Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-13 / 32. szám
Budapest 1893. (3.) BUDA és VIDÉKE Augusztus 13. át; továbbá külön tanácsi engedélylyel a zongora-oktatást előlegesen megszabott díjért Bonin Gizella vezette, a miivirágkészitésben Bene Bertalan nyújtott oktatást; az arany hímzést pedig Jakabb Katalin rendkívüli minőségben és ideiglenesen alkalmazott ipartanitónő tanította. Egyébként ugyanazon tagjai voltak a tanári testületnek, mint az előző iskolai évben. Táncztanitónk ebben az évben is özv. Perrey Jánosné volt. Tanári karunk a jótékonyczélu hangversenyek rendezésén a lefolyt iskolai évben is fáradozott. Ugyanazon törekvés vezette e tekintetben munkásságunkat, mint az előző években, t. i. egyrészről szegénysorait tanítványaink helyzetén igyekeztünk ily módon alapítványi összegek előteremtésével segíteni, másrészről alkalmat kívántunk nyújtani kerületünk polgárságágának, hogy csekély beléptidijért kiváló magyar nyelvű előadásokban találhasson szórakozást. Két ilyen előadást rendeztünk, mind a kettőt a sziné- szeti gyakorló isk. növendékeinek közreműködésével.“ A lipótmezei érdekeltek szövetkezetének alapszabályai. in. A szövetkezet üzletköre. A szövetkezet üzletköre a következő : 1. A Budapest-Lipótmezői Mária-Remetei vasút épitése saját költségén kölcsön felvétele által s annak fen- és üzemben tartása. A menynyiben ezen vasút épitésére más valaki vállalkoznék s a szövetkezet a vállalkozónak kamat- biztositást nyújtana, az üzleti eredmények s számadások ellenőrzése. 2. A Lipótmezőn szálloda és vendéglő épitése és jövedelmének kezelése. 3. Ugyanott telkek s nyaralók vétele s eladása, nyaralók épitése s eladása. IV. Mérleg. 17. §. Minden üzletév végén az igazgatóság köteles a zárszámadást elkészíteni s azt a nyereség felosztása iránti indítványával a felügyelő* bizottságnak felülvizsgálat végett előterjeszteni. Az igazgatóság köteles a felülvizsgált mérleget az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentéseivel együtt legalább is 8 nappal a közgyűlés előtt a szövetkezet helyiségében a tagok általi betekintés czéljából közszemlére kitenni, és a közgyűlés által jóváhagyott mérleg egy példányát az illetékes bíróságnak haladéktalanul bemutatni. 18. §. A mérlegnek magában kell foglalnia : a) a könyvvezetés főrovatai szerinti ösz- szes nyereséget és veszteséget az utolsó üzlétévről; b) egy külön nyereség- és veszteség-számlát; c) a mérleget a szövetkezett vagyonának az év végén való állásáról. A mérlegben felsorolandók. 1. Mint tartozások: a) a tagok üzlet-részei, a szövetkezeti adósságok, a tartalékalap, a fel nem vett osztalékok, ép úgy az átmenő kamatok és a nyereség- és veszteség-számlában kimutatott nyeremény. 2. Mint követelések: a) a leltár értéke, a szövetkezet tulajdonát képező értékpapírok, pénztár állása, a jövő évre netán már teljesített fizetések. A nyereség- és veszteségszámla szerint eredményezett és mint ilyen a mérlegben is kimutatott nyereményösszeg, vonatkozással a következő szakaszra, képezi a tiszta nyereményt. V. A tiszta nyeremény felosztása. 19. §. A jóváhagyott mérlegben kimutatott tiszta nyeremény következőképen osztandó fel: a) 50% az általános tartalékalap szaporítására fordittatik; b) a fermaradó 50°/o osztalékként az igazgatóság és a felügyelő-bizottság javaslata után, a közgyűlés határozatához képest, az összes részjegytulajdonosok közt felosztatik. VI. Szervezet és kezelés. 