Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-22 / 42. szám
Budapest, 1893, Vasárnap, október 22. 9 II. évfolyam 42. sz. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIY ÄTÄP, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kor., Krisztina-ntcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél , évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám, 14. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Egy kis statisztika a 32-esekről. Nem régibben került könyvpiaczra az evenkint megjelenő katonai statisztikai évkönyv 1890-diki folyama, 400 lapra terjedő nagy quart füzet, mely annak az évnek sorozási eseményeiről, az egyes hadcsapatok állományáról s a közös hadcsapatok állományáról s a közös hadsereg egészségügyi viszonyairól bőséges és igen kimerítő adatokat tartalmaz, számos stat. táblázattal világosítván meg ezen adatokat. E lapok t. olvasóit tán érdekelni fogja a fő- és székváros területéről s annak környékéről kiegészített 3 2-ik háziezredre vonatkozó egynémely adat, melyek az említett munkából kijegyezve, íme itt következnek azon megjegyzéssel, hogy a mi ezredünkre vonatkozó számok után zárójelben következő négy további szám az ugyanazon dologra vonatkozó átlagszámait jelentik 1. a budapesti hadtest- parancsnokság, 2. a magyarországi, 3. az ausztriai, 4. az összes monarchiabeli csapatok viszonyainak. Az 1890. évben felhívott három korosztálybeliek minden 1000 hadkötelese közül nem jelent meg (s az első helyen álló számok mindenkor a 32-dik ezredre vonatkoznak) 68. (46. 85. 69. 76.) beso- roytatott 216. (232. 208. 259. 232.) hadi szolgálatra alkalmatlan volt 149. (167. 181. 150. 163.) Minden 1000 hadköteles közül a 153 czm. testmagasságot el nem érte s ezért visszavettetett 56. (29. 35. A „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. Az utolsó budai basa. Történeti elbeszélés Jókai Mórtól. Abdurrahman ezt látva, széthasitá köntösét és sarkantyúba kapva lovát, elnyargalt a körönd előli térről; a várkastély felé futtában szemközt találkozik szilihdárjával, a ki kérdezé tőle, hova fut. — Istennél a segedelem! felelt neki a basa ; a napok beteljesülnek, mi nem vagyunk itt többé urak! eredj vissza, rakj tüzet lakásomban s küldd szét az eunuchokat, hogy gyújtsanak fel sorban minden házat, s a futó tüzár- kok kanoczait gyújtsák meg. A tubafa alatt találkozunk. Az a tubafa pedig már a paradicsomban vau. Innen . vágtatott a bécsi kapu felé, hogy legalább ne Petneházy és az ál Ihánzáde sze- meláttára essék el. A győzelem-téren (török elnevezés!) találkozott a recsinbtár agával és a tüzérparancsokkal. — Vissza! vissza! csak a dicsőség még a miénk, az élet nem többé! Azzal mind a hárman visszalovagoltak a bécsi kapuig; ott, a hogy a keresztyén vértesek tódultak elő a résen, leugráltak lovaikról, azokat ott leszúrták s meztelen karddal kezeikben, gyalog rohantak az ostromlók közé; né39. 37.) A kellő testmagasságot elért egyének közül visszautasittatott testi gyen- gesség miatt minden ezer közül 639. (564. 596. 486. 533.) s ezen átlag számok itt ezredünk abszolút számát igen feltűnővé teszi. Történt pedig a visszautasítás eskór miatt O.jj (0.- 0.4 0.7 0.e) siketnémasság miatt 0.4 (0.3 0.7 0.- 0.ti) rövidlátás miatt 3. (1.83.4 0., 2.3) kancsalság miatt 2.4 (2.á 1.5 2.0 2.4) fülbajok miatt 5. (7 2 4.3 5.7 5.4) golyva miatt 3. (2.8 9.s 30., 21.4) sérv miatt 15.7 (18.4 ll.a 12., 11..) lőcslábuság miatt 2.2 (13.7 13.3 16.2 14.9) lud- lábuság miatt 25 (9.4 8 3 11.4 10.,) esetben minden 1000 közül, a mely abszolút számokat a szembe állított átlag számokkal összehasonlítva, igen érdekes következésekre juthatunk. 1890. évben 47 hastifus fordult elő a budapesti helyőrségben (bét letbalis) s ezek közül 35 eset a főváros balparti részeiben fordult elő, mig a jobb parton csak 12. Az sem érdektelen, hogy a szóban levő munka miként osztólyozza a betegeket nemzetiség szerint (s itt már eltekintünk házi ezredünkből) minden 1000 tényleg szolgáló katonára jutott ugyanis trakomás beteg 1.3 román, 2. német, 2. horvát 10.2 ruthén, 13.4 cseh 16.3 magyar és ez igen sajnálatos dolog, de még kellemetlenebb megtudnunk azt, hogy 1000 tényleges katona között volt syfilitikus 46.; német, 49.; horvát, 57.6 ruthén, 59 cseh, 68.4 román, 72.3 lengyel és —■ 94 magyar. hány perez múlva vége volt mind a báromnak, a győztesek Abdurrahman testén keresztül rohantak a városba. Már akkor itt általános volt a futás, Petneházy diadalával szétbomlott a török védelmi rend; elől, hátul meg voltak támadva; minden utczán szemközt jövő csapatok fogadták a futókat, itt térden állva esdtek kegyelemért, a mit nem kaptak meg; amott kétségbeesetten har- czoltak utolsó emberig s e viadal közepett elkezdtek a felgyújtott házak égni, a miknek utolsó szobáiban még harczoltak az utolsó pillanatért. Legtovább tartott a tusa a várkastélyban; ott kétezer férfi, asszony és gyermek, a janicsáragával és a főmuitival egy kerek toronyba elzárkózva, végső kétségbeeséssel védte magát, melyet a bajorok túlnyomó ereje nem birt leküzdeni. Végre a vezérherczeg, hogy a harcznak végét vesse, kegyelmet adott nekik, s nem engedte őket bántani. A janicsáraga a bajor herczeg lábaihoz borulva, kebléből egy szelen- ezét vont elő s neki nyujtá, az tele volt Abdi basa utolsó gyémántjaival, miket a török vezér a barcz előtt dolmányáról letépett, elszórt és miket az előrelátó aga bölc 3 volt felszedni, hogy életét megváltsa rajtuk. Az alvezér életét a Zerini ezrednek egyik magyar közvitéze menté meg. A várba vonult zsidók a végveszély alatt a vizvezető alagutján menekültek le a Danára, azt remélve, hogy az általános zavarban ott Megtudható továbbá ezen érdekes mű egy másik táblázatából, hogy minden 1000 katonára I.22 öngyilkos jut. Házi ezredünkben 1890. évben 2 öngyilkosság, 3 öngyilk. kísérlet és 7 öncsonkítás fordult elő. A budapesti (4-ik) hadtestparancs- nokság területén minden 1000 tényleges katonára esik 907.3 megbetegülés és 4.L haláleset (az egész hadsereg 1050 illetőleg 4.9 átlagával szemben). A 32-ik ezredben volt 1000 emberre 926 betegedési eset, 1.3 haláleset. A 926 betegülós közül legtöbb esete volt a syphi- lisnek; 165, utána következett a bron- chialis katarebus: 64, majd a bél kata- rohus és a lábbajok 58 — 58 esettel minden ezerre. Az egész hadseregben betegség folytán elhalt 1389 tényleges szolgálatban álló és 4190 szabadságolt és tartalékos katona, házi ezredünkben 2 tényleges szolgálatban álló és 16 szab. vagy tart. egyén balt meg. Az érdekes füzetet a monarchia 48 állom ásásról felvett hydrometricus adatok zárják be, melyek a kutak vizéről, a talajvíz állásáról s a folyóvizek magasságáról adnak számot s itt kiemelhetni véljük azon érdekes adatot, hogy a Krisztinavárosban levő 17-ik számú helyőrségi kórháznak kútja 19.7-, méter mély, melynél mélyebb kút még csak Becsben 24. 0 és Josefstadtban 22.22 van. Dr. Romy Béla. hirtelen kincseikkel hajókra rakodhatnak s sikerül megmenekülniök. Azonban épen ez vált veszedelmükre, mert ott a kegyetlen tolpatsik kezeibe keriilének, kik őket nőstől, gyermekestül nyomoruau lemészárolák s kincseikben prédát ütének. Jobban jártak azok, kik benn a várban maradva, a zsinagógában és egy pinczebolfban elrejtőzének, s a győzelmesek kegyelmébe aján- lák magukat; azoknak élete meghagyatott, mivelhogy németül tudtak beszélni — ezer tallér váltságdíjért. Elfogóik brandenburgiak voltak. Ekkor mutatott a napóra Mátyás király templomának falán ötöt. Két óráig tartott a véres szomorujáték. S annak bizonyságául, hogy valóban vége van, földrengető ropogással sült el az Abdi által utczahosszat ásatott futóakna, mely romba dönté még a mit az ostrom épen hagyott is: Budavára nem volt más, mint egy rombalom, égő üszőkkel fedve és vérrel befestve. S a ki ezt a megrendítő tragédiát a té- tényi halmokról a legnagyobb léleknyugalommal nézte — az a török nagyvezér volt. A török hadsereg láttára esett el az ozmán birodalom kulcsvára, büszkesége: Buda. Petneházy pedig az első volt annak falain a végostrom alatt, s vágytársa az utolsók között volt, kiknek a körtorony vitézei legtovább ellenálltak. Petneházy másnap reggel Gábor barát kíséretében összejárta Budavár romjait. Alig talált már rá az ismerős helyekre; fel volt dúlva
