A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Szabó Ágnes: Friedrich Bernhard Werner vedutáskönyve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében
szintén kelet felől nézve ábrázolja a várost3. A metszeten a Duna közepén az ún. repülőhíd látható, mely „ingaként”, vagyis Pestre és Budára kilengve kötötte össze a folyó két partján elterülő Pestet és Budát. A metszet a Duna mindkét partján lévő házakat ábrázolja (tehát egy keveset Pestből is), illetve a budai hegyeket, hangsúlyosabban a Várhegyet. A pesti oldalon látható többek között az invalidusok háza, a sóház, a régi török dzsámi, s keresztény templomok, a ferenceseké, pálosoké stb. Természetesen a budai oldalon több épület látszik, pl. a városháza, a víztorony, a rácfürdő és rác kapu, a fegyvertár, a jezsuita kollégium, a kapucinus kolostor, a karmelita templom és egy török dzsámi. A többi „Werner-féle metszet”, a Budapest Történeti Múzeumban lévő, szintén a 18. század elejéről származó, a Jacob Reisner által írt 1966-os kiadású Europäische Städte Im Rokoko című kötetben, illetve Rózsa Görgy Friedrich Bernhard Werner magyarországi vedutái című könyvében publikált Buda ábrázolások részben eltérnek a gyűjteményünkben lévőtől, részben pedig azonosak vele. Mindegyik metszet kelet felőli nézetben ábrázolja a várost, mindegyiknél látszanak a pesti oldal folyóhoz közeli épületei, mindegyiken a Várhegy, s az azon, illetve annak közelében lévő épületek a hangsúlyosabbak, ám csak még egyen szerepel a már említett repülőhíd. Természetesen a „környezet”, az alakok, illetve az egyéb díszítőelemek mindegyiknél másak. Ezen felül a Budapest Gyűjteményben találhatón van egyedül olyan kétnyelvű rész, mely a város történetéről szól. Összegezve az eddigieket, arra a következtetésre jutottunk, hogy a veduták Werner első rajzai alapján készülhettek az 1730-as évek elején. A városok történetéről írt kétnyelvű magyarázat az általunk megismert szakirodalomban lévő metszeteken nemigen jellemző, főként a beszámozott épületekre vonatkozó információk vannak azokon. Azt gondoljuk, a metszetek beszámozása a lapok jobb felső sarkában az egyik tulajdonostól származhat, míg a többféle számozás a szöveg végén a kolofon-résznél arra utalhat, hogy nem az eredeti elképzelés, hanem egy újabb koncepció (a metszetek esetleg újabb albumba foglalása, valamiféle könyvbe beillesztése) szerint lettek másodszor megjelölve. 3 Ez nem az egyetlen Buda ábrázolása. A Budapest Történeti Múzeumban lévő 18. század elejéről származó metszet, a Jacob Reisner által 1966-ban Münchenben publikált Europäische Städte im Rokoko című kötetben, illetve a Rózsa György által írt Friedrich Bernhard Werner magyarországi vedutái című könyvben lévő metszet is más a gyűjteményünkben lévőhöz képest. 241
