Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-05 / 5. szám

Budapest 1898. ^6.1 BUDA és VIDÉKÉ mos, Ruzicska Ferencz, Polifka Károly, Herpv Antal, Glöckner Mihály, Weisz Sándor, Finali Zsigmond, Jakab László, Stowasser József, Schromm József, Effert Nándor, Petrovics Már­kus, Héberger Károly, Kosár Lajos, Prajacsek Ferencz és többen. Az első pohárköszöntőt Ke­rn e tér Antal mondotta, lelkesedésre összetar­tásra intse a polgárságot, felolvasta a vezérfér­fiak levelét, a kik elmaradásukat betegségükkel mentették ki. Utána Jakab László, a Il-ik ke­rületi polgári kör tagja szólt a kamarai válasz­tások fontosságáról és a lelkes összetartás ered­ményeiről és sikeréről, mire Finály Zsigmond válaszolt, az ó-budaiak bár sajnálják, hogy Augenstein Samu takarék pénztári igaz­gató, kit legjobban szerettek volna a jelöltség­ről leköszönt, de az összetartást ők meg nem zavarják és kitartanak a zászló mellett. Ennek és Kemeter Antal valamint Szakái László lelkes beszédjének lehet köszönni, hogy az ó-budaiak az actióban megmaradnak. A társaság derült hangulatban maradt együtt a késő éjjeli órákig. Budai hölgyek és a honvéd- szobor. Budapest székes főváros T-ső kerüle­tében bizottsággá alakult nők elhatározták, hogy az országos honvédemlékre 1893. május 21-én művésziesen készült impozáns bronzbabérkoszorut helyeznek, s hogy a koszorú tervezetére és elké­szítésére hazánk jeles szobrászát, Zala György urat. a szalagra vésendő fölirat fogalmazására pedig Horváth Gyula orsz. képviselő urat kérik fel. A várból kiindult mozgalom iránt való érdeklődés nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki honleányok körében is oly nagy mérveket öltött, hogy előreláthatólag a begyülendő pénzből, a költségek fedezése után még tekintélyes összeg- fog fentmaradni, melyre nézve a biz- ftság azt határozta, hogy annak egy részéből létesittessék egy „Honleány alapítvány“, melynek kamatai évente kétszer és pedig: Budavár bevételének és 0 felségeik a király és királyné megkoszoruzta- tásának évforduló napján, azaz május 21-én és június 8-án fordittassanak egy pártszinezet. nélküli tekintélyes egyénekből alakult bizottság- áltál közelebb meghatározandó hazafias czélra. Másik részéből pedig abban az évben, melyben Hazánk fennállásának ezredik évét ünnepeljük, négy pályadij tűzessék ki egy-egy irodalmi, festészeti, szobrászati és zenészeti alkotásra, mely hazáját, szabadságát szerető nemzet érzel­meinek legyen hü kifejezője. Annak idejében arra hivatottakból fog bizottság alakulni, mely a pályázatok föltételeit szabatosam köriilirandja, a végleges döntést azonban a tervezetet kibocsájtó nőbizottság tartja fent magának. Az adakozások gyűjtésére a fővárosi hirlapok kéretnek föl. Budapest 1893. Szelestey Gézáué elnök. Mátyás Arisztidné, Mátyus Caca, Dévay Szőlősy Istvánná, Heneberg Emma férj Filepné, Forberger Albert, özv. Gáspár Andrásné elnök, özv. Benárd Lajosné, özv. Kovács Pálné, Dömötör Sándorné, Bárczay Oscárné, Erzsébetvárosi Patrubányné, Kováts Etelka. A bizottság egy lelkes felhivást intézett a haza hölgyeihez, melynek eredményében nem kételkedünk. Az Aszalay iskola. Lapunkban ba- barczi Schwartzer Ottó tr. tollából hosszabb czikkeket közöltünk az Aszalay telken tervezett iskola ügyében. Olvasóinknak tudomására hoz­zuk azt az örvendetes dolgot, hogy Budapest tő- és székváros tauácsa a pénzügyi bizottság javaslatának daczára az iskola építését elhatá­rozta. Társaskocsi közlekedés. A fővárosi tanács és a vállalkozó Vanderschueren között megállapitott szerződési tervezet szerint Budán következő útvonalak létesitettnek. 1. Rudas-fürdő (belső végpont) Döbrentey-utcza, Döbrentey-tér, Yárkert-rakpart, Lánczhid, Fe­rencz József-tér, Fürdő-utcza, Marokkói-utcza, Andrássy-ut, Arena-ut, (külső végpont). 2. Csá­szárfürdő (belső végpont) Pállfy-tér, Bombatér, Fő-utcza, Lánczhid, Ferencz József tér, Aka- démia-utcza, Arany- János-utcza, Yáczi-körutf Andrássy-ut, Yárosliget (külső végpont). 3. Miatyánk-utcza (belső végpont), Erzsébet-tér, Harminczad-utcza, Ferencz József-tér, Lánczhid, Lánczhid-tér, Alagút, Alagut-utcza, Krisztiná­tól-, Krisztina-utcza, Városmajor-utcza, téli hó­napokban vagyis október 1-től márczius végéig külső végpont a Városmajor-utcza vége, a nyári hónapokban, vagyis április 1-től szeptember végéig a külső végpont a fogaskerekű vasút városmajori indóháza. Ezen vonal keresztezési pontja a lánczhid-tér, az utasok innen folytat­hatják utjokat az 1 és 2-dik voual kocsijain átszálló jegyei?kel egészen a miatyánk-utczáig vagy az ellenkező irányban. — Viteldijjak: Rudas-fürdő-—városligeti és császárfürdő—vá­rosligeti-útvonalokon, egész jegy 10 kr, láncz- hiddal 12 kr, szakaszjegy 6 kr lánczhiddal 8 kr. Gyermekjegy 5 illetőleg 7 kr. Gyermek szakasz-jegv 4 illetőleg 6 kr. A Miatyánk-ut- czától a Városmajorig illetőleg a fogaskerekű vasutig: Egész jegy 20 kr. Gyermekjegy 10 kr, Városmajor-utcza végéig 18 kr illetőleg 10 kr. Szakaszjegy : A Miatvánk-utczától a láncz- hid-térig 8 illetőleg 6 kr, a krisztinavárosi templomig 12 illetőleg 7 kr, iunen a végpontig 8—4 kr. Dr. Tatay Adolfné kitüntetése. A főváros tanácsa f. hó 26-án tartott ülésén egy­hangúlag elhatározta, hogy köszönő és elismerő sorok intéztesseuek Tatay Adolf-né úrnőhöz, ki fáradhatlan buzgalmával immár 18 éve vezeti a III. kér. népkonyhát. — A közszeretetnek ör­vendő úrnő e tettével bizonyára hálára köte­lezte e kerületet, mely minden alkalommal ta­pasztalja Tatay-né áldott kezeinek működését. Nincs jótékony czél. melynek érdekében valaki többet telt volna Talajúénál; — Nem volt és nincs egy emberbaráti csHekvény se, melynek sikeréért e nemeslelkü úrnő áldozatot ne hozott volna. Eltekintve attól, hogy a népkonyha minta­szerű vezetésének 18 éve alatt sajátkezüleg mintegy egy millió háromszázezer adag ételt osztott ki, nem volt gvermeköltöztetés, melyre ne Tatavné szabta és csinálta volna meg a kis leánykák ruháit. S mindezt önzetlenül, szerényen visszavonulva, nemes szive jóindulatából kifolyó­lag elismerésre való számítás nélkül. Adja Isten, hogy a III. kor. még sokáig élvezhesse e jó­tékony kezek áldásos működésének gyümölcseit. A kültelki fogyasztási adó. Múlt számunkban közöltük a küiie ki italadó, consurn és fogyasztási adó körül felmerült viszásságokat. Most azt a méltánytalanságot jegyezhetjük fel, mit a fő- és székváros követett el az által, hogy a kültelki ital-, consurn- és fogyasztási adót 25"/„-kai felemelte. E szerint az első kerület, mely eddig 29390 frttat volt terhelve, majdnem 40,000 forintot fog fizetni, a harmadik kerület eddigi 8291 írtja is szépen felszökik. A többi kerületek nincsenek igy megróva. De hát mi budaiak vagyunk, velünk minden történhetik. Halálozás. Id. gyerke'nyi Pyber Károlyné született Huszty Vilma úrnő elete 64-ik évében meghalt. A köztiszteletben álló úrnőt f. hó 3-án nagy részvéttel temették el a németvölgyi temetőben. — Sooty János honvédminiszteri főszámtanácsos halála, kit febr. 2-án szélhüdés ért hivatalában nagy feltűnést keltett. Az el­halt tevékeny 54 éves férfiú jól ismert alakja volt a budai közéletnek s hivatalában is Kiváló. Halálát özvegyén kiviil gyermekei és nagyszámú ismerősök gyászolják. Kaland egy cseléddel. Egy a felső­hegy utczában lakó vasuti-hivatalnokné ugyan­csak megjárta a cselédfogadással. Elmúlt hétfőn ugyanis elment cselédet keresni és a nélkül, hogy helyszerzőhöz ment volna, csak az utczán fogadott egyet, a ki nagyon megnyerte tetszését mert erős, markos leányzó volt. Kedden reg­gel a vasúti hivataluokné elment a piaczra s az uj cselédre bízta a házat. Mikor aztán haza­jött ugyancsak szép meglepetés várta, mert a la­kásban hült helyét, találta a cselédnek s azzal együtt eltűnt a szekrényből az ő 50 frtos, fékjének 150 frtos aranyórája, egy drága téli nagy kendő és valamelyes készpénz is. A károsult hivatal- nokné most már arra kezdett emlékezni, hogy az erős, markos leányzónak egy kis fekete pehely, a férfiasság moha is sarjadzott orra alatt s alapos a gyanúja, hogy inkább nadrág mint szoknya illett volna deli, teli termetére. Ebből