Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-24 / 38. szám
Budapest, 1898. (3.) az ünnepély emelkedett hangulatát csak fokozta. A legnagyobb figyelemmel ballgaták a kitűnő köszöntőt, mely a budai ipartestület tiz éves fenállását méltányolta. Ezután Barabás József azokat az egyesületeket és vendégeket köszöntötte fel, kik az ünnepélyen résztvettek ezzel: Mélyen tisztelt vendégek ! A társulatunk részéről kiküldött rendező bizottság ünnepélyünk fényének emelése és sikere érdekében fáradságot nem ismerő szorgalommal s teljes odaadással törekedett feladatának megfelelni. Most már mondhatni, hogy e fáradság hiába való nem volt, mert látjuk ünnepünk szép sikerét. E nem várt siker azonban nem egyedül a rendező bizottság érdeme, hanem érdeme a jelenlevő igen tisztelt társulatok és egyleteknek is, melyek kérelmünknek helyt adva testületü- leg zászlóval megjelenni szíveskedtek csak azért, hogy ünnepünk díszét és fényét emeljék. Kedves kötelességemnek tartom társulatunk nevében ezen társulatok és egyletek tisztelt elnökei és tagjainak fáradságukért hálás köszönetéin nyilvánítása mellett kívánni, hogy a Mindenható őket családjuk és barátaik javára sokáig éltesse. Éljenek. Beszéltek még Tomola Roland, Kern és Szelestey Géza, a budai polgárság szószólója, ki a hol a polgárok érdekeiről van szó, mindig ott van és mindent meg tesz értök. Pohárköszöntőjét megéljenezték. Általában a hangulat lelkes volt. A „Buda és Vidéke“. Mátyus Arisztid az első kerület volt nemzeti párti jelöltje a tőle megszokott szónoki erővel pohárköszöntőt mondott, melyben különösen kiemelte a vendéglős testület erkölcsi és közegészségügyi jelentőségét és feladatát s azt s tevékenységét, melyet az otthon pótlása körül fejt ki. Hangsúlyozta az I—III. kerületi testület hazafiságát és jó szellemét, magyarosságát és e téren tanúsított érdemeit. Kiemelte munkásságukat Buda emelése körül. Utalt arra a hangulatra, mely most Búdáért minden budai ember szivében dobog éltette a „Buda és Y i- déke“ szerkesztőjét ajánlva a lapot minen jó érzésű vendéglős figyelmébe.... E ritka szónoki hévvel előadott és mély tartalmú kitűnő pohárkőszöntőre Erdélyi Gyula, a „Buda és Vidéke“ szerkesztője felelt. Erdélyi Gyula, a „Buda és Vidéke“ szerkesztője megköszönte a kiváló férfiú részéről jött elismerő kitüntetést és beszédje elején Ígéretet tett, hogy a lap programmjához hűen a budaiak érdekeit jogos óhajait tolmácsolni fogja. Viszzapillantott a múltba, a mikor az „Arany Sas“, a „Komló“ az elnyomatás korszakában a hazafiak és költők gyülhelye volt. A nemzet a vendéglőkben sírva vigadott. A „Komló“-ban Vörösmarty Mihály a nagy költő is megjelent és együtt busult a nemzettel. A vendéglők társadalmi jelentőségét tolmácsolva magát és a lapját a jelenlevők figyelmébe ajánlva szavait azzal az óhajjal zárta be, hogy adja az Isten, hogy ujraa fakadjon Buda bérczeiből az aranynedv. Táviratok Ebéd alatt Ruthner József titkár felolvasta a számtalan üdvözlő táviratot. Nagy lelkesedést keltett babarczi dr. Schwartzer Ottónak Siófokról érkezett távirata, mely igy szól: Barabás József elnök urnák. Akadályozva lévén az ünnepélyen való megjelenésben ez utón fejezem ki köszönetémet szives meghívásokért, szivemből kívánva, hogy hazafias egyletük ezen túl is példa legyen a nemesitő munka terén. Szegbeverés. Az I—III. kerületi vendéglősök, szállodások, bor- és sörmérők ipartestiilete tiz éves jubileumának igazi látható emléke a remek zászló és az abba bevert szegek. A