Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-23 / 29. szám
Budapest 1893. (4.) BUDA és VIDÉKE Julius 23. vántató kényelmet nyújtanak s e mellett olcsók. A vendéglők a kor igényeinek megfelelők s berendezés dolgában egész nagyvárosi színvonalon állanak. A szolgálat ellátás, konyha az igazgatóság szigorú ellenőrzése alatt áll. A villákban, a fürdő- és lakóházakban — nem tekintve a társalkodó és olvasó-termeket — hetven és egy néhány pompásan berendezett lakószoba áll a vendégek rendelkezésére. E szám a fürdő rohamos emelkedésének megtel előleg évről-évre emelkedik. Az épületeket, fürdőket, kutakat a legnagyobb gonddal fentartott utak, pompás sétahelyek kötik össze. Az utak szélesek s akként vannak készítve és gondozva, hogy eső után is sár nélkül járhat rajtuk az ember. Kedvezőtlen időben a sétát a nagy kényelemmel berendezett fedett sétahelyen végzik a vendégek. Az Erzsébet-forrás vizét úgy szintén a többi budai keserüvizet a következő bajok ellen használják sikerrel: székrekedés, alhasi és általános vérbőségnél, aranyérnél, a máj működési zavarainál, lépbajoknál, elhízásnál, köszvényes bán- talmaknál, idegbajoknál stb, Fürdők alakjában használva a keseriivizek akként hatnak, mint a sósvizek. Az Erzsébet- fürdő vize külsőleg használva jótékeny hatásúnak bizonyult: csuzos és köszvényes bántalmak- nál, az alhasi bántalmak egész sorozatánál, általános elhízás esetében, idegbetegségeknél s mindenek fölött a női ivarszervek betegségeinél. Különösen a női bajokban szenvedők keresik fel nagy előszeretettel e helyet. Méltán számítják tehát az „Erzsébet-fürdőt“ a női fürdők sorába. Sok ezer nő áldja, magasztalja kitűnő vizét, mert sok ezernek adta vissza elveszett egészségét. A szobák ára azok fekvése és nagysága szerint a következők: egy szoba egy ágygyal hetenként 6 írttól 15 írtig. Egy szoba két ágygyal hetenként 14 írttól felfelé. A mi a fürdők árát illeti, egy salon-fürdő ruhával 1 frt 50 kr; egy I. oszt. fürdő 1 frt; egy II. oszt fürdő 70 kr. A fürdő orvosa dr. Bruck Jakab a kitűnő női-orvos, kinek nagy része van abban, hogy a fürdő rövid idő alatt a mai magas kulturális niveaura emelkedett. Nagy uszóverseuy. A fő- és székváros első és legszebb uszodájában a Margit uszodában, hova kiváló és elite közönség jár, egy nagy úszó versenyt rendeznek, a mi tekintve a nagy érdeklődést sikerülni fog. Biztosítja ezt a résztvevők buzgalmán kívül a Margit uszoda kitűnő helyisége terjedelme és jó hírneve. A részletes feltételek és programra a következő: I. Megnyitó verseny: (nyílt verseny) 100 m. (2 hossz le és 2 hossz fel). Elsőnek: ezüst érem; másodiknak: bronz érem; hat indulónál harmadiknak is bronz érem. — II. Gyermekek versenye: (zárt verseny.) a) 8—11 évesek számára (1 hossz le) 25 m. Elsőnek tiszteletdij. b) 12—15 évesek számára. 25 m. (1 hossz fel). Elsőnek: tiszteletdij. — III. Gyorsuszás: (nyílt verseny) 50 m. (1 hossz le és egy hossz fel). Elsőnek : ezüst érem ; másodiknak : bronz érem ; hat indulónál harmadiknak is bronz érem. — IV. Kezdők versenye: (zárt verseny) 50 m. (1 hossz le és 1 hossz fel). A. M. F. azon tagjai számára, a kik még nyilvános versenyben dijat nem nyertek. Elsőnek: bronz érem. — V. Kísérleti verseny: (nyílt verseny) 100 m. (2 hossz le és 2 hossz fel). Elsőnek: ezüst érem; másodiknak ; bronz érem; hat indulónál harmadiknak is bronz érem. — VI. Ugró verseny: (nyílt verseny). Minden versenyzőnek 3 ugrást kell végeznie. Döntő a szép kivitel, s az ugrások nehézsége. Elsőnek: ezüst érem ; másodiknak : bronz érem. — VII. Kitartó verseny: (nyílt verseny) 250 m. (5 hossz le és 5 hossz fel). Elsőnek: ezüst érem és tiszteletdij; másodiknak ezüst érem ; ha legalább hárman indulnak ; hat indulónál harmadiknak is bronz érem. — VIII. Vigaszverseny: 50 m. (1 hossz le és 1 hossz fel). Részt vehetnek