Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-24 / 38. szám

Melléklet a „Buda és Vidéke“ 38. számához.

Budapest 1893 (1)

Az I—III. kerületi szállodások bor- és sörmérők ipartársulata hasznos munkásságának tiz éves fennállását zászlószenteléssel ünnepelte meg.

Minden egyesület élénkiti a közszellemet, az embereket közelebb hozza egymáshoz s aczé- lozza az egyik legnagyobb erényt az egyetértést és összetartást, mely a társadalmat biztositó erőkhöz tartozik.

Régi mese de hatásában mindig uj marad a venyige kéve példája. Egyes szálait könnyen töri el a gyermek, mig a kötegen kudarczot vall az óriás is.

A mit magánosok el nem érhetnek azt eléri az egyesület, a szövetkezés egyesült erővel.

Ma napság minden érdekkörnek egyesülni kell, mert a nélkül czélt nem lehet érni. Meglehetős súlyos a helyzete minden foglalkozásnak. Az egyén akarata, reményei hajótörést szenvednek, ha nem egyesül. Egyetértve és vállt vetve, könnyebb a pálya és közelebb a czél.

De jaj az olyan egyesülésnek, hova a visz- szavonás, a hiúság kicsinyeskedése férkőzik be és párttusák oldják szét a kévét.

Baj ha nincs az egyesületnek erőskezü vezére, ki az ügyek élén tapintattal áll és buzgalma jutalmául nem nyeri meg a tagok bizalmát és szeretetét.

Az I—III-ik kerületi vendéglősök, szállodások, bor- és sörmérök ipartársulatának egyesülete élén egyesülete élén egy olyan férfiú áll, mint Barabás József, kit szaktársai szeretnek, tisztelnek és bizalmukkal ajándékoztak meg s a kinek az egyesület fennállásában, virágzásában, magyar szellemében oroszlánrésze van.

Az ipartestület jól választott, midőn őt állította ügyei élére ... Az ő férfiassága, értelmisége, ernyedetlen buzgalma, kitartása, tapintatos bánásmódja, erélye, biztositéka az egyesület felvirágzásának.

Midőn az egyesület zászlóanyjává köztiszteletben álló elnöke nejét kérte fel, ezzel nemcsak azt bizonyította, hogy jól választott, de elnökét is megtisztelte.

Az ipartestület tapasztalhatta tiz éves fennállásának ünnepén, hogy a társadalom- minden rétegébon nagy érdeklődéssel tekintik a társulat helyes irányú munkásságát.

Az az impozáns menet, minőt még budai társulat nem fejtett ki igazolja állitásnnkat. Az ünnepély lefolyása tanúsítja, hogy az ipartestület közbecsülésben részesül.

E helyen kiemeljük az egyesület ügybuzgó derék tittkárát Ruthner Józsefet, ki a sok teendőt odaadással önfeláldozóan végezi.

Kiemeljük ezenkívül a társaság alelnökét, pénztárnokát, választmányát és az összes tagokat, kik mind részesei az egylet felvirágzásának.

Isten áldása legyen tovább is munkásságukon.

A felvonulás. v

Az ünnepélyhez reggel V2^ órakor gyülekeztek a II. kerületi Fáczán helyiségében. A zászlóanyáért a kiküldött urak vezetése alatt 12 tagból álló küldöttség ment, a kit megérkezésekor Petz Károly, a rendezőbizottság elnöke igy üdvözölt:

Mélyen tisztelt zászlóanya!

Nekem jutott a szerencse, Ont a mai napon társulatunk tagjai nevében üdvözölni s az Ön irányában érzett tiszteletünk s forró köszönetünknek kifejezést adni ama szívességért a melylyel mai ünnepünket emelni s mint zászlóanya köztünk megjelenni szíveskedett. Isten hozta!

Kilencz órakor megindult a diszmenet — mely valóban fényes volt — a medve-, iskola- Batthyányi- és fő-utcza, Albrecht-ut, lánczhidBUDA és VIDÉKE

tér, disztér, tárnok-utcza és a szt. háromságtéren át a Mátyás-templomba.

A zászlóanyát magyar ruhában öt fakó lóval Braun budapesti bérkocsis vitte, kit minden ilyen alkalommal igénybe vesznek. Hosszú kocsisorok mentek a diszfogat irtán, mellette fehérruhás leányok és elől a küldöttségek, igy a budapesti vendéglősök ipartársulata, a pinczér egylet, a hajó kovácsok egylete, a Cselka Nándor egylet, mindannyian zászlókkal. Az I—III. kerületi ipartársulat zászlaját, mely pompás és díszes kiállításával közbámulatot keltett, Pesz- necker József vitte. A zászló nagy luxussal selyemből készült a jónevü Kriszta és társa czégnél.

A mere a menet haladt a nézők az utczá- kat zsúfolásig megtöltötték és tekintélyes társulat díszes felvonulását elragadtatással nézték, ezzel is elismerve a társnlat érdemeit. Több helyen meg is éljenezték. Sok ház volt fellobogózva. A társulat tagjai kék szalagon a köz- tiszteletben álló zászlóanya Barabás Józsefné urhölgy arczképét vizelték jelvény gyanáut. A zászlóanya pompás zöld bársony ruhába volt öltözve és alig győzte a kocsiból a sok köszöntést viszonozni.

A templomból a menet a szentháromságtér, úri utcza, a várból levezető uj utón az Attila-utczán, szarvastér, apród-utcza, várkert- rakpart, lánczhid-, fő-, Batthyányi-, iskola- és medve-utczákon jött vissza a Fáczánhoz. Az utczák annyira zsúfoltak voltak, hogy a díszes menet alig tudott haladni, de ezért minden példás rendben és impozánsan folyt le, V2^ órakor értek a Fáczánhoz.

A zászlóanya bokrétája.

Barabás Józsefné urhölgy bokrétája selyem manchettában zöldszinü bársony szalaggal aranyhímzésű nyomással Lohr Irma virágtermében készült (II. Fő-utcza 1. sz.) Az Ízléses csokor valódi műremek volt. Örülünk rajta, hogy egy budai czégnek alkalma nyílt párját ritkító művészetét bemutatni. Gazdag és helyes választékban voltak képviselve a virágok többek között Marchal de Niel, Thea, Theehybrid és Nőiset fajú rózsák, Tuba rózsa, Bouvardia bimbók és La franch, finom zöld Adreanthum Myrtus bimbók stb. A bokréta nagy feltűnést keltett. Lohr Irma virágtermének dicséretére válik ez a szép bokréta, mit a zászlóanya kezeiben tartott. Ez is emelte az ünnepély fényét.

A templomban.

A díszes menet a templomban elhelyezkedett és itt Bogisich Mihály prépost esperesplébános fényes segédlettel misét szolgáltatott zenekar kísérettel. A mise után megáldotta a zászlót és áldását megelőző beszédjében fejtegette a zászló jelentőségét, hivatását. Szép beszéde nagy hatással volt a fényes közönségre, mely nem csak a templom belsejét töltötte meg zsúfoltig, de még a teret is jórészt elfoglalta kívül.

Bogisich Mihály prépost esperes-plébános ezután Cselka Nándor püspök valamint a maga nevében beverte a zászlóba a szögeket. Úgyszintén Barabás József elnök és Barabás Józsefné úrnő, a zászlóanya is.

Diszülés.

A disziilést Barabás József elnök következő beszéddel nyitotta meg :

Mélyen tisztelt vendégek és tagok !

A mai ünnepünk egyik lényeges pontja a most tartandó diszülés, melyet a mai napra azért hivtunk össze, hogy a lefolyt tiz év alatti működésünket röviden önök elé terjeszszük.

A midőn tehát önöket üdvözlöm, felkérem egyszersmind a társulati jegyző urat a napirend előterjesztésére s ezzel az ülést megnyitódnak nyilvánítom.

Ezután Ruthner József titkár felolvasta a jelentést, mely a tiz év történetét hűséggel, kimerítően és élénken megírva tárgyalja :

Szeptember 24.

Mélyen tisztelt gyülekezet!

„A mely nemzet elfelejtette múltját, nem érdemli a jövőt.“ E példabeszédbe foglalt nagyigazság, nem csak egy nemzetre, de minden szerves egészet képező egyletre, társulatra, s igy a mi társulatunkra is alkalmazható. Mert hiszen a múlt tanúságai, tapasztalatai adják meg az útmutatást a jövő minden lépéséhez.

Mi is tehát — mielőtt a mai napirendre kitűzött tárgyra áttérnénk — mielőtt társulatunk 10 évi fennállásának évfordulóját megünnepelnek — szükségesnek tartjuk legalább röviden megemlékezni a társulatunk alakulására és fejlődésére vonatkozó nevezetesebb mozzanatokról.

Ezek előrebocsátása mellett tehát kérjük a tiszt, gyülekezetét, miszerint — szives figyelmüket hosszú időre igénybe nem vevő, jelentésünket figyelemre méltatni és tudomásul venni szíveskedjenek. Ugyanis: a főváros Tekintetes Tanácsa által az 1882. évben kiadott italmérési szabályzat 18. §. értelmében tartozott mindenki ki az italmérést a főváros területén gyakorolta a vendéglősök, szállodások, bor- és sörmérők ipartásulatának tagja lenni s mindaddig az maradni mig ezen üzletet gyakorolta.

Ezen § világos intézkedései folytán több

I. II. és III. kér. vendéglős, élükön Prokesch Antal, Lindmayer Ferencz, id. Haszmann József urak stb. értekezletet hívtak össze, melyen egyhangúlag elhatároztatott, hogy a főváros duna- jobbparti vendéglősei a főváros I. II. és III. kerületére nézve egy társulatot alakítanak s e végből egy bizottság megbizatott az alapszabályok szerkesztésével.

Az e bizottság által kidolgozott alapszabályok még az 1882. évi november hó 2-án lettek a jóváhagyási záradékkal való ellátás végett a főv. Tekintetes Tanács utján az akkori földmi- velési-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. Ministerium elé terjesztve.

Ezen alapszabályok azonban csak az 1883. évi juuius hó 26-án lettek jóváhagyva s igy társulatunk működését csakis ezen időtől kezdhette meg.

Hogy társulatunk ezen időtől a mai napig nemcsak az alapszabályokban meghatározott feladatnak felelt meg, hanem minden alkalmat felhasznált arra, hogy tagjai érdekeit előmozdítsa és megóvja, kitűnik a következőből: társulatunk a Tekintetes Tanács által az 1884. évben az üzleti zárórák tárgyában kidolgozott szabályrendelet szerkesztése alkalmával a tagok érdekeit képviselte ;

az 1884. évben 260.000 forintról 300.000 forintra felemelt regálé adó tárgyában kellő időben és helyen felszólamlott;

az 1885. évben a fővárosban volt országos kiállításon társulatunk, az anyagi viszonyokra való tekintettel, részt nem vehetett;

az adómentes bornak külön pinczébeni kezelése tárgyában küldöttség volt a Nagymél- tóságu m. k. Pénziigyiminiszter urnái s az átnyújtott kérvényben felsoroltak, ha nem is teljesültek mindenben, de azért mégis a törvény szigora a helybeli viszonyokra való tekintettel némileg enyhittetett;

a pinczeleirások benyújtása, az uj bor felvétele s a czefre-könyvek kiadása tárgyában, benyújtott kérvény kedvezően lett elintézve;

a budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulata által rendezett magyar országos vendéglős értekezleten társulatunk is képviselve volt;

a Nm. m. kir. Pénzügyministerum által a regále megváltása tárgyában az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat ellen megindult mozgalomhoz társulatunk is csatlakozott; e mozgalom több sérelmes pontot kérvénybe foglalva az akkori nm. m. k. Pénzügyminiszter urnák, egy küldöttség által, melyben társulatunk akkori elnöke Prokesch Antal ur tagjainak képviseletében részt vett, lett átadva;

az 1888. évi 35. t.-cz. életbe léptetése alkalmával azon §§. melyek tagjaink érdekeire vonatkoztak kellő időben körözvénynyel közöltettek s az uj italmérési engedély elnyeréséhez szükségelt kérvények társulatunk által szerkesztettek és be is nyujtattak;