A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Pók Attila: A magyarság, mint európai bűnbak

összefüggésrendszerükből kiragadva, a bűnbakkereső szempontjainak megfelelő új kontextusba kell helyezni.

A bűnbakkeresés nem valamilyen társadalmi betegség, hanem bonyolult válsághelyzetek természetes velejárója. Ami a bűnbak számára súlyos teher, megpróbáltatás, szenvedés, az a bűnbakkereső számára megkönnyebbülés, segítség lehet. A szerepek azonban a történelmi helyzetek változásával felcserélődhetnek - a jelenséggel foglalkozó társadalomtudományok figyelmeztethetik a döntéshelyzetben lévő politikusokat és a közvéleményt az egyén, csoport vagy akár egy nemzet számára könnyen végzetesnek bizonyulható következményekre.

Jegyzetek

1 A problémakör legteljesebb magyar nyelvű összefoglalása a szociálpszichológus szemszögéből: Pataki Ferenc: Bűnbakképzési folyamatok a társadalomban. In: Pataki Ferenc: Rendszerváltás után: Társadalomlélektani terepszemle. Budapest, 1993, A vizsgálódás itt röviden összefoglalt fogalmi keretéről részletesebben: Pók Attila: Bűnbakkeresés a modernkori Közép- és Kelet- Európában. Európai Szemle XI(2000) 4/83-101.

2 René Girard: The Scapegoat. John Hopkins University Press,1989. Chapter 9.

3 Tom Douglas: Scapegoats. Transferring Blame. London-New York,1995.85-106.

4 Balogh József: A nemzeti önismeret eszközei. Magyar Csillag, 1943, II, 620. Idézi Jeszenszky Géza: Magyarország változó képe Nagy-Britan- niában. In: Magyarságkép és történeti változásai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1999. 88.

5 Harold Nicolson: Peacemaking 1919. New York, 1965. 33-34.

6 Ez utóbbira egy témánkhoz kapcsolódó jellegzetes példa: 1918. április 8. és október vége között a brit háborús propagandát irányító Enemy Propaganda Department 643 röplapot 60 millió példányban és 112 újságot 10 millió pédányban juttatott (leginkább repülőgépről) az Osztrák-Magyar Monarchia területére. Sanders, M. L. Taylor, Philip M.: Britische Propaganda im Ersten Weltkrieg. 1914-1918. Berlin, 1990. 185. Idézi: Anikó Kovács-Bertrand: Der ungarische Revisionismus

. nach dem Ersten Weltkrieg. Der publizistische Kampf gegen den Friedensvertrag von Trianon (1918-1931). R. Oldenbourg Verlag, München, 1997. 38.

7 Völkertafel-Steiermark: Kurze Beschreibung der in Europa befindlichen Völker und ihrer Eigenschaften. Museum für Volkskunde, Wien.

8 Karl Freiherr v. Czoernig: Ethnographie der Oesterreichischen Monarchie. I. Bd. Wien, 1857, 74-80. Idézi: Hanák Péter in: Magyarságkép és történeti változásai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1999. 29.

9 Eckhardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe. In: Szekfű Gyula (szerk.): Mi a magyar? Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1939. 111-112.

10 Larry Wolff: Inventing Eastern Europe. The Map of Civilization on the Mind of the Enlightenment. Stanford University Press, 1994. 105, 165, 291.

11 Részletes elemzését Id. Péter László: Az 1905.évi alkotmányválság, a „magyarkérdés” az angol sajtóban és Scotus Viator páifordulása. In: Péter László: Az Elbától keletre. Osiris, Budapest, 1998. 290-339.

12 Idézi: Hugh Seton Watson: R. W. Seton-Watson and the Trianon Settlement. In: Béla K. Király and László Veszprémy (eds): Trianon and East Central Europe. War and Society in East Central Europe, Volume XXXII, Distributed by Columbia University Press, New York, 1995. 46.

13 Charles F. Horne (ed.) Source Records of the Great War. Vol 1. National Alumni. 1923. 187. Az amerikai forrásgyűjtemény helyet ad Apponyi Albertnak is, aki szerint a Karagyorgyevics család trónrakerülése óta Szerbiában folyamatosan összeesküvést forraltak Ausztria-Magyarország ellen (325.)... ez ellen fel kellett lépnünk vagy fel kellett volna adni az élethez való jogunkat (328.)

14 Nicolas Bauquet: Egy ártatlan diplomáciai flört: Franciaország és a koalíció, 1905-1909. Valóság

72