szegverés az ünnepély alatt is nagy részvéttel folyt, sőt még a következő napokra is. A szegverés a diszebéd után kezdődött és alig győzték a szegverők neveit beírni. Még nem kaphatuk meg a teljes névsort, tehát e tekintetben hézagos a tudósítás. Nem is BUDA és VIDÉKE lehet ezen csodálkozni, hiszen két szem nem észlelhette tökéletesen az eseményekben gazdag nap történetét. Sok krónikás kellene ahoz, hogy híven és ne vázlatokban legyen leírva, az a nap, mely mint a megelőző tiz év fényesen sikerült. A névsort máskor adjuk. Lapunkat is megtisztelte az ipartársulat egy szeggel. A bál. A diszebédet követő bálon, mely 9 órakor kezdődött, sok szép hölgy volt jelen. A mulatság kitartó jó kedélylyel folyt. „Három a táncz halálig!“ ezt hangoztatta a fiatalság. Jelen voltak: Munkhardt Józsa, Ulenecz Anna, Hötzl Irma és Fáni, Gürsch Emma, Busik Irma, Hermann Anna és Irma, Haszmann Lenke, Kentzler Katalin, Axmann Irén, Ziegler Erzsébet, Barabás Aranka, Lorencz Ilka, Pink Hona, Tomasko Erzsébet, Trim Teréz, Bauer Gizella, Kertész Irma, Schumy nővérek, Kugler Emma, Barabás Józsefné, Brpckner Alajosné, Radácsy Frigyesné, Bittner Alajosné, Szehr Gergelyné, Fritz Károlyné, Fischle Vilmosné, Korn Fe- renczné, Tomola Rolandné, Schmitzberger Nán- dorné, Kleinhackel J.-né, Fürst Tivadarné, Wenzl Ferenczné, Hambach Kamilgé, Bauer Jánosné, Kubanek Venczelné, Wohlfarth Vilmosné, Hübner Józsefné, Hőtzl Józsefné, Hodosy Sándomé, Zalder Venczelné, Kertész Jánosné, Rótta Nán- dorné, Wohlfarth Ödönné, Gill Antalné, Sulcz- berger Józsefné, Tomaskó Károlyné, Tettl J.- né, Traversz L.-né, Weiss Antalné, Lerner Mi- hályné, Tilly Márolyné, Schlaucher Ferenczné, Welisch Zsigmondné, Mooré Imréné, Wittreich Jánosné, Bojcsics Simonná, Tilly Julcsa, Welisch Irén, Csuthy Zsófia és Zalka Anna, Silberer Róza, Wiesenberger Anna, Irma és Róza, Novák Anna stb. A bál a legsikerültebb budai bálok közé tartozik. Szép emlékekkel távozott mindenki haza. Vörösvár. Ó-Budáról mintegy mintegy 2 órányira, Solymártól észak-nyugotra, a bécsi-út mentén van Vörösvár. E 3000-nél több lelket számláló s circa 4300 katasztrális holdra terjedő svábközség, az átvonuló bécsi-út kiálhatatlan porfelhői következtében nem igen alkalmas a nyaralásra, bár Újlakra, a fehér-lóhoz czimzett vendéglőig és vissza állandó omüibus közlekedik, melynek díjszabása eléggé mérsékelt. A 456 házat számláló nagy kiterjedésű községnek, jobbadán fuvarozással foglalkozó lakossága, nagyobbrészt róm. kath. vallásu, de az izraelitáknak is van rendes imaházuk és iskolájuk. A beodrai gróf Karátsonyi család kegy- urasága alatt álló és a Nagyboldogasszonyról elnevezett itteni rom. kath. plébánia-templom 1692-ben alapittatott s ugyanazon évtől kezdve az anyakönyvek is mind megvannak. Vörösvárról általában nincs sok mondani valónk s egyebek hiányában felemlíthetjük, hogy fénykorát csak oly esztendőben éli, melyben a néhai gróf Karátsonyi Guidó úr által aípitott rózsa-ünnepélyt ott tartják meg, mert egyébként bizony nem valami élénk színezetűek az ottani társadalmi viszonyok. A körjegyző, orvos, állatorvos, a gyógyszerész, továbbá a plébános, a káplán és a felekezeti tanitók, valamint az állami tanítónők, meg az óvónő.: képezik e valóban nagy község csekély számú intelligencziáját és még ezek között is csak nagyon laza az összetartás ! A grófi kastély üres, állandóan ott lakó nagybirtokos nincs és az urasági főbb épületek bérbe vannak adva . . . Az egyikben a nagyvendéglő, a másikban az óvoda