Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-20 / 33. szám
Budapest 1893. t3.j egy állandó táncziskola létesittetett, a hol is a nyaraló gyermekek nemcsak, hogy oktatást nyernek a tánczokban, de minden héten kétszer rendesen tánczmulatság is rendeztetik számukra, a hol nagyocskák is részt vesznek és jóízűen mulatnak. Fürdőhely is létezik Budakeszin, mely a helyi igényeknek jótékonyan megfelel, csak az a baj, hogy átalán véve vízhiány éreztetik, mely az annyira szükségesé vált uti-öntözóst gátolja, habár az itteni szépészeti bizottság komoly törekvése az annyira kellemetlen sőt kiálhatatlau utczai port öntözések által elnyomni, azonban a vízhiány miatt a legjobb akarat mellett sem sikerül, pedig ha ezen segíteni lehetne, — mely a legnagyobb árnyoldalát képezi eme külöm- ben remek természetű nyaraló vidéknek — akkor alig lenne található egy felülmúlható mása a regényesen fekvő ózonteljes üdítő Budakesznek _ Rebesgetik ugyan itt és komoly hitelre is talál az a hír, hogy miután ez évben a fő- és székváros a budakeszi erdőnek délre eső részét a korona uradalomtól örök áron 300.000 írtért megvette és pedig oly czélból, hogy a székváros lakosai részére ez erdőt a szokott űdités használatára fentartsa és a hasonló üdítő más helyiségek niveaujára emelje, hogy most már méltán várható, mikép mind a vízhiány megszüntetésére, mind pedig a közlekedés könyeb- bitésére a kellő intézkedéseket a nyaralók érdekében a fő- és székváros tanács^, megtenni szives kötelességének tartandja. A vízre vonatkozólag — mely nemcsak hiányzik, de legtöbb helyen ivásra nem is alkalmas — legüdvösebb lenne, ha a budapesti vízvezeték ide Budakeszire vezettetnék, mi igen könnyen lenne eszközölhető, a mennyiben a vízvezeték amúgy is már a Szép Juhásznéig van kiterjesztve, mely a mulatóhelyek legmagasbját képezi, a honnan t. i. az ottani vizmedenczéből folyton lejtöleg a vízvezetéki csatornák Budakeszire vezettethetnének, miáltal a Budakeszieknek legfőbb óhaja t. i. a vízhiány megszűnése és az egészséges ivóvizzeli ellátása megvalósíttatnék. Mi a közlekedés könyebbitését a nyaralók kényelmére nézve illeti, az szintén a Budakeszieknek is előnyökre szolgálna, a mennyiben azáltal még több látogatója lenne eme gyönyörtelj es vidéknek miáltal a filoxera pusztításaiból elszegényedett bortermelők némi kárpótlást nyernének a nyaralók szaporodásával és csak akkor érnék el a Budakesziek régi óhajuk ne továb- ját. Az hírlik t. i., hogy a fogaskerekű vasút, vagy egy villanyos vasút fogja a közlekedést megkönnyebbiteni. Valóban irigylendő Budakesz kies fekvése, annak gyönyörű közeli kirándulása miatt is, a midőn a sétálók rövid és folytonos árnyéklombók között elérnek Mária-Makkra, a Norma-fáhöz, Mária-Remetére és a Pozsonyihegyre, annak leírhatatlan szépségű kilátásával, mely a Rigi és a Schafbergéval méltán vetekedik és minden turista által egekig magasztaltunk. * Budakeszin a Finn-féle teremben múlt szombaton 12-én a hírlapírók nyugdíjintézete és részben oly budakeszi szegény iskolás gyermekek javára, kik a magyar nyelv elsajátításában a legjobb előmenetelt tanúsították, művészi hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczvi- galom rendezgetett, a rendező bizottság buzgó elnöke, Meer Márton ur vezénylete alatt. Ez az élvezetteljes mulatság oly fényesen sikerült, hogy Budakeszin hasonlóra nem emlékezünk, nemcsak a kitűnő művészek remek előadásnál fogva, de a — magas beléptidijak mellett — nagyszámban meghívott és megjelent közönségnek válogatottsága miatt is. A műsor a következő volt: 1. Beethoven trio, előadva: zongorán Löffler Regina k. a. hegedűn Lustig Jenő ur gordonkán Kálmán Arthur ur által, valódi művészi sikerrel. 2. a) Lortzing „Czár és ács* operából b) Becker: „Frühlingslied“ éneklé: Sondegg A. ur a bayreuthi és nürnbergi opera tagja, igen szép édesded hangzású baritonjával riadó tapsot aratott. 3. Arditi l’estasi keringőt és magyar népdalokat énekelte Petrik Ágnes k. a. ki ezeken- kivül közkívánatra még néhány dalokkal füszeBUDA és VIDÉKE rezte kedves és zajos tapsokkal fogadott előadásait. 4. Verdi nagy áriáját az „Álarczosbál“ czimü operából énekelte Méy Dívid ur a közkedvelt- ségü m. kir. opera tagja, azonkívül Weber-től a „Bűvös vadász“ czimü operából, úgy tódásul még néhány remek dalokat a közönségnek szűnni nem akaró kivánata és elismerő tapsai folytán. 5. Goldmark a) Air — b) Hubay „Danse diabolique“ — c) „csárda jelenetek“ és azonfelül közkívánatra még pótolta Berkovics Lajos ur m. kir. opera tagja hegedűn előadott művészi játékát, 6. a) Mascagni Románcza „Parasztbecsület ez. operából és b) Kovács A. dalt éneklé gyönyörű hangjával Györgyné Zsófia úrnő m. kir. opera énekesnő és közkívánatra még megtoldotta énekeit újabb előadással. 7. a) Moskovsky : „Valse brillante“ (As dur) b) Liszt Ferencz: VIII. Rapsodia, előadva: Biermann Miksa zongoraművész úr által, valódi művészi készültséggel mint felfogásra, mint pedig technikai szempontból tekintve. Az énekeket Mayer és Biermann dicséretesen kisérték zongorán. A hangverseny után banket volt a művészek tiszteletére, ezután pedig a táncz következett, mely a legnagyobb hévvel és kitartással kora reggelig tartott. A művésznők gyönyörű virágcsokorral, a tánezosnők pedig emlékezetes legyezővel, rajta a tánczrenddel, ajándékoztattak meg, kik bizonyára nem fogják feledni a Budakeszin átélt ritka élvezetü mulatságot. Dani Budai fürdők és vizek. SároB-fiirdö. Ott, a hol a Szent-Gellérthegy emeli fel roppant sziklafejét, a hegynek legvégső délkeleti meredek sziklacsúcsa tövében van a Sárosfürdő gazdag forrása. Maga a fürdőépület a Duna partjától mintegy 6 méternyi széles országút által van elválasztva. A ház sziklaalapra van építve ; innen kocsival, vagy pedig gyalogutakon könnyen lehet a Gellért-hegy ormára följutni. A forrás vize sok iszapot vagy sarat választ ki, e nyúlós, nyálkás sártól kapta a „Sárosfürdő“ elnevezést. Buda visszafoglalása után (1686-ban) a Sárosfürdő az állam tulajdonába ment át, de elhanyagolt állapotban maradt mindaddig mig I. Leopold császár a fürdő-házat testorvosának, wartenbergi dr. Ilmer Frigyesnek adományozta, ki a rozzant épület helyébe 1687-ben fürdőszobákkal berendezett csinosabb épületet állított, s általában a fürdőre több gondot fordított. Halála után a fürdő vétel utján Buda város tulajdonába került, 1809-ben pedig nyilvános árverésen a Sagits-család vette meg, melynek törvényes leszármazottai máig is birtokukban tartják azt. A fürdő épületét 1832-ben nagyob- bitották s csinosították; azóta azonban mit sem változtattak rajta, pedig a fürdőépületnek átalakítása, nagyobbitása a különben igen látogatott fürdő és a közönség érdekében nagyon' is kívánatos volna. A Sáros-fürdőnek nyolez külön forrása van, melyek közül a legmelegebb és iszapban leggazdagabb a 40° R. hőmérséket jóval meghaladja ; a viz a fürdőépület alatt a Gellért-hegy mély sziklacsoportjából fakad, s innen a nagy gyógyudvarban levő tartalék sziklamedenczébe ömlik, miből szivattyú segélyével a földszinti fürdőket látják el, fölöslegét pedig a nagy közös fürdőbe bocsátják. A források mindegyike czölöpökkel van körülvéve, mely czölöpök el- kövesültek és minden forrás körül hármas sort képeznek. A czölöp-sorok közei mész, kavics és agyaggal vannak kitöltve. A források nagy mennyiségű vizet produkálnak; a napi vízmennyiség a Duna alacsony vagy magas vízállása szerint 8000—20000 köbláb közt váltakozik. A viz kristálytiszta, átlátszó, szin és szag nélküli, kissé sós izű. A levegőn