20. §. A szövetkezet ügyeit vezeti és ellenőrzi: a) az igazgatóság; b) a felügyelő-bizottság; c) a közgyűlés. a) Az igazgatóság. 21. §. Az igazgatóság 20 tagból áll a kik viszonlagos szótöbbséggel 6 évre választatnak, az igazgatósági tagok fele minden 3-ik év v gén kilép és a megüresedett helyek uj választás utján töltendők be. A kilépett igazgatósági tagok újból választhatók. Ha az igazgatósági tagok száma a választás után akár kilépés, akár bármely más okból 12-őn alól leszáll, 4 héten belül rendkívüli közgyűlés hivandó össze, melynek egyedüli tárgya az igazgatóság tagjai számának kiegészítése lesz. 22. §. Minden igazgatósági tag köteles megválasztatásától számítandó 8 nap alatt 10 darab sajál nevére szóló részjegyet működési idejének tartamára a szövetkezet pénztáránál letéteményezui. Ki ezen alapszabályi intézkedésnek meg nem felel, megszűnik az igazgatóság tagja lenni. 23. §. Az igazgatóság az elnököt, a 2 alelnököt és a titkárt a maga kebeléből viszonylagos szótöbbséggel választja 24. §. Az igazgatóság közvetlenül vezeti a szövetkezet összes üzleteit, felügyel a könyvek gondos vezetésére, kinevezi és elbocsátja a hivatalnokokat, meghatározza mindezek fizetéseit, a bíróságok és hatóságok előtti képviselet végett ügyvédet hatalmaz meg és megadja mindenkinek a maga hatáskörébe vágó teendők elvégzésére a megfelelő utasítást. Az igazgatóság az időközönkénti pénzkészletek gyümölcsöztetéséről, valamint a szükséges üzemtőke beszerzéséről gondoskodik; ingatlan vételi és eladási szerződéseket jogérvényesen köt, úgyszintén megköti a vasút, valamint egyéb építési vállalkozók és szállítókkal az építési és anyagszállítási szerződéseket és a szövetkezetét a jelzett válalkozókkal szemben az azoknak nyújtandó előnyökre és hozzájárulásokra nézve jogérvényesen lekötik. 25. §. Az igazgatóság a szövetkezetei hatóságok és harmadik személyik irányában képviseli. » 26. §. A szövetkezet czége az igazgatóság által jegyeztetik s ennek összes tagjai a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéknél bejegyzendők. A czégjegyzés érvényességéhez a szövetkezet czégének czimbélyegzővel való előnyomása mellett az elnök vagy egyik alelnökön kívül 2 bejegyzett igazgatósági tag aláírása kívántatik meg. 28. §. Az igazgatóság annyiszor, ahányszor azt a elnök és 6 igazgatósági tag szükségesnek találja, ülést tart. Határozatképességhez legalább is 6 igazgatósági tag jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minden igazgatósági ülésről jegyzőkönyv veendő fel. mely az elnök és két igazgatósági tag által aláirandók. 29. §. Az igazgatósági tagok tisztségöket díjtalanul teljesitik s fizetésre a szövetkezet részéről igényt nem tarthatnak. (Vége köv.) Lóverseny Budán. A magyar verseny napok ismét szaporodni fognak egygyel. A magyar lovaregylet tagjai körében annak a megbeszélése fordult elő, hogy Budán jó volna évenként egy vagy két lóversenyt rendezni. Erre nézve legalkalmasabb talaj lenne a Lágymányos, a hol a lóverseny mindenesetre sikerülne is, mert a hely kedvező. Mennyiben felelne meg ez a lovaregylet czéljainak azt ezúttal nem kutatjuk, bár első tekintetre is belátható ennek helyessége, mi csak Buda emelkedése szempontjából