Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-18 / 24. szám

BUDA és VIDÉKE Junius 18. Budapest 1893. (8.) 20-án a felső vízivárosi iskolásokat, 22-én a ka- puczinusok plébániájának összes biveit és 27-én a vízivárosi felnőtteket fogja bérmálni a bom­batéri templomban. H - 8 Budai színházak. Krisztinavárosi színkör. F. hó 15-én rendkívüli tetszés mellett ad­ták dr. Bari hős Andor miniszteri fogalmazó kitünően sikerült vigjátékát. „A kérés napján“ falrengető tapsviharral jutalmazott szerző ötször lett a lámpák elé híva. Tapsolt ott mindenki igaz szívből lelkesen. A premiere határozott sikere után szerzőnek jövőt jóslunk ezen a téren is. Szerzőt két díszes babérkoszorúval lepték meg tisztelői. És pedig a budapesti hölgyek e felirattal: „Győzelmed biztos, haladj tovább ez utón“, — a másik koszorút kassai barátai adták e felirattal: „dr. Barthos Andornak A kérés napján szerzőjének — kassai barátai. Junius 15.“ A kedves és üde ötletekben gazdag víg­játék meséje a következő: Garanyi Iván szigorló Orvosnak Bukovays- kodását örege megsokalván, meghagyja neki, hogy állítólagos tanulmányait abba hagyva, menjen — haza: gazdálkodni. Iván, nehogy Bécsben a nagy város kísértéseinek kitéve le­gyen, — elmegy tanulni falura egy gyermek­kori barátjához, Karádi Bódoghoz. Itt a Bódog nejében régi barátnőjére ismer. Ugyané falunak egyik földbirtokosa Agg­teleki Agenor — a nagyvárosi életben meg- vénhedett — egy „gentlemann“ szerelmes a Karádi sógornőjébe Tinikébe: egy ennivaló fruskába, kinek a tetszését azonban nem sikerül megnyerni. Annál inkább megnyeri aztán egymás tetszését a két fiatal t. i. Iván és Tinike. Egy­szóval beleszeretnek egymásba. A boldog szerelmes Ivánnak első dolga ezt elmondani Agenornak, a ki mindeddig ha­logatta a megkérést. Vetéiytársa eme nyilatko­zata Agenort tettre serkenti. Elhatározza, hogy még az nap megkéri a Tinike kezét. Hogy pedig vetélytársát lerázza, a hazu- dozás nemes mesterségét miveli: midőn egyfelől Ivánnak azt füllenti, hogy Tinike az ő (Agenor) mennyasszonya, másfelől Tinikének pedig azt, hogy Iván már nős. A szerelmesek persze sopánkodnak. Sze­rencsétlenkét játszanak. De nem sokáig; mert a jólelkü sógornő kivallatja a két „boldogtalan“-^ így sül ki, hogy Agenor — a gentlemann — hazudott itt is, ott is. A fiatal asszonykának e közbenjárása már-már jóra fordkana mindent, azonban férje — ép e kibékítő közbenjárását félremagyarázva — féltékenykedni kezd. A férj féltékenységét Agenor arra akarja felhasználni, hogy versenytársát — a szigorló orvost — eltegye láb alól. Tanácsára Bódog sürgőnyöz az Iván atyjának, hogy jöjjön s vigye haza mitsem tanuló fiát. Időközben azonban az apa megérkezik. Ámde Agenor urnák ebből semmi haszna sem lett. Mert hazudozásaira rájönnek; s mire ő — frakkban, bokrétával — megkérni jő — Tini­két, az öreg úr a fiatal párra: Ivánra és Tinikére ráadta atyai áldását. ügy aztán a felsült Agenornak Eufrozina — egy tizenhárompróbás vén kisasszony — jut. , Eufrozinát ugyanis a gentlemann házassági | ígéretekkel ámitgatta. Ezt a sógornő tudva, Eufrozinát levélben értesíti arról, hogy Agenor aznap szándékozik megkérni Tinike kezét. Eufrozina — erre mint a villám ott te­rem, követelve, hogy Agenor tüstént váltsa be ez ígéreteit. Agenor szabodik, de hiába! Mert — a gentlemant — viszik. Pénteken nagy közönség előtt ismételték a darabot. Az előadás az előzőnél frissebb s könnyebb menetű volt. Gyorsan pergett le s minden szereplő az igazi hangot találta el. Di­csérettel kell megemlítenünk P. Szép 0 gát, ki Tinike szerepében bájosan csicsergett és szívből szólt a szívhez. Szerzőt a felvonás vé­gén háromszor hitták a lámpák elé. Az ezután következett Offenbach Saragossai fecsegőkben különösen Serédi Sarolta úgy fecsegett, hogy azt hittük spanyolul kerepeli el mondókáját. A közönség jól mulatott, s tapsban, újrázásban nem fukarkodott. Az előadást Lukács Béla kereskedelmi miniszter és ReUzig Ede államtitkár családjaik­kal együtt végig nézték. Ó-budai színkör. A társulat múlt heti műsorának legki­emelkedőbb pontja a szombaton előadott Velen- czei kalmár volt. — Rakodczayt, az ambiczió- zus direktort, ismertté a vidéken shaksperi ala­kításai tették s nem mondok nagyot, ha azt állitom, hogy csakis ezért lett színigazgatóvá a különben vagyonos ember. — Az ó-budai szín­kör deszkáin szintén láttuk őt önálló fölfogá­sával Shylok szerepében ; — láttuk mint küz- ködik az igénytelen alak és a különben kis terjedelmű hang egy nagyratörő ideális lélek roppant akaraterejével szemben. Igen jól meg­állta helyét s rendkívül ügyes játéka egész ki­emelte őt gyönge környezetéből, kik agyon deklamálták és gesztikulálták szerepeiket. Fe­re n c z y Lanceolot szerepében grotesz alakí­tást nyújtott, melyhez hozzájárult feltűnő sze­rep nem tudása. Közönség igen szép számban volt jelen. Klasszikus est után népszínmű, majd Ope­rette kerül szinr6 Rakodczay igazgatása alatt az ó-budai színkörben és valamennyi gondos rendezés, kiváló előadásban. E hó 15-én adták Boccacciot telt ház előtt. És ez a telt ház tel­jes megelégedéssel hagyta el a színkörnek csú­folt bódét, mert úgy a szereplők, mint az egy­öntetű játék és figyelmes rendezés még a fő- és székváros legfinyásabb közönségének igényeit is teljes mértékben kielégítette. Bácskai Julcsa szép hangját, precis játékát vitte a szín­padra s a mily mértékben megfelelt Ferenczy a mulya kádármester szerepében, épp oly jól és annyira kivált a környezetből He vér Júlia mint Izabella eleven, üde játékával, énekével s gondos alakításával. Kantay Teréz, ez a ki­váló alakitó színésznő mint Lambertuccio sza­tócs neje kabinet alak volt. Osztozott a si­kerben Kövessy mint férj humortól csillogó játékával. Szende Anna mint Fiametta ked­ves és szeretetreméltó volt, mint mindig. Szóval vig, derült hangulat, jóizü mosoly lengett a színkör és egy jó adag vigasz a lelkes direk­tor és társai felett. Heti műsor: Hétfő Leányasszony. Kedd Tartuffe, Szerda Hangverseny. Csütörtök Szép- Helena. Péntek Dobó Katicza, vagy az egri szép napok. Szombat Színházi képtelenségek. Vasárnap Boccaccio. Közgazdaság. Borvásár. A múlt hó 28-án kezdődött s f. hó 10-én befejeződött úgynevezett „Medárdnapi borvásár“ lefolyása a következő volt : Érkezett 5 hajón 2195 hectl. bor és 269 hectl. pálinka, tengelyen 545 hectl. bor és 39 hectl. pálinka, melyből eladatlan maradt 551 hectl. bor és és 74 hectl. pálinka. Jelenlegi borvásárt a legközelebb volt márcziusi borvásárhoz viszonyítva — daczára hogy az árak csaknem olyanok voltak mint a múlt vásáron — valamivel jobbnak lehet mon- , dani — habár a jelenlegi felhozatal kevesebb volt mint a múltkor; Az eladás mégis több volt. A múlt vásárra felhozott 3472 hectl. bor­ból akkor csak 1951 hecil. adatott el mig a jelenleg felhozott 2740 hectl. borból most 2180 hectl, adatott el. A jelenlegi vásár eleinte igen vontatottan kezdődött, a vevők annyira tartózkodók voltak, hogy az egész vásár alatt alig láttunk vevőt; — mi talán részben a kedvezőtlen időjárásnak is tulajdonit ható volt. Olyan eladó is volt a vásáron akárhány, hogy a vásár legutolsó nap­jáig egy csepp bort sem tudott eladni. A két utolsó nap azonban úgy megélén­kült, hogy az eladók alig tudták kielégíteni a vevőket, s az az eladó is ki egész vásár alatt nem tudott üzletet csinálni, az utolsó napon minden borát eltudta adni. A vásár csak hely­beliek s a szomszéd községekből való borkeres­kedők és korcsmárosok látogatták, helybeliek közül sok háztartást vezető fél magán fogyasztás vásárlása czéljából is felkereste a vásárt; így hogy többet ne emlitsünk Mihályfy Győző rm kir. honvéd főhadbiztos is itt szerezte be már három ízben is házi szükségletét. Az a vérmes reményünk tehát, hogy vá­sárunk nemzetközivé alakul, nehezen lesz elér­hető, mivel a 89—90-es években itt járt s meg­lehetős üzletet csinált külföldiek a leguto'só vásárokról teljesen elmaradtak, mi a két utóbbi év rendkívüli magas boráraknak is tulajdonítható. Az árak a múlt vásárhoz viszonyítva alig változtak. A jelenlegi árak adó nélkül igy alakultak : vörös óbor 18—24 írtig, vörös ujbor 17 — 22 írtig, fehér óbor 15—22 írtig, fehér ujbor 15—20 írtig, Schiller óbor 16 — 22 írtig, Schiller ujbor 15—18 írtig, a szilvapálinka 45—60 írtig, torkol pálinka 36—42 írtig, fordultak elő egyes kötések 26—36 írtig is, de ezek csak 100—200 liternyi mennyiségben s ezek is inkább meg­rendelt pecsenye, mint közönséges vásári borok voltak. — Közgyűlés. Folyó hó 21-én tartja Erzsébet-köruti helyiségében közgyűlését a m a- gyar kerámiái részvénytársaság, mely ügybuzgó elnöke Ghiczey Lajos vezetése alatt eredményesen működik a közhaszon ja­vára. E társaság a főváros emelkedéséhez jó anyag termeléssel és szállítással, pontos techni­kával járul hozzá és méltó arra, hogy Buda is figyelemben részesítse, mert az teljesen megér­demli. A meghívót itt közöljük. A magyar ke­rámiái gyár részvénytársaságnak f. 1893, évi jú­nius hó 21-én d. u. 4 órakor Budapesten, (VII. Erzsébet körút 24. sz.) tartandó rendkívüli köz­gyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság je­lentésének előterjesztése. 2. Az alaptőke feleme­lése feletti határozathozatal. 3. Az alapszabályok több szakaszának módosítása feletti határozat- hozatal. 4. Két igazgatósági és egy felügyelő- bizottsági tag megválasztása. — Bieber és Wirth czég (II. Főút 8. sz.) a közelgő nyári idényre nagy szállítmányt hozatott, hogy megkönyitse a közegészségügyi teendőket. Naphtó-Carbol Desinfektor. Legjobb ovóeszköz minden ragályos betegség, különösen cho'era, dyphtiritis, himlő, typhus, szamárhurut stb. ellen. Tisztítja a levegőt, szétrombolja a ragályokat hozó anyagok it, elűzi az alkalmat­lan rovarokat. Semmiféle helyről, mint gyer­mek és alvó szobák és closetekből ne hiá­nyozzék. intézetek, gyárak, kórházak, hivatalos helyiségeknek nagyobb megrendeléseknél ol­csóbb árak. A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula. VENDÉGLŐ a Szt.-Lukácsfilrdö kertben. Délelőtt czigányzene. Délután és este katonazene. Egész nap meleg konyha Saját termésű borok. Udvari sör a réssvényserföz léből. Rósz idő esetére megfelelő fed3tt helyiségek. Pontos ós gyors kiszolgálatról gon­doskodik Bereczky Lajos vendéglős. | PRAÜD1CH PÁL ^ÓRASE­Budapast, II. kér., Fő-utcza 20. sz. alatt. Elad és javit mindennemű órákat jótállás mellett. Elvállalja a legkényesebb órajavitásokat u. m. Chronometer, Repetition stb. és különösen oly órái at, melyek többszöri javitás után sem felel­nek meg czéljuknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom