Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-11 / 23. szám
BUDA és VIDÉKÉ. Junius 1 i. Budapest, 1893. (2) neve H. Kálmánnak), a ki csak azért csinált magának szalma czigarettát és gyújtott rá nagy félsz között a padláson, hogy egyszer már ő is megmutassa, hogy „mert valamit elkövetni.“ Persze, hogy ezen az egyetlen merszen is rajta kapta a balekot a papa. Ezekről a gyerektypusokról is irok majd egyszer egy pár jellemző vonást, majd ha már nem leszek árvaházi direktor, majd ha az intézet némelyek szerint már megszabadul tőlem, a mi — reményiem — jóakaróim segélyével nemsokára meglesz. Nincs — hála istennek — nálunk az a nagymértékű gyermek-romlottság, de azért Isten áldja meg az Otthon eszméjét, annak művelőit, a kik közé én is ezennel bejelentkezem — reformátusnak, hogy dr. Kiss Áron úrral egy hiten lehessek. A III. oszt. kereseti adó kivetése ellen, Az a mozgalom, mely két héttel ezelőtt a balpart nehány legtekintélyesebb kereskedelmi testületé kezdeményezése folytán keletkezvén, különféle pesti érdekköröket buzditott működésre, hullámait a jobbpartra is átvetette és igy a székes főváros összes érdekelt polgársága tiltakozott az adóügyi közegeknek azon méltánytalan és felette önkényes eljárása ellen, melyet a III. oszt. kereseti adó az idei kivetése alkalmával követtek. Agyoncsépelt dolgot ismételnénk, ha foglalkozni akarnánk akár a számtalan bajokkal, melyek a méltánylást indokoltá teszik, akár a szükségtelen adófelcsigázás következményeivel melyekről napilapjaink az utolsó két hét alatt annyit és oly sokféleképen Írtak. Nem is hoztuk volna újólag fel, ha a II. kér. P olgári Kör által ez ügyben indított mozgalom oly eredményeket nem mutatna fel, mely nekünk, mint Buda érdekeit képviselő közlönynek, egyenesen kötelességünké teszi azt, hogy e ténykedést különösen is kiemeljük. A II. kér. Polgári Kör daczára A „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. Tündérek harcza. Dr. Szkalniczky Henriktől. II. S a hizelgő csábszavak megtörték Viola akaratját és szilárd hangon mondá: megyek! Hófehérke azonnal összehívta társait és ujjongva határozták el, hogy legközelebb útra indulnak. Akkor még nem sejtette senki, hogy Hófehérkének milyen gonosz tervei vannak. Felviradt végre a nagy nap s Hófehérke, ki a hegyi szellemeket már előre értesítette a tündérek kirándulásáról, még hajnalban előresietett a hegyi szellemeket a tündérek megérkezéséről tudósítani. A kastélyban visszamaradó tündérek köny- nyes szemekkel és forró ölelésekkel búcsúztak el a távozóktól s egyikök, s Liliam, ki mindeddig nem szólt a kirándulás ellen semmit, mintha sejtette volna, hogy a kirándulókat veszély fenyegeti, most mindenképen vissza akarta őket tartani. Hasztalan! A tündérek gyorsan s vigan énekelve hagyták el a kastélyt és csakhamar a hegyi szellemek birodalmába érkeztek. Bámulattal szemlélték ott azt a zord nagyszerűséget, melyet a szellemek országának minden egyes alkotása és része szemeik elé rövid két éves létének annyi tanujelét mutatta életképességének, a közügyek terén annyiszor jelent meg kezdeményező képen vagy pedig mint a közjót czélzó mozgalmak első sorban álló harczosa, hogy méltán állíthatjuk, miként e kör a hazahas és a közjóért lelkesülő szellem, az ott felhalmozott nagy tehetség és szorgalom úgy a kitűnő vezetés által Buda legelső társas egyesületei közé küzdötte fel magát. Üdvözöljük a II. kér. Polgári Kört legújabb sikeréért, elismerjük tagjainak kiváló tulajdonait és őszinte örömünket fejezzük ki a felett, hogy Budán két oly kör van, mely a polgárság szellemi és anyagi jólétének előmozdításán annyit fáradozik és mely Buda közmivelését oly hathatósan támogatja, előmozdítja: az 1. és a II. kér. Polgári Kör. Az adókivetés ellen Budán megindult mozgalom lefolyásáról, — melynek keletkezéséről múlt heti számunkban számoltunk be — részletes tudósításunkat következőkben adjuk. Múlt vasárnap, f. hó 4-én, délután 3 órakor a II. kér. Polgári Kör helyiségeiben, a kör iparos és kerekedéi szakbizottságának felhívása folytán a három budai kerület nagyszámú érdekelt polgára jelent meg oly czélból, hogy a III. oszt. kereseti adó kivetése ellen állást foglaljanak. A szép számmal megjelenteket — a kör nagytermén kívül az összes mellékhelyiségek is megteltek — Beck Adolf, a szakbizottság elnöke üdvözölte, köszönetét fejezvén ki az iránt is, hogy a mai értekezletre Tabódy József cs. és kir. kamarás és fővárosi adófelügyelő, úgy Csudnay Károly I. és II. kér. adóügyi előadó is megjelentek. Ajánlatára az értekezlet elnökévé Del Medico Ágoston körelnököt választották, ki a jelenlevők beleegyezésével a jegyzőkönyv vezetésével Herman Gyula szak- biz. jegyzőt bízta meg. Ezek után az értekezlet megalakulván, a napirend tárgyalása következett. Kämeter Antal nem elégszik meg, ha az adó a status quo ante mellett marad, hanem általános adóleengedést és e czélból küldöttség választását óhajtja. Sárkány Ferencz hosszasabban fejtegette az iparvállalatoknál a megbirálás hiányát és azt akarja, hogy a kereseti adó ne a meg- bizhatlan lakbér, hanem a kipuhatolandó tiszta jövedelem alapján legyen kivetve. Dr. Németh Imre elejét akarván venni a hosszadalmas általános megjegyzéseknek és tárt: a hatalmas sziklavárakat, a végtelen jég- és hómezőket és a villámoktól czikázó szörnyű nagy felhőket, végre csodálták a tündérek az előttük eddig idegen országot, mikor egyszerre fülsiketítő fütty hangzott fel. E pillanatban áthatatlan sötétség terült a tündérek fölött. Leírhatatlan rettegés fogta el ezeket, de mintha titkos hatalom kergette volna, nem hátra siettek, kastélyuk felé, hanem előre, csak előre. És e közben iszonyatos vihar kerekedett, mely óriási szikladarabokat hengergetett alá a völgybe, a tündérek országába. Galambtojás nagyságú jégdarabok hullottak alá a tündérek fejei fölött tornyosodott felhőkből és a sötétséget egymásután világította meg egy-egy pillanatra a villám és a szüntelen menydörgés csak fokozta a megrémült tündérek félelmét. A tündérek egymásután elmaradtak a csoporttól a többiek azonban kétségbetsetten előre törtek. Végre is száz veszély után egy szabad térre értek s ott megállották, várva a hátramaradtakat kétségbeesetten jajgatva s gondolva a jövőre. A vihar lassan lecsöndesült, a villámlás és menydörgés elállott s a sötétséget világosság váltotta fel. De az a világosság is csak arra való volt, hogy a veszélyt, mely a tündéreket fenyegette, még jobban tárja ezek szeme elé. A merre a boldogtalanok tekintettek, mindenütt csak halált és pusztítást láttak és mikor tekin- tetök azon tájra irányult, a hol kastélyuk állott, rémületökre azt látták, hogy a völgyet szörnyű mert hallotta, hogy az értekezleti jegyző emlékirat tervezetet dolgozott ki, kéri annak felolvasását. Miután Ki* a us z Dávid személyes sérelmeit még per longum et latum feltálalta és Tabódy József adófelügyelő is hozzájárult Dr. Németh indítványához, elnök felhívására He rman Gyula felolvasta a memorandum tervezetet, mely a pénzügyminiszterhez volt