az a tanulság, hogy legyünk óvatosak a cseléd fogadásnál és ne vegyünk cselédet — az ut- czáról1 Évi jelentések. A piliscsabai Máriáról elnevezett temetkezési egylet kiadta évi jelen­tését. Az egyesületnek 365 tagja vau, az elmúlt évben meghaltak ketten. Több jótékony ada­kozás folyt be. Tgy Stadion Adél grófnő 50 frt adott az egyesületnek. E'nök Parázs András, Február 5. alelnök Knopp András, pénztámok Puck Pál és Schön Márton, jegyző Schiesler János, ellenőr Schuller György. A budakeszi temetkezési egylet 1892-iki évi mérlege 2457 frt 72 kr bevételt tüntet fel. Meghalt 18 tag. Az egylet elnöke Szabadházy József. Jegyző Reisz Antal, pénztár­nok Merkl János, Pfendner András ellenőr. A hidegkúti „Szent István“ te­metkezési egylet, melynek elnöke Hölder János 132 frt 81 krajczár tiszta haszonnal zárta 1892-ik évi mérlegét. Az egyesületnek 570 tagja van. Meghaltak hárman a múlt eszten­dőben. Közgyűlések. A pátyi önsegélyző egylet mint szövetkezet közgyűlése február hó 14-én délelőtt 9 órakor — A szent-endrei takarékpénztár közgyűlését február 27-én d. e. 11 órakor. — Az első hazai taka­rékpénztár közgyűlése február 5-én d. e. 10 órakor. — A Lujza gőzmalom közgyű­lése február 25-én. Kihalasztott közgyűlés. Az ,Or­szágos díj nők segélyegylet“ által f. évi január hó 31-éré egy behívott rendes évi közgyűlése — a megjelent tagok csekély szá­mára való tekintettel — f. évi február hó 12-ik napjára (vasárnapra) elhalasztatott. Ugyanakkor az. uj tisztviselők is meg lesznek választva. A városmajor még az ötvenes évek­ben is szebb volt mint most; ha egy vállal­kozó szellemű ember „lawn tennis“ teret csi­nálna, a mi úgyszólva semmibe sem kerül s ozsonnáló helyről, meg ennivalóról gondoskod­nék, bizonyára oda gyűjtene az I. kér. szép­nemének azt a részét, mely télen korcsolyázik. Ez a sport épp olyan egészséges, mint a kor­csolyázás, kevesebb veszélylyel jár s az az előnye, hogy nyárban lehet űzni, mikor a ter­mészet már nem halott, mint a korcsolyázás idejében, mikor fehér, nedves, ködös, hideg a háttér. Egy kis statisztika. A fővárosi rend­őrség a pénzügyigazgatósággal egyetértve a Budapesten kiadható italmérési engedélyek szá­mát 2505-ben állapította meg. Ebből esik az : I. kerületre: 150 vendéglő, 91 szatócs és fűszeres, 4 nagy pálinkamérő, összesen 245­II. kerületre: vengéglős 101, szatócs és fűszeres 75, pálinkamérő 6, összesen 1S2. HL kerületre: veudéglős 96, szatócs és fűszeres 108, pálinkamérő 6, összesen 209. A kimutatásból kitűnik az is, hogy min­den 204 lélekre esik egy szeszmérés. Kirándulás az orfeumba Ilyen czim alatt közli velünk egy fiatal családapa ke­serveit. Vidéki rokonaival az operába akart menni, de miután ott jegyet nem kapott bené­zett az orfeumba. A vidéki atyafiak ugyancsak megharagudtak a vezető rokonra, mert ott csak németül nyelvbukfenczeztek, azt még ellehetett volna szenvedni, de a hogy azután tánczoltak azt megértette ő is meg az atyafiság is és pirultak is miatta úgy viselték magukat a „művésznők“. Azért jobb itt Budán, mert itt sem operába sem orfeumba nem tévedünk. Műkedvelői előadás. A budapest jobbparti katholikus Legényegylet vasárnap f. bő 5-én és hétfőn f. hó 6-án saját helyiségeden II. kér. főutcza 6. sz. műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal színre kerül a „Sárga csikó“ czimü népszínmű. Kezdete mindig 7 órakor. A budai katholikus legényegylet elő­adásai a legjobb műkedvelői előadások közé fotóznak. * LQsaládi ünnep. Szép családi ünnepély folyt le a köztiszteletben álló Schoth János déli vasúti főellenőr házánál, O és néjje házasságuk harminczadik évét ünnepelték, melyhez sokan küldték el jó kivánataikat, úgy kartársai, mint az ismerősök köréből. Az ünnepelt több emlék­tárgyat is kapott. Helyreigazítás. A múltkori, a III. kér társaskör közgyűléséről szóló tudósításban a rendes választmányi tagok sorából tévedésből kimaradt Grósz József ur neve, ki egyszersmind a legutóbbi választmányi ülésen pénztárnoka lett a társaskörnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom