A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Reisz László: A digitalizálás és a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma
lendő koordináció tekintetében jogosult, bár fenntartásának költségeit tekintve hatékonysága így is megkérdőjelezhető'. 2. A digitalizálás hatásai Amikor digitalizálásról esik szó, akkor el kell választanunk a kérdés technológiai, de akár szakmai aspektusait annak tényleges céljától, globális társadalmi és tudatmódosító hatásától. A könyvek előállításának technológiai fejlődése irreleváns az olvasás szempontjából. A digitalizálás lényege az esélyegyenlőség biztosítása, azaz annak tömegméretűvé tétele, hogy a tudáskincs digitalizált formában bárki számára egyenlő esélyekkel (földrajzi, anyagi ill. társadalmi szemponttól függetlenül) elérhető legyen. A maga idejében a nyomtatott könyv igen hasonló szerepet töltött be, éppen ezért volt kiemelkedő hatással az emberiség gondolkodására évszázadokon keresztül. Korunkban a nyomtatott betű egyre kisebb mértékben képes helytállni az információs társadalomban, míg elektronikus formájában nem pusztán kiváltja a hagyományos könyv funkcióit, hanem új, korábban elképzelhetetlen többletszolgáltatásokat kínál a felhasználójának. Amint a Gutenberg-galaxis a maga idejében komoly társadalomformáló szerepet játszott, úgy az elektronikus betű elterjedése hasonló, ám sokkal nagyobb mértékű tudatmódosulással jár. Társadalmi hatásai közül a legfontosabbak: ESÉLYEGYENLŐSÉG: Ebből következik, hogy a digitalizálás lényege a (lehetőleg) a globális esélyegyenlőség, az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása. Az archiválás, biztonsági másolatok készítése stb. fontos, de nem lényegileg innovatív fogalmak e tekintetben. A közelmúlt egy OSZK projektjére utalva nem az a kérdés, hogy egy nemzet javai digitalizálandók-e, hanem az a lényeg, hogy az eredmény a legszélesebb nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető legyen. Ez mind anyagi, mind pedig területi tekintetben valódi demokratizálódást jelent, mivel a felhasználóknak nem pusztán a hozzáférés puszta jogát, hanem annak lehetőségét is biztosítja. TÁRSADALMI KÖRNYEZET ÁTALAKÍTÁSA: Az esélyegyenlőség elvéből következik, hogy a digitalizálás alapvetően más szerzői és tulajdonjogi kezelést igényel, a hagyományos szerzői jogi struktúra kereteibe nem illeszthető be; gyakorlatilag feloldhatatlan ellentmondásban van azzal. Az információhordozók sokszorosításának (könyvnyomtatástól zenekiadásig) jelenlegi, profitorientált kiadókra fókuszált formája önmagát technológiailag is túlélt forma, melyet a partikuláris érdekek által vezérelt jogi szabályozás gátjai próbálnak csak fenntartani. A szerzői jog jelen formájában mindemellett hosszú távon működésképtelen is, helyette átfogó, közmegegyezésen alapuló érdek- egyeztetés szükséges. Ennek hiányában az életképtelenné vált jogi környezetet az életképes valóság fogja megfelelően alakítani. TUDATMÓDOSÍTÁS: A tudáskincs általánosan hozzáférhetővé tétele - s ennek digitális formában történő elérhetősége - radikálisan átalakítja a gondolkodást, a felhasználó tudatát, elsősorban akként, hogy e folyamat a hagyományos információhordozók - például a nyomtatott betű - háttérbe szorulnak, mely folyamat egyben a hagyományos 216