czimezve. Ennek megtörténte után a jelenlevő adófelügyelő hosszabb beszédben előadta, hogy az ok, mely a pénzügyminiszter előtt leendő kérelmezést indokolná, már megszűnt a mennyiben a 200 írton aluli adótételek is, még pedig az ő személyes közbenjárása mellett újra átdolgoztattak és mert neki nem az a czélja, hogy az állam a szegény polgárok fillérein gazdagodjék meg, hanem, hogy köztartozásait mindenki jövedelméhez képest arányosan fizesse, mely czél őt a javaslatok átdolgozásánál is vezette, — úgy azt hiszi, hogy memorandum nélkül is nyugodtak lehetnek az iránt, miként sérelmeik orvosolva lesznek. Mint a II. kér. régi lakosa szívesen jelent meg polgártársai körében és az itt hallott panaszok és sérelmek figyelembe vételét ígérte. Dr. N émeth Imre az adófelügyelő előterjesztései alapján a memorandum mellőzését, mig Beck Adolf azt indítványozta, hogy az emlékirat a fővárosi adófelügyelőnek küldött- ségileg átnyujtasség. Miután néhányan még felszólaltak az értekezlet Beck Adolf indítványát elfogadta, s elhatározta, hogy a jegyző által tervezett memorandumot Sárkány Ferencz indítványával az adófelügyelőnek átadja, a küldöttségbe Del Medico Ágostont, Bauer József, Beck Adolf, Kämeter Antal és Krausz Dávidot választotta be és az adófelügyelő és elnök élénk éljenzése közt feloszlott. Az emlékirat átnyujtásával megbízott küldöttség Tabódy József fővárosi adófelügyelőnél f. hó 6-án délelőtt 11 órakor tisztelgett. A küldöttség vezetője Del Medico Ágoston hosszabb beszéd kíséretében, melyben a közgazdasági miseriákat hozta fel a polgárságnak az adófelügyelőhöz tett bizalomteljes közeledését hangsúlyozta, — az értekezlet által elfogadott következő emlékiratot adta át: Mélyen tisztelt adófelügyelő ur! Méltóságos uram ! A III. oszt. kereseti adó kivetése körül a jelen év folyamán követett eljárás főváros- szerte elégiiletlenséget keltett és az érdekelt körök valamennyien azon általánossá vált meggyőződésre jutottak, hogy a kivetendő adónak esetről-esetre történő rendkívüli és aránytalan felemelése a polgárság létjogát veszélyezteti, miért is a pénzügyi közegekkel szemben a I jogos és czélirányos önvédelem szükségessége nagy sziklák és jégdarabok borították, a kastély pedig eltűnt, nyomtalanul eltűnt. Ebben a pillanatban termett előttük Morgó, a hegyek királya s körülötte a hegyi szellemek belát- hatlan fenyegető serege. Morgó király dörgő hangon vetette szemükre a tündéreknek eskü- szegésüket és végül mondá: minthogy ti meg nem elégedtetek a völgygyei és még itt is a hegyeken megakartátok zavarni nyugalmunkat s birodalmam határait vakmerőén átléptétek, én ezennel örök fogságra kái hoztatlak benneteket. Itt fogtok élni ezentúl, ezen a helyen és én szemeitek elé fogom varásolni az ég és a föld szépségeit, s ti kínokat fogtok szenvedni, a miért ezeket soha többé nem fogjátok élvezhetni. És úgy lön. Deli király visszatérve a völgybe s kastélya helyében csak romokat találva, könyörögve kérte Morgó királyt, adja vissza neki kedves tündéreit, hogy velők innen “ltávozhasson. De a hegyek királya hajthatatlan maradt. Deli őt jeges, zord birodalmában nem támadhatta meg s igy a tündérek királyának tündérei nélkül kellett távoznia . . . Az óta sok, sok ezer év mult el s a hegyi szellemek birodalma az évezredek folytán p,jj i pusztult. Foglyaik azonban még mindig^ M vannak s ha tavaszi s nyári napokon a • hegyekre rándulnak a vidám emberek of j lálják őket: Hófehérkét, Violát és Gyöng------és a többit, valahányan vannak.
