A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Karbach Erika: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai gyűjteményének 30 éve (1973-2003)
A szolgáltatások piacosítása Az 1980-as években a külföldi referátumszolgáltatás beindításával tanúi lehettünk egy hosszabb ideig fennmaradó szempont érvényesülésének: kezdetét vette a szolgáltatások piacosítása. A feldolgozott szakirodalmi információt különböző csomagokban, különböző áron kínálva hirdettük meg az egyes években. Az éves jelentések is tükrözik, hogy fontos szemponttá kezdett válni, hogy mit, mennyiért kínálunk, ill. mit mennyiért vesznek meg, áremeléskor csökkennek-e a bevételek, stb. Eleinte szolgáltatásként csak a külföldi referátumszolgáltatást kínáltuk. Később extra szolgáltatásként adtuk ehhez az összes rendelkezésünkre álló egyéb forrásból végzett irodalomkutatást bizonyos kiemelt, a szociológiai kutatást leginkább érdeklő témákból. A magyar irodalom számítógépes feldolgozásának felzárkózásával pedig, komplex szolgáltatást hirdettünk a magyar és külföldi irodalomból egyaránt, évente kevéssé változó tarifákkal. (A Cigány Kutatásokat Koordináló Tanács felkérését egy komplex témafigyelő szolgáltatás megrendelésére a könyvtárunk által a 70-es évek óta szisztematikusan és kiemelten végzett - Hiripiné Vágh Mária nevéhez fűződő - cigány témájú bibliográfiai feltárás, ill. az osztály akkori vezetőjének, Báthory Jánosnak szenvedélyes elkötelezettsége alapozta meg a cigányság társadalmi helyzetének feltárásában. Báthory János a rendszerváltás évében vált meg osztályunktól, s 1989-től a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságon kezdte meg pályafutását.) A 80-as évek folyamán átlagosan mindössze 30 megrendelője volt a szolgáltatásnak - a nagy kutatási főirányok (Társadalmi beilleszkedési zavarok kutatási főirány, Cigány Kutatásokat Koordináló Tanács) rendelték meg kutatóiknak a témafigyelést, ezen kívül tanszékek, könyvtárak és egyéni kutatók tartoztak a megrendelők körébe. A bevételekkel egyébként sikerült fenntartani a feldolgozás személyi költségeit. Igazság szerint a magyar szociológiai-társadalomtudományi kutatás soha nem tudta volna szolgáltatásunkat pusztán kutatásra szánt pénzösszegeiből fenntartani. A csodával határos, hogy anyagilag a külföldi szakirodalmi szolgáltatás így is többnyire önfenntartó volt. (A bevételek az évek során nagyon különböző nagyságrendűek voltak, a 200 eFt-tól a 600 eFt-ig terjedtek.) Az előbb elmondottak alapján láthatjuk, hogy a 80-as években magyar és külföldi adatbázisaink különböző tematikával, eltérő szoftverrel és tárgyszókészlettel készültek, s ez nehezítette a szolgáltatás egységesítését. 1989 folyamán teremtődött meg a lehetősége az egységes alapokon nyugvó magyar és idegen nyelvű szociológiai szakirodalmi feldolgozásnak és szolgáltatásnak, mely ettől kezdve kiemelt helyet kapott a Szociológiai dokumentációs osztály munkájában. 1990-es évek 1989 a rendszerváltás éve, és a politikai fordulat a 90-es évek elejére fordulatot hozott a tudományos kutatásban és a könyvtári életben egyaránt. A tudományos és a kulturális szféra finanszírozási gondjai, a tudomány és a felsőoktatás intézményrendszerének teljes átszerveződése, a könyvtári rendszer átalakulása együttesen nehéz helyzetbe sodorta 180
