A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
III. Az új modell: a városi közkönyvtár Előzmények: a népművelési társaságok A századforduló a „népmívelés” hőskorszaka volt. Virágoztak az önművelő egyesületek és a „szabadtanítás”, azaz a felnőttképzés szervezetei is. A politikai és szellemi elit ellentétes értékrendű csoportjai sok tekintetben hasonló intézmények létrehozására törekedtek a széles néptömegek műveltségének és társadalmi integrációjának növelésére. Egyetértettek abban is, hogy új típusú városi közkönyvtárakra van szükség a szűk körű, irányzatos és olykor szegényes olvasókörök, jótékonysági egyleti és népkönyvtárak helyett. Az ideáltípust a „public library”, az angol-amerikai közkönyvtár jelentette. E könyvtárakat a városi polgárok adójából tartották fenn, ezért a legkülönbözőbb érdeklődésű rétegek számára kellett nyújtania közvetlenül hasznosítható, korszerű ismereteket. E könyvtárakat szakszerű, pénzügyileg racionális, használó központú üzemszervezés és kényelmes, más kulturális eseményeknek is helyet kínáló környezet jellemezte. 1. A Vili. Kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület népkonyhája, munkásotthona és egyben népkönyvtára a Baross utcai kerületi elöljáróság (ma Polgármesteri Hivatal) alagsorában, 1899 Magánadakozásból és fővárosi alapból működtették. Az akkor úttörőnek számító kezdeményezés láttán 1902 és 1904 között a városvezetés fontolóra vette egy új, könyvtárral ellátott „népháza” létesítését a szegények lakta Köztemető (ma: Fiumei) úton. A terv politikai viták áldozatául esett. Fotó, Klösz György felvétele. BTM. 2. A budapesti VIII. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület elsó' tíz évi működésének története és az 1905. évi működésről szóló évkönyv. Bp., 1906. [p. 4.] 3. Az 1899-ben átadott Budai Vigadó Itt kapott helyiségeket a Budai (utóbb Budapesti) Könyvtár Egyesület is. Ez volt a legígéretesebb korai polgári kezdeményezés egy fővárosi könyvtár létrehozására. 1891-es alapítói között gyárakat, szabadkőműves páholyt, polgári lövészegylet találunk, az első tagok között pedig pedagógusokat, tisztviselőket, ügyvédeket, iparosokat. Idővel fiókjai is nyíltak. 1919-ben beolvasztották a Fővárosi Könyvtár hálózatába. Fotó, Erdélyi Mór felvétele. 4. Részlet a Budai Könyvtár-Egyesület Könyvtárának tagjegyzékéből, 1898 Kézirat. 161