azok, kik a verseny napján érmet nem nyertek. Elsőnek: bronz érem. Tét: minden nyílt versenynél (zárt versenynél tét nincs) 1 frt. Verseny napja: augusztus 6-án délelőtt 11 óra. Nevezési zár nap: augusztus 2-án este 8 óra. Színhely: Margituszoda. Iroda: II., Ganz- utcza 5. sz. Általános verseny -rend szabály ok: 1. A nyílt versenyben részt vehet az M. F. és minden magyar sport-egylet amateur tagja. — 2 A versenyeken uszónadság és sapka viselése kötelező. — 3. A tét versenyzésnél és nem indulásnál egyaránt visszatartalak. — 4. Bánatpénz nincs. — 5. A versenybíróság határozata ellen felebbezésnek helye nincs. — 6. A versenyfeltételekben megállapított sorrend végleges. — 7. A nevezésnek tartalmaznia kell: a) a versenyző vezeték- és keresztnevét, b) polgári állását, c) lakását, d) a verseny nemét, melyre nevez, e) a versenyöltöny színeit, f) a tétet, g) az egylet nevét, melynek tagja. — 8. A versenyeknél tömeges jelentkezés esetében sorshúzás útján csoportuszások tartatnak s a végén a csoportgyőztesek döntő küzdelemben vesznek részt. A kitartó versenynél csoport- úszás esetében a döntő küzdelem 2 hossz le és 2 hossznak feluszásából, azaz 100 méternyi távból áll. — 9. Holt versenyeknél döntő küzdelemnek csak azon esetben van helye, ha az elsőséggel tiszteletdij jár, külömben a holt versenyzők mindegyike, mint első dijaztatik. — 11. A versenyek időjárásra való tekintet nélkül megtartatnak. Az 1893. évi julius hó 16-án megtartott választmányi gyűlés alapján. Gaizl®r Béla, s. k, Toldi Lajos, s. k. elnök. alelnök. A choleráról. (A tiszti főorvosi hivatal jelentése Budapest fö- és székvárosában 1892/93. évben fellépett choleráról.) A fekete asszony rettenetes látogatásáról dr. Gebhardt Lajos, a főváros ügybuzgó és tudományos tiszti főorvosa egy vaskos kötetben emlékezik, statisztikai adatokkal erősítve azt a tudományos képet, mit bemutat. A tudományos alapon feldolgozott jelentés előszavában a tiszti főorvos hangsúlyozza, hogy főczél volt a cholera okának kinyomozása, a védekezés rendszeresítése. A szükséges nyomozások, kutatások és észlelések alkalmával Pettenhofer és Fodor tanárok kiválóan fontos tapasztalatait és buvárla- tait is felhasználta a főorvosi hivatal. Érdekes a kitűnő tanulmány előszavában, hogy a kutatások tárgya, a talaj, a talajvíz, léghőmérséklet, nedvesség, esapadék, a ház tisztasága, udvar- és utczakövezet és csatornázás voft. E mellett szükségesnek bizonyult „előfordult cholera-esetben az illető betegnek egyéni hygienicus viszonyait ts kinyomoztatni, igy megelőző egészségi állapotát, életmódját, esetleges iszákosságát, táplálkozását, tápláléka s italának minőségét, ennek beszerzési forrását (korcsmát, kávémérést, tej-, füszeres-üzletet stb.-it), ezen helyen előforduló hygienicus állapotokat, a beteg lakását (pincze, földszinti, emeleti, udvari vagy utczai voltát), a lakás egészségi kívánalmait (tisztaságot, zsúfoltságot stb.-it), a beteg foglalkozását (műhelyt, gép-, szappan-, bőr-, tészta, conserv-, szikviz-, tégla-gyárt, malmot, hajót, rongytelepet, szemétdombot stb.-it) az ezen helyen nyilvánuló egészségi viszonyokat (tisztaságot, ivóvizet stb.-it), a betegnek másokkal, esetleg cholerás egyénekkel való érintkezését s végül az ugyanazon foglalkozás vagy az ugyanazon tápláléknak s igy különösen az ugyanazon ivóvíznek másokra való behatását, nemkülönben az ezen eltérő viszonyokból, mint a másfele ivóvíz használatábót stb.