nyitott edényben állva, csakhamar zavarossá lesz és fehér korpaszerü üledéket képez; hideg helyen zárt edényben tartva minden csapadék nélkül hosz- szabb ideig eltartható. Augusztus 20 . „Az iszap — Molnár szerint — egy, a viz felületén úszó és kőfalakra, lépcsőkre tapadó, fehér szürke, mocskos, nyálkás, sikamlós, nyu- lékony, enyvhez hasonló váladék, mely két fő alkatrészből áll: a felső lágy kocsonyás gyurma, mely a fehérjéhez hasonlít; az alsó ellenben nem egyéb, mint a hegynek legfinomabb porrá feloszlott kőzete, mit górcső segélyével be lehet bizonyítani.“ Molnár ezen albumin-féle anyagot minden budai forrásban föltalálta, s azt „thermoprotein“ vagy „thermotein“ névvel irta le. A Sáros-fürdőt, a magas hőfokú égvényes hévvizek osztályába lehet sorozni. A fürdő berendezése nem oly díszes és kényelmes, mint a hogy azt csodás hatású vize megérdemelné. Mint említettük, épülete már meglehetősen régi, mindazonáltal jó karban tartott. Hasonlóképen jó karban vannak fürdői is, melyek egyszerűek ugyan, de tiszták. Az egyemeletes fürdőépületben 21 lakószoba van fürdővendégek számára. A szobák ára naponként 80 krtól 2 frt 50 krig váltakozik. Télen jutányosabb. A fürdőépület folyosói üveggel födöttek, szél és por ellen védettek, mi által a téli hónapokban is lehetővé van téve a fürdők használata. Az épület tágas udvara „nagy gyógyudvar“ nevet visel. Van a fürdőnek szép árnyékos parkja is csupán bennlakó fürdővendégek üdülésére és használatára fenntartva. A földszinten van két porczelláu, tizenkét kő- és két czink-kádfürdő. A föld alatti helyiségekhez az úgynevezett „kis gyógvudvarü-on át juthatni, melybe tágas lépcső vezet. E kis gyógyudvarból jobbra a közös fürdőbe és a körülötte levő öt földalatti kőfürdőbe jutunk. Fürdő-árak: a két porczellán fürdőben 45 kr, a márvány-kádfürdőben 30 kr, a tágas és tiszta kőfürdőben 20 kr, s a közös fürdőben személyenkint 6 kr. A fürdő nagy forgalmú; számosán keresik azt fel a vidékről is, s a kádak csekély száma miatt gyakran kell várakozniok a látogatóknak. E bajon a tulajdonosok már a közel jövőben sagiteni kívánnak az által, hogy az épületet kibővítik s igy mintegy húsz uj kád-fürdőt állítanak föl. Közlekedés a fürdőhöz igen silány. Leszámítva a vámháztól öt perczenkint induló csavargőzösöket más direkt közlekedés nincs. A Sáros-fürdő kiváló gyógyító hatása leginkább érvényesül köszvényes és csuzos bántál- máknál. Akut és krónikus izületi és izom-rheu- matismus, neuralgiák, lobos folyamatok után fönmaradó izzadmányok, izületi merevségek ankylosis hüdések, csontbántalmak, görvélyes megbetegedések, nyálka-hártyák hurutos bajai, némely bőrbetegség, azok a bajok, melyekkel leggyakrabban keresik föl a Sáros-fürdőt. A fürdő orvosa dr. Vörös Richárd, jeles szakértelemmel vezeti a betegek gyógykezelését, valamint a fürdő egészségügyét. A lipótmezei érdekeltek szövetkezetének alapszabályai. b) A felügyelő-bizottság. 30. §. A felügyelő-bizottság a közgyűlés által viszonylagos szótöbbséggel 1 évre válasz- tatik és 10 rendes tagból áll. Ha a felügyelő-bizottság tagjainak száma akár kilépés akár bármely más okból 5 alá csökken, ez esetben 4 héten belül rendkívüli közgyűlés hivandó egybe, melynek egyedüli tárgya a felügyelő-bizottság tagjai számának tökéletes kiegészítése lesz. Minden felügyelő-bizottsági tag köteles megválasztatásától számítandó 8 nap alatt 5 drb saját nevére szóló részjegyet működési idejének tartamára a szövetkezet pénztárnál letéte- ményezni. Ki ezen alapszabályi intézkedésnek meg nem felel, megszűnik a felügyelő-bizottság tagja lenni. 31. §. A felügyelő-bizottság ellenőrzi a szövetkezet üzletvezetését összes ágaiban; ehhez képest jogában áll az üzlet menetéről magának bármikor tudomást szerezni s a szövetkezet v e-
