A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)
Papp István FELÚJÍTOTT KÖNYVTÁRAK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HÁLÓZATÁBAN (2002-2004) A szerző köszönetét fejezi ki Horváthné Jakubecz Ilona, Kovács Éva, Pobori Agnes és Szecsei Lászlóné régióigazgatóknak, valamint a felújított könyvtárak vezetőinek, akiknek segítsége nélkül nem készülhetett volna el ez a dolgozat. Bevezető megjegyzések 2001. szeptember 11-én nyílt meg használói előtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újjáalakított és kibővített Központi Könyvtára, s ezzel új korszak nyílott a könyvtár, de bizton állíthatjuk, a fővárosi könyvtári ellátás történetében is. Balogh András írásában jól világít rá a VIII. kerület mágnásnegyedből Quartier latin-né alakuló övezetében megjelent új könyvtári minőségre, s illő szerénységgel inkább visszafogottan, semmint túlzásba esve mutatja be a régiből szervesen kihajtott új intézményt. (1) Ehhez a bemutatáshoz a jelen írás keretei között egyelőre nincs mit hozzátennünk; pusztán azért idéztük, mert a könyvtári ellátásban érvényesülnie kell annak a tételnek, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatás határozza meg az egész rendszer színvonalát. Valóban ez történik-e a FSZEK hálózatában? A kérdés túl ambiciózus, hogy teljes egészében érdemben lehessen válaszolni rá. Amire vállalkozhatunk csupán annyi, hogy megvizsgáljuk néhány hálózati egységben a fogadó- és szolgáltató képesség erősítését, esetleg bővítését célzó munkálatok eredményét, azaz mit hozott a könyvtár épületállományában a 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben végrehajtott karbantartási, felújítási tevékenység, beleértve néhány vadonatúj egység létrehozását is. A könyvtár vonatkozó munkatervei bizonyítják, hogy a vezetés előtt nyilvánvaló volt, a Központi Könyvtár által képviselt szolgáltatási színvonal csak akkor jelenhet meg a hálózat egészében, ha fogadására alkalmassá teszi a hálózati tagkönyvtárakat. 2001-ben egy, több évre szóló hálózatfejlesztési koncepció kidolgozását irányozták elő; 2002-ben „a hálózatfejlesztési koncepció kimunkálása és gyakorlati megvalósításának elkezdése” szerepelt a három kiemelt feladat között; 2003-ban pedig két kiemelt feladatot jelöltek meg: az informatikai rendszer fejlesztését és a hálózat korszerűsítését; a 2004-re kitűzött hét kiemelt feladat között a második helyen szerepel „a tagkönyvtári hálózat fejlesztésének továbbvitele, a működési feltételek minőségi javítása, a tagkönyvtárak korszerűsítése és szolgáltatásainak átszervezése, megújítása”. (2) Bár az informatikai rendszer fejlesztése az egész könyvtár érdekeit szolgálja, előnyeit mégis elsősorban a hálózati 116
