Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-22 / 42. szám

Budapest 1893. (5.) BUDA és VIDÉKE Október 22. A II. kér. Népkönyvtár-Egye­sületből. Csak nemrég adtunk számot e közhasznú derék kulturális intézmény egy évi sikerdús működéséről, midőn legutóbbi közgyűlése lefo­lyását, vagyoni gyarapodását s tartalmas könyv­tára használtatását főbb vonásaiban ismertettük. Ez alkalommal az újonnan megválasztott tiszti­kar és választmány első, alakuló üléséről kíván­nunk megemlékezni. A választmány alakuló ülését f. hó 14-én tartotta a Toldy Ferencz- utczai elemi iskolában, melyet Róka József p. ü. min. titkár, mint elnök vezetett. Kivüle a választmány csaknem teljes számmal megjelent s hogy az érdeklődés e kiváló budai intézmény iránt mily iutenzive, mutatja az is, hogy az alakuló ülésen a II. kér. orsz. képviselője: dr. Darányi Ignácz is jelenvolt. A napirend tár­gyai közül leginkább kiemelkedett az egyesület uj elnökének megnyitó, illetve programmbeszéde, melyből közöljük a következőket: Legelőször is az alapszabályok mó­dosításának szükségességét hangsúlyozta „mert habár az alapszabályok mostani szerke­zete mellett is lehetett a czél felé törekedni: az elért siker inkább a bölcs vezetésnek és a közreműködők egyetértő jóakaratának tulajdo­nítható. De ha egyszer be fog állani az«n kény­szerhelyzet, hogy az alapszabályok mostani szer­kezete mellett nagyon sok kérdés nem lesz meg­oldható.“ „Nem kevésbbé fogja igénybe venni a vá­lasztmány idejet és fáradságát az alapszabályok rendelkezése folytán is megalkotandó ü g y re n- dek elkészítése.“ „Szerencsénk leend továbbá a m. t. vá­lasztmány elé oly indítványokat terjeszteni, me­lyek az egyesületnek kifelé való intenzivebb működését fogják lehetővé tenni. E czélból a taggyüjtós körül szándékozunk élénk moz­galmat megindítani és nemcsak nyilvános és névre szóló felhívások által buzdítunk minden­kit az egyesületbe való belépésre, hanem a mi­niszter urakat is fel fogjuk kérni, hogy az alájok rendelt összes fővárosi tisztviselőket hívják fel és buzdítsák e nemes czélu egyesület támoga­tására.“ „Ugyancsak az egyesületnek minél széle­sebb körben való megismertetése czéljából a helybeli lapokban közzétenni fogjuk egyesületi életünk minden mozzanatát. Sőt évenkint é v- könyv kiadása és lehető nagy számban való szétosztása által fogjuk nemcsak az eddigi ér­deklődést felszinen tartani, hanem azt a közön­ség minden rétegénél minél szélesebb körben felébreszteni.“ „A mi az egyesület czéljának elérésére szolgáló eszközeink fejlesztését illeti: mindenek előtt a könyvtár gyarapítását tartjuk szemeink előtt. A megfelelő irodalmi müvek be­szerzésén kívül oda fogunk törekedni, hogy a fővárosi napi és hetilapok kiadóit rábírjuk, hogy az egyesület magasztos czélját tekintve egy-egy ingyen-példány átengedésével segítsenek ben­nünket minél nagyobb siker elérésére.“ „A lehetőséghez képest mielőbb indítvá­nyozni fogjuk, hogy a könyvtár helyisége leg­alább vasárnap a tagok rendelkezésére bocsát­tassák, hogy ott letelepedve könyveket és hír­lapokat olvasgatni módjában legyen annak is, a kinek talán lakásán alkalma nem volna. Ezzel kapcsolatban mielőbb meg kell kezdenünk a vasárnapi népszerű felolvasások rendezését.“ „Mindezeken felül élénk érdeklődésünket fogja képezni ama törekvés, hogy a külömböző közművelődési sőt tudományos egyesületekbe belépve, vagy más alkalmas módon velük ösz- szeköttetésbe jutva, egyesületünknek oly erkölcsi és anyagi haladást biztosíthassunk, hogy elért sikereink alapkövét képezzék egy oly nyilvános köz- vagy népkönyvtárnak, minővel eddig még fővárosunk pesti oldala sem dicsekedhetik“. Az élénk éljenzéssel fogadott elnöki meg­nyitó után a választmány megállapította még a tagok névjegyzékét, megválasztott egy könyvtári bizottságot, intézkedett az alapszabályok módo­sítása iránt s Koncsek Lajos vál. tag amaz in­dítványát, hogy Csepely Sándor az egyesület volt elnöke az egyesület iránt tanúsított kiváló ügybuzgalmáért s igy szerzett bokros érdemei­nél fogva tiszteletbeli elnökké válasz­tassák : egyhangú közhelyesléssel a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni határozta. Cunctator. Törökbálint. Folyó évi 29-ik számunkbau megemlékez­vén Törökbálintról, különösen a nyaralás szem­pontjából foglalkoztunk fekvésének és környé­kének ismertetésével; most pedig a község történetét és közelmúlt ünnepének lefolyását kivánjuk leírni. E község hajdan Török Bálint hadvezér birtoka volt, Budavár bevétele után a török félhold alá került, Lipót király idejében pedig (1696-ban) a Jézus-társaságiak budai kollégiu­mának adományoztatok. 1733-ban a szerzet eltöröltetvén, székelyi Mayláth János, később pedig tolnai Festetits Antal birtokába került. Mostani birtokosa Reitter Rudolf, ki gráczi származású, s csak nem rég lett magyar állam­polgárrá. A község kellő közepén emelkedő és mes­terségesen előállítottnak látszó kalvária-kegyet állítólag a jezsuiták létesítették. Törökbálint község határa az 1890. évi népszámlálási és összeirási munkálatok ered­ményéhez képest 4500 katasztrális holdra ter­jed ki, lakházainak száma 400-nál jóval több; 2400 főnyi lakossága pedig jobbadán német­ajkú és róm. kath. vallásu. Á róm. kath. hitközség temploma, 2 kápol­nája, kálváriája, 3 osztályú elemi népiskolája és óvodája a helybeli plébános, Zimándy Ignácz, hittanár, szentszéki ülnök és volt országos kép­viselő által csinosan restauráltattak. E derék plébános a fenti czélokra már eddig is horrens összegeket áldozott, újabban pedig egy tanitórendü apáczamenhely létesíté­sét tervezi, melyhez a maga részéről 30 (har- mincz) ezer forinttal kíván hozzájárulni. A községi leányiskolát 3 tanítónővel az állam tartja fenn. * * * Törökbálint község folyó hó 14-én nagy­szerű ünnepély szinhelye volt. Steiner püspök megbérmálta a törökbálinti ifjúságot, mely alkalomból a község fő- és templom-utczája nemzeti szinti lobogókkal és többrendbeli diadalívekkel volt diszitve. A díszítést az ottani plébános saját költ­ségén eszközölte a község némi hozzájárulá­sával. Száz főből álló bandérium, a község elöl­járói és a kegyúri jogot gyakorló földes úr családja fogadta az érkező püspököt a község határánál, hol Horváth Mátyás községi jegyző válogatott szavakkal üdvözölte a kegyes fő­pásztort, ki bérmálás előtt „korszerű“ szent beszédet tartott a törökbálinti plebánia-tem- plomban. A bérmálás szentségeinek kiosztása után a püspök nagyszámú kíséretével a plébánia­iakba ment, hol a községi elöljáróság és a róm. kath. iskolaszék tagjai testületileg tisztelegvén, Navarra József községi segédjegyző a megbér­máltak nevében köszönetét mondván, a hitköz­ség egyeteme nevében ünnepélyes Ígéretet tett, hogy a törökbálinti hívek, miként a múltban és jelenben, úgy a jövőben is tántorithatlan hívei lesznek az egyedül üdvözitő, szeretett róm kath. anyaszentegyháznak. Mire a püspök meghatva válaszolván, főpásztori áldásával illette a jelen­voltakat. Az ebéden csak papok vettek részt, pol­gári állású egy sem volt jelen. Ebéd után a püspök a plébánia-lakból a kegyúri kastélyba s onnan rövid tartózkodás után az óvodába ment, hol a kisded gyermekek okos feleletein nagyon megörült. Az óvodában a püspök életnagyságu olaj­ban festett arczképe vonta magára mindenki figyelmét, melyet e magánalapitványi óvodának fenntartója: Zimándy Ignácz helybeli plébános készíttetett külön ez alkalomra. Távozásnál a latin dikcziót mondott plé­bános csinos bőrkötésű és ezüstbe foglalt emlék­könyvet nyújtott át a távozó főpásztornak, ' melynek két lapból álló tartalma a két fő- diadalkapu fölirataival volt azonos; — az egyik lapon : „ADOLBSCENTES * TÖRÖKBÁLIN- TENSES * SVB * GVBERNIO * BENIGNI * PATRIS * bVX * PHILIPPI -X- STEI­NER * Rí TV * FESTIVÓ * CONFIR- MANTVR.“ A másikon pedig: „AVE -X- SALVE * TV * PIE *■ ITINERA NS * PRAESVL * N EOCONFIRMATI * TIBI -X- REVERENTER * VALEDICVNT“ volt olvasható. Ezen emlékvers kimagasló betűinek név­értéke megadja az 1893-iki évszámot. * * * Folyó hó 15-én, az esti órákban a tö­rökbálinti első mögyar kaszinó-egyesület vá­lasztmánya rendes ülést tartott, melyen több aprólékos ügy elintézése után az egyesület alapszabályait értelmező házszabályzat és ügy­rend alkotásának szüksége elismertetvén, annak összeállításával Navarra József, községi se­gédjegyző, mint ideiglenesen fölkért egyleti titkár bízatott meg azzal, hogy az ügyrendi tervezet a legközelebbi választmányi ülésben tárgyaltatván, az évi közgyűlést megelőzőleg, egy hamarosan tartandó rendkívüli közgyűlés­ben a házszabályok végleg megállapitandók, illetve megerősitendők. Egyúttal határozatba ment, hogy az egye­sület a jövő évre nézve a törökbálinti Bokor­féle nagy sörcsarnok külön helyiségeiben fog tartózkodni s az ott berendezendő könyvtár kezelésével Gschöszer Ede, helybeli gyógy­szerész, mint egyleti választmányi tag, bíza­tott meg. * * * És most egy szomorú eseményről kell hirt adnunk. Folyó hó 16-án, este V2IO órakor, Török- Bálinton, Reitter Rudolf földesurnak kastélya melletti „béres-udvarában“ az istálló és kocsi­szín ismeretlen módon kigyuladt s a tűz ret­tentő pusztítást vitt véghez. Megégett a tető, a padlás, azon három kocsi széna, huszonöt ló (ebből tizenhat kincs­tári Jhonvéd] ló), tizenhat tinó, három fedeles kocsi, tizennégy pár ló-iga (komód), három pár disz-lószerszám, ekék, gazdasági gépek stb. Az összes kár hozzávetőleges hecsértéke 12—16 ezer forintra becsülhető s biztosítás folytán a kárvallott földesurnak részben meg­térül. A szél s az éjjeli idő befolyásolta ugyan az oltási igyekezetét, de az emberek otthon­léte és az oltószerek gyors használata eléggé lokalizálta a tüzet s igy a tágas béres-udvar­ban elszigetelten állott istálló- és kocsi-szinen kívül más épület nem esett a lángok marta­lékává. A budaeörsi tüzőrség dicséretre méltó részvéttel viselkedett. A tűz éjfélkor már teljesen elfojtatott. * * * A kus-szállitás szabályozása tárgyában, miután sem törvény, sem pedig megyei szabály- rendelet nem intézkedik aziránt, hogy a mészá­ros, ha idegen helyről húst szállít, köteles volna ennek eredetét és egészségi állapotát vágóbiz­tosi szemlejegygyel igazolni, ennélfogva Török­bálint község képviselőtestülete a közlakosság jó és egészséges hússal leendő ellátása végett szabályrendeletileg intézkedett aziránt, hogy az idegen helyről közfogyasztásra behozott húsról az illető mészárosnak egészségi bizonyítványt kell bemutatnia; — és hogy csak olyan közsé­gekből engedtetik meg a behozatal, a mely község állatorvosi esetleg községi vagy kör­orvosi székhely, mert ez minden esetre nagyobb garancziát nyújt arra nézve, hogy csak egész­séges hús fog szállíttatni. Törökbálint, 1893. október 17-én. D’Artagnan. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ ­Negyedévre ... 3 „ Kiadó-hivatal: I. kér., Krisztina-utcza 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom