Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-22 / 42. szám
Budapest 1893. (5.) BUDA és VIDÉKE Október 22. A II. kér. Népkönyvtár-Egyesületből. Csak nemrég adtunk számot e közhasznú derék kulturális intézmény egy évi sikerdús működéséről, midőn legutóbbi közgyűlése lefolyását, vagyoni gyarapodását s tartalmas könyvtára használtatását főbb vonásaiban ismertettük. Ez alkalommal az újonnan megválasztott tisztikar és választmány első, alakuló üléséről kívánnunk megemlékezni. A választmány alakuló ülését f. hó 14-én tartotta a Toldy Ferencz- utczai elemi iskolában, melyet Róka József p. ü. min. titkár, mint elnök vezetett. Kivüle a választmány csaknem teljes számmal megjelent s hogy az érdeklődés e kiváló budai intézmény iránt mily iutenzive, mutatja az is, hogy az alakuló ülésen a II. kér. orsz. képviselője: dr. Darányi Ignácz is jelenvolt. A napirend tárgyai közül leginkább kiemelkedett az egyesület uj elnökének megnyitó, illetve programmbeszéde, melyből közöljük a következőket: Legelőször is az alapszabályok módosításának szükségességét hangsúlyozta „mert habár az alapszabályok mostani szerkezete mellett is lehetett a czél felé törekedni: az elért siker inkább a bölcs vezetésnek és a közreműködők egyetértő jóakaratának tulajdonítható. De ha egyszer be fog állani az«n kényszerhelyzet, hogy az alapszabályok mostani szerkezete mellett nagyon sok kérdés nem lesz megoldható.“ „Nem kevésbbé fogja igénybe venni a választmány idejet és fáradságát az alapszabályok rendelkezése folytán is megalkotandó ü g y re n- dek elkészítése.“ „Szerencsénk leend továbbá a m. t. választmány elé oly indítványokat terjeszteni, melyek az egyesületnek kifelé való intenzivebb működését fogják lehetővé tenni. E czélból a taggyüjtós körül szándékozunk élénk mozgalmat megindítani és nemcsak nyilvános és névre szóló felhívások által buzdítunk mindenkit az egyesületbe való belépésre, hanem a miniszter urakat is fel fogjuk kérni, hogy az alájok rendelt összes fővárosi tisztviselőket hívják fel és buzdítsák e nemes czélu egyesület támogatására.“ „Ugyancsak az egyesületnek minél szélesebb körben való megismertetése czéljából a helybeli lapokban közzétenni fogjuk egyesületi életünk minden mozzanatát. Sőt évenkint é v- könyv kiadása és lehető nagy számban való szétosztása által fogjuk nemcsak az eddigi érdeklődést felszinen tartani, hanem azt a közönség minden rétegénél minél szélesebb körben felébreszteni.“ „A mi az egyesület czéljának elérésére szolgáló eszközeink fejlesztését illeti: mindenek előtt a könyvtár gyarapítását tartjuk szemeink előtt. A megfelelő irodalmi müvek beszerzésén kívül oda fogunk törekedni, hogy a fővárosi napi és hetilapok kiadóit rábírjuk, hogy az egyesület magasztos czélját tekintve egy-egy ingyen-példány átengedésével segítsenek bennünket minél nagyobb siker elérésére.“ „A lehetőséghez képest mielőbb indítványozni fogjuk, hogy a könyvtár helyisége legalább vasárnap a tagok rendelkezésére bocsáttassák, hogy ott letelepedve könyveket és hírlapokat olvasgatni módjában legyen annak is, a kinek talán lakásán alkalma nem volna. Ezzel kapcsolatban mielőbb meg kell kezdenünk a vasárnapi népszerű felolvasások rendezését.“ „Mindezeken felül élénk érdeklődésünket fogja képezni ama törekvés, hogy a külömböző közművelődési sőt tudományos egyesületekbe belépve, vagy más alkalmas módon velük ösz- szeköttetésbe jutva, egyesületünknek oly erkölcsi és anyagi haladást biztosíthassunk, hogy elért sikereink alapkövét képezzék egy oly nyilvános köz- vagy népkönyvtárnak, minővel eddig még fővárosunk pesti oldala sem dicsekedhetik“. Az élénk éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után a választmány megállapította még a tagok névjegyzékét, megválasztott egy könyvtári bizottságot, intézkedett az alapszabályok módosítása iránt s Koncsek Lajos vál. tag amaz indítványát, hogy Csepely Sándor az egyesület volt elnöke az egyesület iránt tanúsított kiváló ügybuzgalmáért s igy szerzett bokros érdemeinél fogva tiszteletbeli elnökké választassák : egyhangú közhelyesléssel a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni határozta. Cunctator. Törökbálint. Folyó évi 29-ik számunkbau megemlékezvén Törökbálintról, különösen a nyaralás szempontjából foglalkoztunk fekvésének és környékének ismertetésével; most pedig a község történetét és közelmúlt ünnepének lefolyását kivánjuk leírni. E község hajdan Török Bálint hadvezér birtoka volt, Budavár bevétele után a török félhold alá került, Lipót király idejében pedig (1696-ban) a Jézus-társaságiak budai kollégiumának adományoztatok. 1733-ban a szerzet eltöröltetvén, székelyi Mayláth János, később pedig tolnai Festetits Antal birtokába került. Mostani birtokosa Reitter Rudolf, ki gráczi származású, s csak nem rég lett magyar állampolgárrá. A község kellő közepén emelkedő és mesterségesen előállítottnak látszó kalvária-kegyet állítólag a jezsuiták létesítették. Törökbálint község határa az 1890. évi népszámlálási és összeirási munkálatok eredményéhez képest 4500 katasztrális holdra terjed ki, lakházainak száma 400-nál jóval több; 2400 főnyi lakossága pedig jobbadán németajkú és róm. kath. vallásu. Á róm. kath. hitközség temploma, 2 kápolnája, kálváriája, 3 osztályú elemi népiskolája és óvodája a helybeli plébános, Zimándy Ignácz, hittanár, szentszéki ülnök és volt országos képviselő által csinosan restauráltattak. E derék plébános a fenti czélokra már eddig is horrens összegeket áldozott, újabban pedig egy tanitórendü apáczamenhely létesítését tervezi, melyhez a maga részéről 30 (har- mincz) ezer forinttal kíván hozzájárulni. A községi leányiskolát 3 tanítónővel az állam tartja fenn. * * * Törökbálint község folyó hó 14-én nagyszerű ünnepély szinhelye volt. Steiner püspök megbérmálta a törökbálinti ifjúságot, mely alkalomból a község fő- és templom-utczája nemzeti szinti lobogókkal és többrendbeli diadalívekkel volt diszitve. A díszítést az ottani plébános saját költségén eszközölte a község némi hozzájárulásával. Száz főből álló bandérium, a község elöljárói és a kegyúri jogot gyakorló földes úr családja fogadta az érkező püspököt a község határánál, hol Horváth Mátyás községi jegyző válogatott szavakkal üdvözölte a kegyes főpásztort, ki bérmálás előtt „korszerű“ szent beszédet tartott a törökbálinti plebánia-tem- plomban. A bérmálás szentségeinek kiosztása után a püspök nagyszámú kíséretével a plébániaiakba ment, hol a községi elöljáróság és a róm. kath. iskolaszék tagjai testületileg tisztelegvén, Navarra József községi segédjegyző a megbérmáltak nevében köszönetét mondván, a hitközség egyeteme nevében ünnepélyes Ígéretet tett, hogy a törökbálinti hívek, miként a múltban és jelenben, úgy a jövőben is tántorithatlan hívei lesznek az egyedül üdvözitő, szeretett róm kath. anyaszentegyháznak. Mire a püspök meghatva válaszolván, főpásztori áldásával illette a jelenvoltakat. Az ebéden csak papok vettek részt, polgári állású egy sem volt jelen. Ebéd után a püspök a plébánia-lakból a kegyúri kastélyba s onnan rövid tartózkodás után az óvodába ment, hol a kisded gyermekek okos feleletein nagyon megörült. Az óvodában a püspök életnagyságu olajban festett arczképe vonta magára mindenki figyelmét, melyet e magánalapitványi óvodának fenntartója: Zimándy Ignácz helybeli plébános készíttetett külön ez alkalomra. Távozásnál a latin dikcziót mondott plébános csinos bőrkötésű és ezüstbe foglalt emlékkönyvet nyújtott át a távozó főpásztornak, ' melynek két lapból álló tartalma a két fő- diadalkapu fölirataival volt azonos; — az egyik lapon : „ADOLBSCENTES * TÖRÖKBÁLIN- TENSES * SVB * GVBERNIO * BENIGNI * PATRIS * bVX * PHILIPPI -X- STEINER * Rí TV * FESTIVÓ * CONFIR- MANTVR.“ A másikon pedig: „AVE -X- SALVE * TV * PIE *■ ITINERA NS * PRAESVL * N EOCONFIRMATI * TIBI -X- REVERENTER * VALEDICVNT“ volt olvasható. Ezen emlékvers kimagasló betűinek névértéke megadja az 1893-iki évszámot. * * * Folyó hó 15-én, az esti órákban a törökbálinti első mögyar kaszinó-egyesület választmánya rendes ülést tartott, melyen több aprólékos ügy elintézése után az egyesület alapszabályait értelmező házszabályzat és ügyrend alkotásának szüksége elismertetvén, annak összeállításával Navarra József, községi segédjegyző, mint ideiglenesen fölkért egyleti titkár bízatott meg azzal, hogy az ügyrendi tervezet a legközelebbi választmányi ülésben tárgyaltatván, az évi közgyűlést megelőzőleg, egy hamarosan tartandó rendkívüli közgyűlésben a házszabályok végleg megállapitandók, illetve megerősitendők. Egyúttal határozatba ment, hogy az egyesület a jövő évre nézve a törökbálinti Bokorféle nagy sörcsarnok külön helyiségeiben fog tartózkodni s az ott berendezendő könyvtár kezelésével Gschöszer Ede, helybeli gyógyszerész, mint egyleti választmányi tag, bízatott meg. * * * És most egy szomorú eseményről kell hirt adnunk. Folyó hó 16-án, este V2IO órakor, Török- Bálinton, Reitter Rudolf földesurnak kastélya melletti „béres-udvarában“ az istálló és kocsiszín ismeretlen módon kigyuladt s a tűz rettentő pusztítást vitt véghez. Megégett a tető, a padlás, azon három kocsi széna, huszonöt ló (ebből tizenhat kincstári Jhonvéd] ló), tizenhat tinó, három fedeles kocsi, tizennégy pár ló-iga (komód), három pár disz-lószerszám, ekék, gazdasági gépek stb. Az összes kár hozzávetőleges hecsértéke 12—16 ezer forintra becsülhető s biztosítás folytán a kárvallott földesurnak részben megtérül. A szél s az éjjeli idő befolyásolta ugyan az oltási igyekezetét, de az emberek otthonléte és az oltószerek gyors használata eléggé lokalizálta a tüzet s igy a tágas béres-udvarban elszigetelten állott istálló- és kocsi-szinen kívül más épület nem esett a lángok martalékává. A budaeörsi tüzőrség dicséretre méltó részvéttel viselkedett. A tűz éjfélkor már teljesen elfojtatott. * * * A kus-szállitás szabályozása tárgyában, miután sem törvény, sem pedig megyei szabály- rendelet nem intézkedik aziránt, hogy a mészáros, ha idegen helyről húst szállít, köteles volna ennek eredetét és egészségi állapotát vágóbiztosi szemlejegygyel igazolni, ennélfogva Törökbálint község képviselőtestülete a közlakosság jó és egészséges hússal leendő ellátása végett szabályrendeletileg intézkedett aziránt, hogy az idegen helyről közfogyasztásra behozott húsról az illető mészárosnak egészségi bizonyítványt kell bemutatnia; — és hogy csak olyan községekből engedtetik meg a behozatal, a mely község állatorvosi esetleg községi vagy körorvosi székhely, mert ez minden esetre nagyobb garancziát nyújt arra nézve, hogy csak egészséges hús fog szállíttatni. Törökbálint, 1893. október 17-én. D’Artagnan. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Kiadó-hivatal: I. kér., Krisztina-utcza 14. sz.
