A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Reisz László: A digitalizálás és a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma

2. Formátum-orientált dokumentumok Az eredeti dokumentum megjelenését, tördelését, struktúráját messzemenően megőrzi. Az alapdokumentum szkennelését követő áttöltésnél kell erről döntenünk. Meg kell jegyeznünk, hogy míg az első esetben e döntés végleges, hatása vissza nem fordítható, a formátum-orientált dokumentumokból elvileg lehetőség van a későbbiekben formátum­semleges dokumentumot előállítani anélkül, hogy a korrektúrázás munkája kárba vesz­ne. A dolog az esetek többségében túlmutat a technológiai problémákon. Az oldalszá­mok, bonyolultabb tördelési megoldások nem konvertálhatóak, kisebb nagyobb mértékű strukturális átalakításra van szükség, melyek minden esetben csak pótléknak tekinthe­tők, viszont mind a feldolgozás idejét, mind annak költségeit jelentősen megnövelhetik. Az ilyen dokumentum maradéktalanul követi az eredeti oldalszámozását, lábjegyzeteit vagy ábráit az azzal megegyező helyre teszi, azaz voltaképpen az eredeti elektronikus másolatát nyújtja - szövegszerűen kereshető formában. Noha elvileg több formátumban is használhatjuk, a legelterjedtebb és a leghatéko­nyabb kezelését a pdf-formátum nyújtja, mely platformtól függetlenül garantálja az ere­deti, vagy ahhoz közelálló megjelenést. Ennek ellenében bizonyos kompromisszumokat kell kötnünk: az ilyen anyag közvetlenül nem tölthető fel a világhálóra, használatához akár letöltést követően, akár a helyett olvasóprogram szükséges. Ugyanakkor ez több más szempontból inkább előny, mint hátrány. Az anyag letöltést követően a világhálótól függetlenül is használható - azaz olvasásához nem szükséges az állandó internet elérés. Bár pdf állományok „csak képként” feldolgozott dokumentumokat is tartalmazhatnak, tipikus felhasználási területük a karakterfelismert - s így kereshetővé tett - dokumen­tum. Paradox módon a „csak” képként feldolgozott állományok nem annyira zártak, mint a formátumsemleges anyagok, hiszen az utólagos karakterfelismerés-feldolgozás lehetőségét biztosítják, kis túlzással a feldolgozási folyamat első lépcsőjének is értékel­hetők. II. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma 1. Az MTDA jellemzői Az MTDA célja, hogy a magyar társadalomtudomány, szociológiatörténet 1848-1948 közötti száz évének fontosabb kiadványait digitális formában tegye hozzáférhetővé. A válogatás elve kettős: egyrészt a társadalom-, illetve szociológiatörténeti szempontból jelentős szerzők munkásságának feltárása, másrészt az adott kor jellemző gondolkodását reprezentáló művek - mintegy kortükörként való - feldolgozása. Az archívum mind a személyek, mind az említett szellemi-politikai irányzatok tekintetében semleges. A válogatás meglehetősen széles körre terjed ki, így adatbázisunkban a tár­sadalomtörténeten kívüli a határterületek is kellő figyelmet kapnak. Az időhatár sem mechanikusan értendő, a gyakorlati munka során azonban tekintettel kell lennünk a szerzői jogokra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az adatbázisban csak hetven 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom