A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Karbach Erika: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai gyűjteményének 30 éve (1973-2003)
a magyar szociológiai irodalom reprezentatív anyagát osztályunk küldte meg a szociológia nemzetközi bibliográfiájának. Ebben a kis összefoglalóban felsoroltuk minden olyan lényeges elemét ennek a nyomtatásban utoljára 1989-es tárgyévvel megjelenő, később CD-ROM-on, jelenleg online adatbázisként SzocioWeb néven máig továbbélő bibliográfiának, amely az évek során fontos jellemzője maradt. (6.) A jegyzékek, bibliográfiák összeállításában a Szociológiai dokumentációs osztály tagjain kívül könyvtárunk szerzeményezési és olvasószolgálati osztályainak a szociológia iránt érdeklődő munkatársai jeleskedtek. Immár beteljesítve az akkori könyvtári törvény egyik országos tudományos könyvtáraktól elvárt feladatát, a szakirodalmi információ- gyűjtést, -feldolgozást és -szolgáltatást. Ez lett az alappillére országos szakkönyvtári tevékenységünknek a szakterületen tevékenykedő más könyvtárakkal folytatott kooperáció, és a központi szolgáltatásokban való részvétel mellett. A 60-as 70-es évek nagy kihívása volt a könyvtárak számára, hogy az országba bekerülő, drága valutáért megvásárolt, külföldi dokumentumkincsról tájékozódjanak, és szakkönyvtári körönként egyeztessenek a külföldi rendelések terén. Ezt volt hivatva szolgálni a Külföldi könyvek központi címjegyzéke, melynek szociológiai szakjelzetű könyveit nyilvántartottuk, és ezt szolgálta a hazánkba járó szociológiai jellegű lapok lelőhely-jegyzékének összeállítása, és az erre alapozott, rendelést egyeztető értekezletek megszervezése. 1971-ben indult meg a Tájékoztató külföldi szociológiai folyóiratokról c. tartalomjegyzék szolgáltató, gyorstájékoztató kiadvány, mely 1987-es megszűnéséig, az ország minden jelentős szociológiai vonatkozású folyóiratáról évi 12 füzetben, meglehetős naprakészséggel adott információt a külföldi szakirodalom hiányával küszködő kutatói rétegnek. 1980-as évek A 80-as években tovább folytatódik a történeti és a kurrens magyar irodalom bibliográfiai feltárása. Megjelenik A magyar szociológiai irodalom bibliográfiájának 3. kötete, mely lezárja az 1900-1919 közötti periódus forrásainak feltárását, és 1986-ban, a 4./A kötetben együttesen jelenik meg az 1920-1929 közötti szociológiai irodalom összes dokumentuma. A történeti feltárás gyümölcse két új sorozat, a „Szociológusok. Személyi bibliográfiák” sorozatban két nemzetközileg is fontos életmű válogatott bibliográfiai forrásait adtuk közre (Polányi Károly, Mannheim Károly), majd a 80-as évek közepétől megindítottuk a terjedelmesebb kötetekből álló „Magyar szociológiatörténeti füzetek” sorozatot, mely eleinte az életmű-bibliográfiák folytatásaként Szende Pál és Polányi Károly kibővített biobibliográfiáját adta közre. (Bóna Márta gondozásában, az életművek szkértő kutatóinak közreműködésével). A sorozat utolsó tagjaiként, az 1989-90-es évre átnyúlóan, a belső anyagi és személyi források beszűkülésével, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetével közösen, Saád József szociológiatörténész szerkesztésében jelent meg a Magyar Társadalomtudományi Társaság Társadalomtudomány című folyó178
