A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Karbach Erika: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai gyűjteményének 30 éve (1973-2003)
Internationale de Sociologie (1895-tól), a Revue de l’Institut de Sociologie (1927-tól), a Revue Internationale de Sociologie (1901-tól), az American Journal of Sociology (1895-tól), az Annals of the American Academy of Social and Political Sciences (1890- től), melyek közül több mind a mai napig jár könyvtárunkba. (2.) A szociológia magyar művelői közül Jászi Oszkár, Leopold Lajos, Pikier Gyula, Somló Bódog, Varga Jenő, Braun Róbert, Madzsar József, Buday Dezső, Concha Győző, Geöcze Sarolta, Giesswein Sándor, a nemzetközi hírű tudósok közül Lukács György, Hauser Arnold, Mannheim Károly, Polányi Károly, Szende Pál munkái a szociológiai gyűjteményrész védett darabjai. 1920-1949 A könyvtári gyarapítás szociológiai-társadalomtudományi irányultsága a két világháború között is lényegét tekintve megmaradt. Bár ekkor Magyarországon nem volt magát kifejezetten szociológiainak nevező kutatás, Dékány István, Magyary Zoltán, Hajnal István, Györffy István munkássága mégis a szociológiai nézőpont érvényesítéséről árulkodtak. A 30-as évek falukutató, szociográfiai irányzatának képviselőit a magyar szociológiatörténet klasszikusaiként tartjuk számon, műveik korabeli kiadásai szinte hiánytalanul szerepelnek az állományban. (Erdei Ferenc, Jahn Ferenc, Kovács Imre, Féja Géza, Szabó Zoltán, Fülep Lajos, Kodolányi János, Darvas József, Illyés Gyula, Veres Péter, Németh László.) 1950-1970-es évek Az 50-es években „burzsoá áltudományának minősített szociológiában a 60-as évek végén és a 70-es évek elején megindult az újraintézményesülés folyamata. A 60-as években a már szisztematikusan folyó társadalomstatisztikai kutatásoknak otthont adó KSH mellé felzárkózott a szociológiai nézőpontú társadalomtudósokból toborzott MTA Szociológiai Kutatócsoport, mely először az MTA Filozófiai Intézetének égisze alatt működött, majd 1965-ben elnyerte az intézeti rangot és önállósodott. Egy-két éven belül több szociológiai profilú kutatóintézet jött létre, így az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja. Megkezdődött, majd fokozatosan terjedt a szociológia egyetemi oktatása, szociológiai tanszékek alakultak, és több más társadalomtudományi kutatóhelyen is megindultak a szociológiai jellegű kutatások. 1972-ben jelent meg először a tudományág hivatalos lapja, a Szociológia, az MTA Szociológiai Bizottságának folyóirata, melyet több más szociológiai tematikájú lap követett (Társadalomtudományi Közlemények 1971-, Kultúra és Közösség 1974-). (3.) Ezzel a folyamattal párhuzamosan ment végbe a magyar könyvtári rendszer átalakulása, melynek működését 1968-ban egy a művelődési miniszter által kiadott utasítás szabályozta. Ez a jogszabály vezette be az országos szakkönyvtár fogalmát. A tudományági szakkönyvtárak kiválasztásakor az alapításunktól fogva következetesen vállalt szociológiai dokumentumgyűjtés miatt esett ránk a választás. Az 1976-os könyvtári törvény ill. annak végrehajtási utasítása a FSZEK központi könyvtárát - már nemcsak gyűjteménye, hanem az arra épülő magas színvonalú szakirodalmi feltáró munka alapján - a szocioló175
