Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-08 / 40. szám
Budapest, 1893. (4.) BUDA és VIDÉKE Október 8. — A jövő héten Erdélyben fog esni. — Oda kell mennie ! — Velem jön ? — És a patienseim? — Bizza őket másra. — Hm . . . hm . . . — Honoráriumai meg lesz elégedve. Engedtem kérésének, de csak pusztán humanizmusból. Elvégre patienseim nincsenek, a kúrámat pedig ki kell próbálnom! Elutaztam. — Megérkeztünk a báróné birtokára, vártunk, eső nem volt. Megnéztem a kalendáriumban a százesztendős jövendőmondót, szárazságot jelzett, megnéztem a barometrumot, az is igy mutatott! Kúrám kudarczot kezdett szenvedni, én boszan- kodtam, a báróné is ! Uj értesités jött Ó-Gyalláról és a budai meteorológiai intézetből, hogy nyugaton esőfelhők mutatkoznak. — Elutaztunk Sopronba. Eső csak nem volt! Ekkor aztán a földhöz vágtam a kalendáriumot is, a barometrumot is, az időjósló füzetet is, lerúgtam a czipőimet és megkérdeztem a tyúkszemeimet mikor lesz eső? A tyúkszem megátalkodottan nem akart fájni! Kétségbe voltam esve. fucscsba menendő volt az egész kúrám, reputáczióm, jövőm, dicsőségem, szóval minden! Felutaztunk ismét Pestre esőt várni ! Mig az eső megjön addig patiensemnek a Vérmezőn és a budai utczákon kellett sétálgatni, mikor öntözték. Kisebb kaliberű csővel felért a mit ily alkalmakkor magára szedett! Én a sörcsarnokba jártam vacsorázni. Egy este a czigánv egy fiatal urnák muzsikált! A primás a „Szultán“ -ból a keringöt játszotta a fiatal ur pedig ezt énekelte hozzá: Sötét felhők tornyosulnak az égen Hull a zápor az alföldi térségen ! Zápor?! Felhő?! . . . Ez az én emberem! Oda mentem, bemutattam magamat. — Dr. Scultetns ! a „pfekalono-kura“ feltalálója ! — Dögész ? — De uram ! ? — Mit akar ? — Záport és felhőt tetszett emlegetni az imént; szabad tudnom, hol vannak azok ? — Mi köze hozzá ? — Szükségem van rá, miután, mint bátorkodtam volt mondani, én esőben utazom, illetve esővel gyógyítok ! — Ez már mégis csak sok, hogy mer hozzám ily frivol hangon beszélni?! Ez szemtelenség ! Takarodjék innen! — De uram . . . — Semmi de . . . Egy, kettő ! — Szabad tudnom a lakását? — Aranyremény-utcza 5. — És a nevét ? — Héthársy Zoltán. — Holnap elküldöm a segédeimet! — Hát kereskedő, nem doktor ? Ekkor már felébredt bennem az alvó oroszlán, ezt az állatkertben tanultam, hogyan kell csinálni, még megboldogult Murád korában ! Arczul ütöttem ! 0 vissza ütött. — Én belékapaszkodtam, — ő meg belém . . . országos skandalum ! A pinczérek rendőrt hívtak s mindkettőnket kidobtak . . . Másnap elküldtem hozzá segédeimet. Mondják, hogy nagyon meg volt ijedve és kész volt bocsánatot kérni. Én gondolkoztam s arra a nézetre jutottam, hogy inkább vagyok egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán. — Hajlandó voltam megbocsátani neki, ha megmondja, hogy hol hull az a zápor és hol vannak azok a bizonyos sötét felhők. Másnap megjelentek nála segédeim s föl- tételes^ bocsánatomat tudatták vele. 0 hímezett, hámozott, végre kirukkolt, hogy majd utána néz a dolognak miután ő szintén foglalkozik a meteorológiával. Harmad nap magam mentem hozzá! Szivem vert az örömtől, hiszen oly közel voltak vérmes reményeim, mit egy eső iránt tápláltam, a megvalósuláshoz. A helyes ajtószám alatt csöngettem; vén anyóka nyitott ki s bambán kérdezte : — Mi tetszik ? — Héthársy urat keresem. — Még tegnap este elutazott! Borzasztó gyanú vett erőt rajtam, hátha a gazember féltve őrzött titkommal szökött meg s most ő fogja aratni az én megérdemelt diadalaimat. — Nem hagyott itt semmit dr. Scultetus czimre ? kérdezém az anyókát. — De egy levelet! S kivett a százfiókos szekrény titkos részéből egy levelet! Belenéztem. így hangzott: „Tisztelt uram ! Az igazat megvallva én Falb Rudolf dr.- nak vagyok egyetlen tanítványa és követője. Nem élhettem vissza a mesteremtől rámbizott titokkal, hogy hol fog kritikus nap, vagy ha igy jobban tetszik, eső lenni, azért szököm. . . Isten önnel, még egyszer bocsánatot kérek sértéseimért ! Egyet fordultam a világgal, bukott nagyság lettem egyszerre. Ez az egy ember tudott volna az esős vidékre utasítani. Ez is megszökött, félt bogy jóslata nem teljesedik be ! Ez az én kúrám szomorú története. Soltész József. Birtokváltozások Budapest fí>- és székváros Dunajobbpartján az utóbbi hét folyamán. — Közli: Fodor Kálmán.— 1. A budai 7690. számú tjkvben 5173. hrszám alatt felvett, a II. kerületben Zöldmái dűlőben fekvő 1050 Q öl kiterjedésű szőllő 400 frt vételárpan Behringer Mátyásról: Vavrek Gusztáv és neje, szül. Sza- badszállásy Zsuzsannára; 2. a budai 3436. számú tjkvben 6826. hrszám alatt felvett, az I. kerületben, kútvölgydülőben fekvő 800 □ öl kiterjedésű szöllő Prökl Terézről öröklés jogczimén Krenn Lőrinczre; 3. áz óbudai 2106. sz. tjkvben (2023—2027/14.) hrszám alatt felvett, Óbudán az Einsiedlerriedben fekvő 275 □ öl kiterjedésű házhely Jagositz János és nejéről kisajátítás utján 1800 frt vételárban: Budapest fö- és székváros közönségére; 4. a budai 6336. számú tjkvben 6039/b. hrszám alalt felvett, a Termékeny-dűlőben fekvő 8C0 □ öl kiterjedésű szöllő Szauer Lipót és nejééől Renö Ilonára 1500 frt vételárban ; 5. a budai 7874 sz. tjkvben 8032/d. f. hrsz. a. felvett, a Németvölgy-dülőben fekvő 2 hold 70 Q öl kiterjedésű szöllő Bauer Ferencz és Társairól 4000 frt vételárban Berényi Sándorra; 6. a budai 1566. számú tjkvben 2688. hrszám aiatt felvett, a Vízivárosban, Ganz-utcza 10. sz. a. fekvő 155 □ ölnyi ház, özv. Krantz Venczelnéről 7920 frt becsértékben, öröklés jogczimén Fitz Lipótra ; 7. a budai 2885. számú tjkvben 5775. hrszám alatt felvett, a Il-ík kerületben, a Rókus-hegyen fekvő 400 □ kiterjedésű szöllő Berger testvérekről 450 frt vételárban : Preszler István és neje szül. Czeisz Anná ; 8. a budai 3480. sz. tjkvben 10767. hrszám a. felvett, az I. kér. Gcllért-hegyen fekvő 800 □ öl területű szöllő fele része Bohn Józsefről 800 frt vételárban ; Szántny Adolfra; 9. a budai 5581. számú tjkvben (617. 618./a. b. c. 2.) hrszám alatt fölvett, az I. kér. Krisztina-utcza 4. 6. sz. ház Vsb'OÓ része Mitterdorfer Henrikről kiskorú Mitterdorfer Elzára és Ottóra öröklés jogczimén 3392 frt értékben ; 10. a budai 9724. számú tjkvben 5799. hrszám alatt felvett, a II. kerületben, a Törökvész-dűlőben fekvő, 1550 □ öl kiterjedésű szöllő Sehr Julianna, Gergely és Rezsőről 3278 frt vételárban: a »Kőszénbánya és téglagyár-társulat Pesten« czégre ; 11. a budai 4895. és 4211. számú tjkvekben 10248/b, 8953. 9464. és 9654. hrszámok alatt felvett, az I. kerületben a Lágymányos-dülöben fekvő ingatlanok V*—74-ed részei Hauser Annáról örökösödés jogczimén : Mayer Jakabné szül. Hauser Máriára; 12. a budai 6611. számú tjkvben 11074—62/3. hrszám alatt felvett, az I. kerületben fekvő, 669 Q öl kiteajedésű krisztinavárosi váreröditésí telek Freund Zsigmondról 10,000 frt vételárban Deutsch Jakabra; 13. a budai 9725. sz. tjkvben (659/1—44a/42.) hrszám alatt felvett, az I. kerületben, a Városmajorban fekvő 233 □ öl kiterjedésű házhely Havas Sán- dorné és társáról: 4660 frt vételárbaz Hasza Ferencz kovácsmesterre; 14. a budai 5141. számú tjkvben 7105. hrsz. a. felvett, az I. kér.-ben, a Svábhegyen fekvő 500 □ öl kiterjedésű szöllő 500 frt vételárban Császnek Károlyról : Karner Andor és neje szül. Zier Idára; 15. a budái 4869. számú tjkvben 10248/5. hrszám alatt felvett, az f. kerületben, a Lágymányos- dülóben fekvő 1200 □ öl tereletü szöllő Winkler Mátyásról 2200 frt vételárban : Spalt Mátyás és neje szül. Straka Zsuzsánnára; 16. a budai 647R számú tjkvban 6792. hrszám alatt felvett, a II. kerületben, a Termékeny-dűlőben fekvő 1050. Q öl kiterjedésű szöllő fele része Fischer Andrásrné szül. Gruber Katalinról öröklés jogczimén : Fischer Máriára, Katalinra, Erzeébetre, kiskorú Fischer Annára, Rozinára, Istvánra és Évára; 17. az óbudai 3862. sz. tjkvbéo 2074. hrszám alatt felvett, Óbudán az Einsiedlerried-dülőben fekvő 1525 [jj öl területit szántó a Breitner testvérekről 3000 frt vételárban: az újlaki tégla- és mészégető- részvény-társulatra; 18. a budai 1673. sz. tjkvben A f 2845. 6611. 8399. 8453. 8479. 8537. (8877. 8878.) és (6485—6487/a) hrszámok alatt felvett, a II. kerületben, Kapás-utcza 41. sz. a. fukvö ház, — a sasadi dűlőben fekvő 1691 □ öl, 1 hold 450 □ öl, 1 hold 1050 □ öl és 1 hold 250 Q öl, — valamint a Madárhegyen fekvő 3 hold kiterjedésű szöllők yt-ed részei Gzillich Albinról 5000 frt vételárban: Czillich Jánosra; 19. a budai 3828. sz. tjkvben 7036. hrszám a. felvett, az I. kerületben, az Istenhegyen fekvő 1200 Q öl kiterjedésű szöllő özv. Kimmerling szül. Lucz Magdolnáról 2000 frt vételárban: Karkis István és neje szül. Scipiades Borbálára; 20. a budai 6151. számú tjkvben 5851. hrszám alatt felvett, a II, kerületben, a Rókushegyen fekvő 1200 [J öl területű szöllő 1/i-Qd része kiskorú Kunszt Józsefről és Terézről: Kautzmann János és neje szül. Vrbka Francziskára 200 frt vételárban. Krecsányi Temesváron. Krecsányi Ignácz már elfoglalta téli állomását. Temesvárról levelet intézett a „Buda és Vidéke“ szerkesztőségéhez, melyben megköszöni a budai közönség műpártolását a mit ezennel tolmácsolunk. Krecsányi Ignácz meglehetett győződve, hogy a budaiak lelkesednek a sziniigyért és viszont a budaiak is meg érdemlik a figyelmet. Láthatta Krecsányi milyen ünnepélyes hangulat volt a bucsu-előadáson, melyen a közönség úgy az igazgatót, mint „Bánk bán“ jeles előadóit kitüntette. Ez alkalommal közöljük Krecsányi lendületes búcsúszavát,mit az utolsó előadáson mondott: Mélyen tisztelt és nagyrabecsült miipár- toló közönség ! Az őszinte tisztelet, a köszönet, a hála érzelmeitől áthatva állok itt önök előtt. E rám nézve megtisztelő, ünnepélyes pillanatokban eszembe jut a múlt, eszembe jut az utóbb lezajlott tíz esztendő. Most, szeptember hó huszonharmadikán múlt tiz esztendeje annak, a midőn ebben az épületben, ezekről a deszkákról szerencsém volt önöknek a költő által személyemben a budai magyar színészet kezébe adott koldusbotot ki- virágoztatva fölmutatni. A lefolyt évtized tapasztalatai örvendetesen bebizonyították azt, hogy a Krisztinavárosban, a fővárosnak ezen bár kissé távol eső részében a magyar színészet, a magyar múzsa mind mélyebb, mind erősebb gyökeret vert. A száraz, lombtalan koldusbot tiz esztendő lefolyása alatt virágzó, terebélyes fává növekedett. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Ezt a koldusbotot az önök önzetlen, áldozatkészsége virágoztatta ki. Az önök lángoló, hazafias érzelmeinek és a fővárosi mindkétajku sajtó jóindulatú támogatásának köszönhetjük azt, hegy a magyar színészet itt évenkint öt hónapon keresztül édes otthont lel és áldozhat Thalia oltárán. Köszönöm ezt önöknek színészetünk nevében ! Szivem jobb feléből kívánom, legyenek önök boldogok, legyenek áldva örökre! Részemről ígérem azt, hogy a magyar színészetnek, ennek a kivirágzott, immár lombosodé fának mind a múltban, úgy a jövőben is fáradhatlan védője, munkása, kertésze leszek. Az isten áldja meg önöket! Kérem, tartsanak meg a távolban is nagyrabecsült jó emlékükben, a miként én önöket, a miként én a fővárosi közönséget, a miként én budai színigazgatói pályafutásomat feledni nem tudnám soha, soha. A legboldogabb viszontlátásig 1894. év május hó elsején! Egy szó a közmunkák tanácsálioz. A Szarvas-tér leásását még julius hóban megkezdték, melyet — sajnálattal kell felemlítenünk — eddig még nem fejeztek be. Az iskolába járó gyermekek nevében kérjük a közmunkák tanácsát, szíveskedjék azt Holczspach uréknál sürgetni, mert ha ismét olyan esőzés találna lenni, mint a legutóbbi, gyermekeinket nem küldhetjük iskolába. Tudtunkkal a vállalkozó czég a nyár folyamán, mikor az idő kedvező volt, a helyett, hogy kettőzött erővel látott volna a munkához, azért mert a tömeges épitkezés következtében pár hatossal a munkabér megdrágult, inkább elbo-
