Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-14 / 19. szám
Budapest 1893. (6.) BUDA és VIDÉKE. Május 14. maga egészében megérthetővé, í'el fog hatóvá varázsolta át az „Arany ember“ mesebeli alakját és bebizonyította, hogy a társaság tavali hősszerelmesének, Komjáthynak helyét, ki szintén adta ugyanezt a szerepet, nem kevesebb sikerrel tudja betölteni. Haraszthy Hermin drámai tehetségét Tímea ügyesen alakított szerepében uj tbb oldaláról láttuk; P. - S z é p Olga a naiv kis Noémiban, Kovács Brazovics rövid szerepében is, T ó v ö 1 g y i Margit Athaliában, R é- they Lajos Krisztyán Tódor czinizmusával, L.-K é t s z e r y K, mint különben miuden mama- szerepben, Tercsában is, tehetségüknek teljesen megfelelő, kitűnő alakokat adtak mindvégig, s a közönség az élvezetes és gyönyörű estéért teljes elismerésével nem is késett minden jelenetnél adózni. A szerdai ,.R i p van Win kl e“ regényes operett előadása, különösen a két kis szinesz- sarj, Gyöngyi Jolánka (x^lice) és Ováry Mariska (Adrién) kedves és megkapó, bátor szereplésével általán szintén sikerültnek mondható, amint nem volt az a csütörtöki darab Vidor Pál „Szökjünk“ ez. 3 íelv. fővárosi életképe, melyről bizony uem sok. azaz jóformán semmi jót sem mondhatunk. Nem mintha a szereplők nem tudtak volna megfelelni, — ez még hagy ján! Bar — daczára a legjobb erők közreműködésének, itt is volt kívánni való, hanem maga a darab, mely elbukott a népszínházban, előre láthatólag itt sem arathatott volna több sikert. A közönség, mely egyébként, ünnep lévén, vasárnapi színezetű volt ugyan, megtöltő egészen a szinkört és itt-ott tapsolt is Pintérnek (Verő Pista), a karzat S e r é d y Saroltának (Pepi), kimutatta mégis, hogy Ízlés dolgában nem sokkal áll mögötte a népszínházénak, s a darab vége felé az egyhangú vélemény : de most már „szökjünk!“ * * * Pénteken került először színre Jókai Mórnak külön a budai színkör számára irt eredeti, új vig színműve „A gazdig szegények.“ Korántsem holmi ifjú szerelmi történet megrázó drámai motívumokkal, vagy épen — mert hisz vigszinmü -— kaczagtató humorral, nem is a szenvedélyek harcza az ebből avagy talán a helyzetből eredő komikummal, nem! A nagy iró e legújabb szinmüve ezekben — szegény, de annál gazdagabb az igaz, őszinte szeretetnek, annak a leplezetlen szegénységnek egyszerű és mégis megkapó színekkel festett természethü alakjaiban, hol mindegyik az ő egyszerűségében azért mégis megelégedett, boldog, mert hiszen összefűzi őket a közös, a legerősebb kapocs : a szegénység. A darab magva __— tárgya ismeretes regényéből — Kapor Adám (V e n d r e v) elbocsátott, elagott vasúti váltóőrnek és- Kömény Zsuzsa (L Kétszery E.) mosónőnek, hosszú, de békés és idyllikus szeretetben eltöltött 50 évi együttélés után való törvényes egybekelése, mit halasztottak mind ez ideig a szegénység, a körülmények. De most már késő vénségükre a szegények menházá'oa akarnak bejutni, mindketten, hanem hát még mindig nincsenek törvényesen összeesketve! Ebhez pedig pénz, ruha, és sok-sok minden kell ! Ott vannak hát a szegény, de jó népek: Szűkül Makár (Réthey) az előljárósági diurnista, Paczal János (Pintér) a koustábler, Kranyecz Fi'anyó (Kovács) a bögre- és bicska áruló tótlegény, Lizi (T ó v ő 1 g y i) a varrólány kisasszony, Ritka Panna (K r e c s á n y i n é) a rákosp ilotai hagy maárulónő, Gyógyulásé (Berzsenyi J.) a pereezsütőnő, Gyugyori (Füredy) a czigánv muzsikus, Csicspnka (S e r é d y S.) a virágárus- lány, kik mind-mind olyan istenadta szegények, no meg még kényszerűségből Tarafás Spiridion (Gyöngyi Izsó) a háziúr is közös erővel valahogy csak összeütik a két öreg lakodalmát s boldoggá teszik őket. — Ez a darab meséje, élénkítve több helyt a tótlegény s a