van elhelyezve! Az állami leányiskolában és az óvodában évenként szépen sikerült vizsgákat tartanak s különösen kiemelendő, hogy az ifjúság, kivált a lánykák között nagymérvű magyarosodást észlelhetünk. Eckhardt Géza ügyes szakember vezetése alatt a körjegyzői iroda hivatalos helyisége nevetséges kicsiny s az elöljáróság legterhesebb mnnkája bizonyára a toloncz-szállitás: lévén itt a Budapestről éjszaki irányba terelendő csavargó első átadó állomása. Szeptember 24, A helységkivüli viskók czigáuy lakossága valóságos egyiptomi csapása az egész vidéknek és a vörösvári csendőr-őrségnek bizony van dolga ezen élősdi emberfaj minden roszra hajló törekvéseinek némileg is útját szegni. A községben egy szövetkezeti alapon nyugvó hitelegylet és egy temetkezési egyesület is van; — legszebb része tagadhatlanul a templom körül van s maga a templomtér parkszerűiig van befásitva .... És most egy tradiczióról kell megemlékeznünk, melyről állítólag Írott emlék is van Pestvármegye levéltárában. A saját udvarmestere által átnyújtott fügékkel megmérgezett (?) Mátyás királynak tudvalevőleg sok titkos haragosa és irigye volt, kik utón útfélen a király élete ellen törtek; — egyizben Yörösváron hált a király az ottani vadász-kastélyban s ellenségei ez alkalommal is azon tanakodtak, hogy miként lehetne az alvó királyt láb alól eltenni. De az ottani kántormester meglesvén a tervezet részleteit s még idejekorán értesité a gyanútlan királyt a közelgő veszélyről. (?) Navarra József. Felhívás előfizetésre. A „Buda és Vidéke“, mint azt tisztelt olvasóink láthatják, teljes igyekezettel törekedik megfelelni programm- jának, a miért joggal várhatja azt, hogy egyesek és testületek előfizetői sorába léphessenek. Különösen a villatulajdonosokat kérjük ezúttal lapunk méltánylására, úgyszintén a közeli községek elöljáróságait és az egyesületeket. Kérjük lapunkat vendéglőkben, kávéházakban, szállodákban, szóval mindenütt kérni. Ha előfizetőink közül mindenki magán kivüi még egy előfizetőt nyer, úgy lapunk olvasóköre nagy terjedelmű lesz és mi még gazdagabban állíthatjuk össze a tartalmat. Minden jogos panaszt és felszólalást díjtalanul közlünk, ha előfizetőink küldik be, közérdekű közleményt a köz- igazgatási, a társadalmi és egyesületi életből szívesen veszünk, úgyszintén a családi életben előforduló eseményeket, eljegyzést, házasságot, halálozásokat közölni szíveskedjenek, hogy feladatunknak még több sikerrel felelhessünk meg. Kérjük legfeljebb péntek reggelig a közlemények beküldését. Jókai Mór koszorús költőnk „Az utolsó budai basa“ czimü nagyszabású történeti elbeszélését megkezdtük s a jövő évnegyedben befejezzük. Feleslegesnek tartjuk nagy költőnknek ez elbeszélésére olvasó közönségünk becses figyelmét ez alkalommal különösen is felhívni. Az októberi évnegyedben megkezdjük „A budai árny- és fényképek közlését“, melyben a budai köz- és társadalmi élet nevezetes egyéneit Írjuk le, úgyszintén a vidékieket is. Minden 5 előfizető után egy tiszte- let-példánynyal szolgálunk. Előfizetőinket kérjük, hogy minden ügyeikkkel forduljanak hozzánk, mi készségesen szolgálunk utbaigazitással. Ajánljuk hirdetési rovatunkat kis hirdetésekre is, mely eladás, vétel és minden ügylet elintézésére alkalmas . . . Szerkesztői üzenetek is fognak ezután lapunkban megjelenni, ezekben minden közérdekű dologra felelünk. Előfizetési árak: Egész évre .... 12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Kiadó-hivatal: I. kér., Krisztina-utcza 14. sz.