szólunk a dologhoz. Egy városrész mindaddig el van hanyagolva, mig oda a szórakozás végett nem ránK dúlnak ki. Buda természeti szépségein kiviil alig nyújt egyéb szórakozást. Évek mulasztása terheli az intéző köröket. Hiszen a ki figyelemmel kiséri a városok fejlődését, az tudni fogja, hogy az élvezet, a szórakozás fokozása a fejlődés legerősebb biztosítéka. Mit tettek e tekintetben Budáért? Édes keveset. Elég csak a városmajorra mutatni, a hol alig van valami a mi figyelmet érdemelne. Mennyit lehetne ezért is tenni ? Semmit nem tesznek. Hát nem fizetné ki magát élelmes vállalkozónak itt legalább egy kisebbszerü gyermek Hippodrom Hökömszinházzal egybekötve ? De erről máskor. Most beszéljünk a lóversenyről. A „Buda és Vidéke“ már többször hangsúlyozta azt, hogy egy-egy vidék emeléséhez semmi sem olyan erős emeltyű, mint ha a közönség figyelmét kellő szórakozásokkal erre irányítják. Ilyenkor lehet annak a vidéknek előnyeit megismerni és ha a látogatók száma szaporodik, a közlekedési eszközök is szaporodnak. Itt az ideje, hogy a Lágymányosra is tekintsenek. Eléggé hibáztak mikor az ezredéves kiállítás helyének kijelelésénél nem méltányolták a nagyobb birtokosok áldozatkész ajánlata daczára. A lóverseny eszméjét mi budaiak a Lágymányos érdekében csak köszönettel veszszük, mert ebben egy nagyobb dolog csiráját látjuk. Köztudomású dolog, hogy a mostani lóversenytért nem sokára kénytelen lesz az igazgatóság máshová helyezni. Ha egynéhány időleges verseny sikerülne, a talajt jónak találnák nem-e lehetne az áthelyezésnél a Lágymányos előnyeit fontolóra venni. Azonnal rohamosan fejlődnék ez a vidék és érdeme szerint vennék tekintetbe. A tárgy fontossága azt kívánja, hogy a hivatottak szóljanak hozzá. Solymár. Hidegkutról kissé kanyargós, de szépen fentartott megyei út vezet Solymárra; az újonnan ültetett csemeték zsenge koronái ugyan még nem vetnek nagy árnyékot a kedvesen elnyúló útra, melyet jobbról balról is hegyek öveznek, de a völgy ölében, sziklás mederben folydogáló kis hegyi patak csörgedező hús vize meghivóan kínál enyhet az utasnak. Már ezen az utón is idillikus, fenséges képe tárul elénk Buda eme egyik legregényesebb vidékének, melynek levegője páratlanul jó ! A Hidegkutról Solymárra vezető megyei útnak egy kiágazását képező közdűlői mély-uton feljutunk az u. n. „Kopasz-vagy Kopár-hegy“-re, melynek tetején elfekvő óriási feusikról nézve nagyszerű kilátás nyílik a községbe és annak környékére. A községet német ajkú nép lakja; dolgos, munkás, szorgalmas nép ez, melynek eddigelé nem sikerült még kihasználni a természet által rájok pazarolt előnyöket! Budavidékének kétségtelenül a legszebb falvak egyike Solymár; tele van e község bájjal, tele van regényességgel, mégis csak néhány nyaraló keresi fel . . . Pedig igazán szép ez a helység; — a köznép szájról szájra hagyományozott mesékkel őrzi meg a történetét, mely Corvin Mátyás idejére vonatkozik. Akkor — úgy szól a monda — Mátyás királynak itt is volt egy hires vadaskertje, — sólyomvárral. A sólyomvár kastélyszerü épület lehetett, a melynek földalatti maradványai még most is láthatók a Solymár község alatt elterülő lapályban — úgy látszik — mesterségesen épített u. n. Mátyás király dombján. E sólyomvárról nyerte elnevezését a község is, állítólag akként, hogy Mátyás király