-ből származó következményeket. Az ilyen kutatások alkalmával igen sokszor kitűnt, hogy a hivatalosan bejelentett lakások nem feleltek meg a valóságnak, úgy, hogy csakis az ismerősök s az esetleg távol lakó rokonok felkeresése s kihallgatása után sikerült a tényleges lakást, úgy a beteg foglalkozását is megállapítani. Igen sokszor előfordult, hogy lakásul az a ház vétetett fel, a mely előtt vagy a melynek kapujában az illető súlyos betegen találtatott, pedig lakása egészen más ellentétes irányú kerületben volt, sőt gyakran a valódi lakást nem is lehetett kipuhatolni. A betegre vonatkozó fontos felvilágosításokat pedig rendesen nemcsak a beteg családtagjai vagy lakótársainak, hanem az ugyanazon ház lakóinak kihallgatása alapján volt lehetséges beszerezni. A kutatások eme vázolt nemével a hygienicus szolgálatában a nyomozási rendszert óhajtottam behozni s mint az eredmény is mutatja, teljesen kielégítő sikerrel, úgy, hogy erős meggyőződésem, miszerint a hygienicus hutatásoknál a jövőben eme módszer nem lesz mellőzhető. Az oknyomozás eme nagyfontosságu feladatával Ötvös József dr. v. Szt.-Rókus kórházi rendelő orvost s középiskolai egészségtani tanárt bíztam meg, ki eme feladatának dicséretes buzgalommal, kiváló szakértelem és teljesen kielégítő sikerrel felelt meg. Párhuzamosan ezen nyomozásokkal rendszeres bacteriologiai és vegyi vizsgálatokat is eszközöltettem. Kochnak ez ivóviz segélyével történhető fertőzésre vonatkozó tapasztalatai alapján szükségesnek véltem a fő-és székváros ivóvizeit bacterium tartalmukra, úgy különösen a cholera bacterium jelenlétére nézve bacteriologiailag megvizsgáltatni. Törekvésünk volt továbbá a bacteriologiai vizsgálatok segélyével a cholera korai biztos diagnosisát megtenni, hogy igy a szükséges intézkedéseket idejekorán elrendelhessük. Eme vizsgálatok mellett azonban még sikerült nekünk a cliolerabacterium természeti sajátságaira, úgy bizonyos gyógyszerekkel szemben való viselkedésére vonatkozó igen fontos és érdekes adatok birtokába jutni. A vegyi vizsgálatok szintén a fő- és székváros ivóvizének hygienicus voltáról nyújtanak igen becses s tanulságos felvilágosítást s a kezdetben nyert vegyi vizsgálati eredmények voltak azok, a melyek minket leginkább figyelmeztettek arra, hogy a víznek a cholerával való összefüggését kuttassuk s hogy a helyes irányról le ne térjünk. A bacteriologiai vizsgálatokat Pertik Ottó dr. egyetemi tanár, a fő- és székvárosi bacteriologiai intézet vezetője és Nékám Lajos dr. tanársegéd, a vegyieket pedig Balló Mátyás dr. fő- és székvárosi vegyész végezték.“ A fő- és székváros közönsége hálás lehet a főorvos úr e kitűnő tanulmányaiért, és bizonyos nyugalom töltheti el, hogy a közegészségre ily Argus szemekkel őrködnek. Különfélék. — Személyi hírek. — Dr. Heinrich Károly lapunk kitűnő munkatársa a Tusnádi fürdőn üdül. — Dr. Steffek Adolf szabadságon van, augusztus 1-én tér vissza, eddig dr. Arányi Árpád helyettesiti. — Csendics Gyula fő- és székvárosi tanácsos Kis-Czellben nyaral. — Kullman Lajos fő- és székvárosi főjegyző Kalászon tölti a nyarat. — Iskolaszéki tagok választása A krisztinavárosi iskolaszék újjá választására kiküldött bizottság legközelebb tartott ülésében összeállította a hivatalos listát. Az iskolaszék 30 rendes és 15 póttagból fog állani. E fontos ügyet közelebb érdemében méltóan tárgyaljuk és közöljük majd a hivatalos névjegyzéket is. — Az ©lztillött gyermekek részére otthont alapitó Nagypénteki ref. társaságba beléptek: 50 írttal alapitó-tagul Mechwart András; 10 írttal rendes tagokul Babies József (Zsombolya), özv. Harmatzy Béláné, „Koszorú“ szerk. és Pándi István (Kígyós); pártoló tagokol Garzó Lajos, Garzó Eugenia (Pécs), dr. Harmatzy Dezső, Kanéi Emilia, özv. Rodriquez Károlyné. Adományoztak: Kovács János (Tata) 10 frt, Budai el. isk. gyerm. 3 frt 41 kr., K.- Szt.-Miklósi r. e, 3 frt, Fejérvári Gyula hoboli 1. 2 frt 25 kr., Pál János (Nagyvárad) 1 frt 50 kr., Baksay Sándor, Deák Lajos (M.-Vásár- hely), Lepage Lajos, Stark A. és Szalay Sándor (B.-Csaba), dr. Hajnal Albert (Kígyós), özv. Losonczyné, Rodriquez Károly és Vándorfi Venczel 1—1 frt. Yároshidvégi e. 89 kr. Budapest, 1893. julius 17-én. Szőts Albert, pénztáros.
