Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-24 / 38. szám
Budapest 1893. (2.) BUDA és VIDÉKE Szeptember 24. szélesek akna csatázásai, a lista utánzat nem vezetett czélhoz. Hosszúra nyúlt arczok mutatták ezt, mikor Scheich bátyánk az eredményt kihirdette. Ok a kik teljes erővel, mindenféle segédcsapatokkal és mezei hadakkal, insurgensekkel toborzottak nagy nehezen 85 szavazatot kaptak, a polgári kör ellenben 200-at. Tehát a polgárság akarata szabadon függetlenül érvényesült az anyapárt győzött a kaszinóbeli urak aknamunkája és nem őszíntessége kudarczot vallott, daczára Rupp Imre méltóságos uram uká- zának, mit hogy azok is elolvashassanak kik annak még birtokába nem jutottak itt közlünk szószerint: Tisztelt Polgártársak! Folyó hó 17-én, vasárnap, a várbeli előljárósági épületben lesz az iskolaszéki választás. Az iskolaszék hivatásának fontossága megérdemli, hogy tagjainak választásánál a polgárság szakítson eddigi közönyével és élve a kínálkozó alkalommal, bizalmára azokat szemelje ki, a kik egyrészt közbecsülésnek örvendenek, másrészt értelmiséget buzgó érdeklődéssel párosítván, az elemi oktatás menetének felügyeletét és ellenőrzését teljesíteni képesek is, akarják is. Erre törekszünk, mikor a bennünket közelebbről érdeklő krisztinavárosi iskolaszék tagjaiul a mellékelt szavazó lapon nevezetteket bátorkodunk t. polgártársainknak ajánlani, kérve, hogy tisztán az ügy érdeke által sugalt törekvésünkben minket becses szavazatukkal és hathatós befolyásukkal támogatni kegyeskedjenek. Kiváló tisztelettel Budapest, 1893. szept. 16. A budai casino választmányának megbízásából Rupp Imre s. k. elnök. Vizsgáljuk most már ezt a Rupp- féle ukázt, oly időben jelent meg ez, miPestet és Ó-Budát nem is védelmezé, minden fegyveres csapatját magához vonta Budára. Tizenhatezren voltak, azoknak legnagyobb része janicsár. A várat nem lakta akkor magyar nép ; a törökkel csak egy nemzet kötötte még össze sorsát, a zsidók; azok Pestről és Budáról kincseikkel együtt mind ide takarodtak. A zsidóknak mindig fátumok volt: a prófékat meg nem hallgatni, az idők jelenségeit meg nem érteni. Abdi basa kitűzette a vár négy falára a vörös zászlókat; jeléül, hogy készen áll a harczra. A körülfekvő hegyeket elfoglalták az egyesült seregek, a hegyoldalokban felállították a nehéz lövegeket; roppant lovassági csapatok foglalták el a síkokat és mellékútakat; az erdők között mindenütt sátrak s lobogók látszottak. A magyar hadsereg, a lotharingi herczeg Károly hadtestével a bécsi kapu előtti magaslatokat foglalta el, Miksa bajor választó-fejedelem seregei a Deliért- és várhegy közötti tért, a német birodalomi hadak Vízivárost. A magyar seregek vezérei voltak: Eszter- házy János, Miklós és Zsigmond, Pálffy János, Miklós és Károly, Batthyány Adám, Draskovics Miklós, Nádasdy Tamás és Petneházy. Petneházyt saját kértére Károly herczeg a gyalog hajdúság vezérévé nevezte ki; örömest is engedték neki ezt a helyet: tudják azt régen, hogy a konvertita a legtüzesebb ostromló. Gábor barát nagyra becsűit férfiú lett a vezérek előtt; egy tudományos készültségü ember, mint ő, sokat ér az ostromló hadseregre nézve, mert úgy le tudta rajzolni a vár védmüveit, dőn az anyapárt, vagyis világosság kedvéért mondjuk ki, aSchwartzer párt az úgynevezett hivatalos listát kéj elölő- bizottsága által megállapította. E kijelölő bizottság tagjai voltak Dr.babarczi Schwar- tzer Ottó elnöklete alatt Dr. Szénássy Sándor, Dr. NÉedermann Gyula, Dr. Romy Béla, Perthl Géza, Miklós Gergely, Szöl- lősy István, Garay Antal stb. Kapnál világosabb, hogy a Rupp- féle fermán első sorban a kandidáczio- nális lista ellen tört. Az érdekesség kedvéért ide iktatjuk azok nevét és polgári foglalkozását, kik a többször említett ukáz szerint vagy „közbecsülésnek nem örvendenek, vagy az elemi oktatás menetének felügyeletére képtelenek stb.“ íme a képtelenek névsora : Beiwinkler Károly kultuszminiszteri tisztviselő, a fő- és székváros törvényhatóságának bizottsági tagja. Braid sver József nyugalmazott királyi táblai biró, a jogász-világnak egyik disze. Dr. Fodor József világhírű egészségügyi tudós, egyetemi tanár, közegészségügyi tanácsos, a magyar tudományos akadémia tagja, kiket az angolok többre becsülnek, mint a kaszinó párt, mert e kiváló tudósunk vállait a cambridgei egyetem selyempalástja disziti. Fronyek Ferencz közgazdasági szaktekintély és egyik legnagyobb állami intézetünk adminisztrátora. Fekete József kir. főgymnáziumi nyugalmazott tanár, nevelő-intézeti igazgató Magyarországon az ifjúsági irodalom úttörője. Gyertyánffy István a pedagógium igazgatója, a közoktatási tanács tagja, a népnevelés vezére és iró. K á 11 a y Bertalan ügyvéd ország- gyűlési gyorsiró, több lap munkatársa. Miklós Gergely paedagógiumi tanár és iró. Muchmayer Ferencz fővárosi szám- tanácsos. hogy azon minden közkatona eligazodhatott volna ; megmutatta, hol leggyöngébbek a véd- falak, hol legkönnyebben hozzájárulható asáncz ? minő akadályokra találhatnak, ha az első erődítményeket elfoglalták. Előadásából az derült ki, hogy a legköny- nyebbeu megtámadható része a várnak a Duna felőli meredek, melynek védművei el vannak hanyagolva, s a hol az ágyuk nem sok kárt tehetnek, tűzaknáktól épen nem lehet tartani, leggonoszabb hely pedig a vérmező felőli nagy körfal (rondella), melyet a többi várszegietek ágyukereszttüze véd, s melynek előtere nagyon alkalmas tűzaknák készítésére. E felett van a lőporos torony is, melyről sokszor mondá Abdi basa, hogy ha már az ellenség a sánczon volna, kanóczot vetne bele s magával együtt a légbe röpítené. Ez tehát átkozott pont lesz az ostromlókra nézve. Petneházyt épen nem lepte meg, midőn a haditanács után azt a rendeletet vévé, hogy hajdúival a nagy rondella ostromát fogja vezetni. Yalamint az sem, midőn megtudta, hogy vetély- társa Funkenstein a bajor segédcsapatokhoz tétetett át, kik a viz felől fognak ostromolni. Kezdett már fatalista lenni s bízni a jóslatokban. „Ne busulj, én is ott leszek I“ biztatá őt Gábor barát; a mivel sok volt mondva, mert a tüzérség fővezére, Gonzales Antal, a ráczhegy felőli ütegek vezetését a leleményes eszű barátra bizta, kiben az első találkozás után olyan ismeretgazdagságot fedezett fel, a minőt csak egy hosszú élet és meghalni nem akaró bosszúvágy tanulmányai adhatnak egy férfiú aak. (Folyt, köv.) Stolz István a vöröskereszt kórházak gondnoka. Szőllősy István gyógyszerész és gyógyszertár tulajdonos, a közügyek kipróbált harczosa. T e r b ó e z István, osztálytanácsos a honvédelmi minisztériumban, az elnöki ügyosztály vezetője, ki a publicisticai téren is működik. Újhelyi Sándor főv. törvényhatósági bizottsági tag, községi szeretházi bizottsági alelnök, kit a közügyek terén szerzett érdemeiért csak imént diszitet- ték fel a koronás arany érdemkereszttel, a mi a kaszinó-párt élénk emlékezetébe kell hogy legyen, hisz akkor ők fecerunt magnum áldomás. A képtelen póttagok soraiból csak nehányat emlitünk. Képtelen szerintük Dr. Baló József paed. tanár, Erényi Antal főv. tisztv., Filó Lajos állami tisztv., Goczigh József kir. törv. biró, Lacken b acher Károly déli vasúti titkár, Or may Ferencz ny. községi jegyző, dr. Szebeni Antal titkár, Dr. Thyrring Gusztáv tudós és iró, Vitái Sándor állami tisztviselő. És az „ellenőrzésre képtelenek vagy azt teljesíteni nem akarják, avagy pedig közbecsülésben nem részesülnek“, a kerületbeli polgárság két typikus alakja, G ü r s c h Ferencz és W e i s z Antal ? És mikor Rupp Imre aknázásaival szembeállította az elővázolt tényálladé- kot, kinek ne jutna eszébe . . . risum teneatis amici. Csak egy mentsége van Rupp Imrének és a kaszinó pártnak, hogy nem bírtak tudomással az itt felsorolt férfiak egyéni értékéről, hiszen ezeknek legnagyobb része oly téren működik, melynek csak az a neve: tudomány. De bezeg ismeri értékét ezeknek az uraknak a polgárság javarésze, a polgárok közül azok, kik évtizedeken keresztül lelkesedéssel csatlakoztak egy Schwartzer Ferencz egy Budenz József mellé. Ez a polgári józan ész, ez vezeti azt a polgárságot, mely világos nappal dolgozik, nem kerüli a napot, nem ámít, nem hiteget aknamunkát nem folytat, őszinte egyenes utón jár és nyiltszivü. Szavazott saját belátása szerint függetlenül és szabadon, a miként ezt dr. Schwartzer Ottó óhajtotta. Ez a polgárság, a mi polgárságunk mindig megmutatta,# mint ezúttal is, hogy tántorit- hatlan s hamis listák nem szédítik el. Független és szabad gondolkozásában es tettében s nem szolgáltatja ki magát a kaszinóbeli urak partoskodasanak és egyéni czéljainak. Ez a polgárság józanul és helyesen ítél és nem fog sorakozni soha olyan zászló alá, melyen nem az igazságot, szép, jót és nemes elveit látja felírva. Köszönjük a kaszinónak, hogy a polgárságnak alkalmat adott arra, hogy győzhessen. Óhajtjuk, hogy e kerületben ez legyen az utolsó küzdelem. Erdélyi Gyula. rá és a vele levőkre azon vár falain belől várakozik.