virágáruslányka dalaival, valamennyi alak jóízű mókái-, va). A közönség pompásan mulatott, mert kapott Jókai darabjában épen az egyszerűségével erősen kidomborodó csoportképet a g a z d a g s z e- genység tanyájáról, melynek alakjait a szereplők, élükön Vendrey és Kovácscsal hívén adták vissza. Az első felvonás után a szerző hívására Krecsányi igazgató mondott köszönetét a közönségnek. Jövő hetet a „Gazdag szegények“, a „Tra- pezunti herczegnő“, „Londoni koldusok“ és az „Apja leánya“ töltik be. (—gh.1 Közérdek. — A nemzeti asztaltársaság gr. Apponyinál. Az I. kér. nemzeti asztaltársaság folyó hó 13-án adta át diszelnökének grf Apponyi Albertnek a díszoklevelet. A küldöttséget Rotb Lajos az asztaltársaság elnöke vezette. A küldöttségben részt vettek az elnökön kívül: Weszelovszky Mihály, Bock János, Faix József, Mindler István, Ürge Imre. Hertl Károly, Pilcher Ferencz, Fojt István, ifj. Szwo- boda Ferencz, Schilberszky Ágost, Novák Ign., Vatter Vilmos, Wellisch Zsiga, Per ti István, Zimerman Fülöp, Szelestey Géza. Apponyi Albert gróf igen szívesen fogadta a küldöttséget. Az üdvöslő beszédet Roth Lajos elnök tartotta, szép beszédében kifejezte, hogy a vezér elveinek szelleme meggyökeresedve él már az I. kerületi független polgárok között. Apponyi Albert gróf igen jó néven vette az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai által kimutatott ragaszkodást, ezt nagyra becsüli ; a polgároknak küzdelmeikhez kitartást és eredményt kívánt. Apponyi gr. szerdán május 17-én este 7 órakor Gtirsck F. vendéglőjében rendezendő banketten, hacsak fontos akadályok nem tartják vissza, meg fog jelenni. — A .budai olvasó-egylet miután utolsó közgyűlésének határozata, mely szerint könyvtárát az I. kér. polg. kör tulajdonába bo- csájtotta, a nm. m. k. b. ü. m. által jóváhagyatott zárülését f. évi május hó 28-án d. e. órakor az I. kér. polg. kör helyiségében Alagut-utcza 1 sz. tartandja meg, mire a budai olvasó-egylet t. tagjai tisztelettel meghivatnak. — Hirdetmény. Ma délelőtt 9 és 10 óra között az I. kér. Verboczy-utcza 23. számú háztól a gőzsikló alsó állomásáig egy arany- gyapjas-rend miuiature-jeívény elveszett. A megtaláló felbivatik, hogy azt a fő- és székv. m. k. államrendőrség I. kér. kapitányságánál szolgáltassa be, hol részére 50 forint jutalom biztosit- tatik. Budapesten 1893. május hó 12-én. A fö- és székvárosi m. kir. államrendőrség I. kér. ka- j pitánysága. 1 A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula. „Kék hétfőhöz“ (Blau Montag) czimzett vendéglőben (németvölgyi úton) minden üH8j- ás vásárnál) KATONA-ZENE. kitűnő konyha. Hideg és meleg ételek. Saját termésű borok, Dréher-féle sör. Pontos és gyors kiszolgálat. Staudhammer Ignácz, vendéglős. II II II II II Bleier H. szobafestő-mester I. kér. Árok- utcza 67. szám minden szakmájába vágó munkát felvállal. 00000009009000000 „Török Prófétádhoz czimzett nyári vendéglőmet II. kér., Zárda-utcza 59. sz. (Margithidtól 6 pereznyi séta) megnyitván, van szerencsém tudatni, hogy: A tekepálya a n. é. közönség rendelkezésére áll és egyletek részére bárbeadandó. Naponta zene. Minden pénteken: szegedi hJaszlé. Jó étel- és italokról és pontos kiszolgálásról gondoskodtam. A n. é. közönség kegyes pártfogását kéri: teljes tisztelettel Zimerman Fülöp, vendéglős. OOOOOOOQOOOOOOOOQ Danneberg Miksa Budapest, II., fö-uteza 81. A vörös rákhoz czimzett Lázöan. Tudatja az igen tisztelt közönséggel, hogy az évek ; óta fennálló és jó hírnévnek örvendő os női (üvatani f. évi márczius hó 1-jétől férfi-szabászattal kibővítette és hogy úgy mindennemű kész lórii-, női- és gyermek-ruhákat, mint mindennemű divatozikkeket csekély havi részletfizetésekre is kiszolgáltat. Mérték szerint pontosan és gyorsan.
