer terjedelmétől müveit polgárokat, ugv testi neve- velésétől edzett polgárokat remélhessen, s a szülőre nem hagyni mást, mint a testi nevelésnek a gyermek passivitásán alapuló részét: u. m. táplálást, öltöztetést, életrendet s nagy részben a bőrápolást. A szülő ezen teendői körül oly elvek követésére volna utalandó, melyek az iskola intentióivals irányávalösszhaugban vannak, (Folyt, köv.) Dr. Mittelmann Bernát. Pártoljuk a budai ipart és kereskedelmet. A kiadásért felelős : Dévai Szöllősy István, Felelős szerkesztő: mindszenti Erdélyi Gyula. & ji Alapittatott 1848. évben. 'jJÍ MALMARITsT"* BUDAPEST, l. kerület, kereszt-utcza 11. sz. vagy Bocskay-tér. Ajánlja valódi, általa égetett TÖRKÖLY-PÁLINKÁJÁT, valamint valódi szilvoríum, rum, mindennemű likőr és valódi boreczet gyári raktárát nagyban és kicsinyben, a legjutányosabb árakon. Alapittatott 1848 évben, ^ Sjé — •C'P*» ■ Eredeti magyar szalon-regények mélyen leszállított áron : Flóra. (Egy magyarországi pópa leánya.) — A kicserélt feleség. — A Papách- család szerencséje. Irta Király falvai Gerhárt Gy. WT Mind a három egy forintért megrendelhető utánvét mellett a »Haladás« kiadóhivatalánál Budapesten, Mária Valeria- utcza 4. sz. I
