A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
szellemének” ellenőrzését. A társadalmi elfogadottságot végül a fiókkönyvtári hálózat 1923-ban beindított fejlesztése hozta meg újra. Rövidesen az 1918 előtti időszak kétszeresére nőtt a fiókok száma, és csaknem minden kerületre jutott belőlük legalább egy. 1. Amerikai könyvtárhálózat Budapesten. Képes riport a fiókkönyvtárakról In: Magyarság, 1925. május 21. p. 11. 2. 1923-ban létesült első' óbudai könyvtárfiók a Kórház utcai iskolában, 1925 Szerény körülmények között is jelentős művelődési tevékenységet töltött be, olvasóinak hetven százaléka munkás volt, 46 ezer kötetes éves forgalma kiemelkedőnek számított. Fotó, azonosítatlan fényképező'felvétele. 3. Az óbudai könyvtár gyermekrészlege Fotó, azonosítatlan fényképező'felvétele. BTM. 4. Az 1924-ben létrehozott 10. számú fiókkönyvtár a VII. kerület, Hunyadi tér 3. szám alatti bérházban Fotó, azonosítatlan fényképező'felvétele. BTM. 5. A 10. számú fiókkönyvtár olvasóterme Fotó, azonosítatlan fényképező'felvétele. BTM. IX. Könyvtár, palota A két világháború közötti időszak legjelentősebb könyvtártörténeti eseménye a központi könyvtár jelenlegi helyére költözése volt. A Wenckheim-család egykori palotáját 1927- ben vette meg a főváros, és átépítése után 1931-ben adták át az olvasóközönségnek. A történeti stílusokat vegyítő, méltóságteljes palotakönyvtár hangulata összhangban állt a századelőn megfogalmazottakkal homlokegyenest ellenkező könyvtárvezetési felfogással. Ez a közművelődési helyett az általános tudományos könyvtári szerepkör vállalását jelentette, a hagyományos értékeken nyugvó, lehetőség szerint apolitikus szellemiséget. A központi könyvtár ugyan elvben lemondott társadalomtudományi szakkönyvtári karakterétől is, a statisztikai adatok azonban valójában csak a politikai anyag visszaszorulását mutatják. A könyvtár csendben megőrizte vezető helyét a szociológiai irodalom terén, olyannyira, hogy a harmincas évekre ismét fellendülő kritikai társadalomkutatás képviselői gazdag olvasmányforrásra leltek itt. A könyvtár aktuális bibliográfiái pedig mindinkább tükrözték a közéletben megjelenő újabb ideológiai áramlatokat is. 1. Az új könyvtárpalota kapuja, 1931 Fotó, Erdélyi Mór felvétele. 167
