A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)
A rendezvények látogatóira tekintettel itt-ott kinyitható pótszékeket is beszereztek (pl. Lőrinc, Imre). A helyben olvasás, tanulás céljára mindenütt beállítottak legalább egy asztalt, amelynek kapacitása általában nincs összhangban a melléje rakott székek számával, de úgy látszik, arra számítanak, hogy egyidejűleg csak egy vagy két olvasó ül melléje. Négy szék áll egy téglalap vagy négyzet alakú asztal mellett, de valójában egy munkahelynek tekinthető (Erzsébet, Belvárosi). Nem valódi olvasói asztal a kézikönyvtár mellé helyezett két kerek asztal (Kálvária). Divatosnak számítanak - úgy látszik, - az ovális asztalok (Deák, Imre), amelyekhez hat széket is hozzá lehet illeszteni. A kicsi, egy személynek szánt, 60 X 60 cm-es asztalka nem alkalmas a könyvtárban végzendő munkára, inkább csak a kiválasztott könyvek lerakására, beleolvasásra használható (Lőrinc, Erzsébet). Még egyoldalas ültetéshez is keskeny az asztal, hát még kétoldalashoz Csabán. Önmérsékletre vall, hogy a 70 x 130 cm-es asztalhoz csak két széket állítottak (Vécsey). Dohányzóasztalok járnak általában a folyóiratokhoz (pl. Lőrinc, Vécsey). Határozottan ellenjavallottak a háromlábú, kerek asztalok a billenésveszély miatt (Tétény, Rákosi, Radnóti, Lőrinc); ha már kerek az asztal, legalább négy lába legyen (Kálvária, Csaba). Az asztalok színére, a székekére mondottak vonatkoznak, talán azzal a kiegészítéssel, hogy kívánatosabb, ha az asztal színe megegyezik az egyéb bútorzattal. A számítógépek és az asztalok viszonya még csak most van kialakulóban. Annyi már látszik, hogy elvileg valamennyi olvasói munkaasztalt alkalmassá kell tenni terminál elhelyezésére, még ha ez jelentősen megnöveli is a helyigényt. Ez gondos tervezést és kivitelezést igényel. Nem fogadható el hosszú távon a számítógépes és számítógép nélküli asztalok megkülönböztetése, főleg ha ez azzal az eredménnyel jár, hogy a számítógépes asztalokon nem jut hely írófelület számára (Tétény, Csaba, Havanna), vagy csak minimális a számítógéppel egyidejűleg használt könyvek és a jegyzetpapír számára (Vécsey, Kálvária, Krúdy, Belvárosi). Követelmény az is, hogy a vezetékek rejtve fussanak, s ne látszódjanak ki (pl. Kertész). Ha a terminálhoz számítógép is tartozik, legyen külön rekesze (Kálvária, Krúdy, Kertész), s ez legyen zárható (pl. Vécsey). Jó, ha a klaviatúra kihúzható lapra kerül (Rákosi, Kálvária, Krúdy). Nem előnyös a katalógus funkciót ellátó számítógépet olyan állványra helyezni, amelyen csak a terminálnak jut hely, írólapnak és a használó könyökének nem, s túl magas ahhoz, hogy hozzá lehessen ülni, vagy túl alacsony, hogy kényelmesen lehessen állva használni (Kassák, Deák, Radnóti). Egyébként mi indokolja, hogy a számítógépen lévő katalógust csak állva lehessen használni? (Lőrinc, Imre, Erzsébet) A kölcsönzőpulttal kombinált számítógép-üteg csak abban az esetben fogadható el, ha az asztallap a szokásos magasságban helyezkedik el (Csaba), nem pedig a pult mellvédjével kerül egy szintre (Belvárosi). Gyerekrészleg Az embernek mindig lelkiismeret-furdalása van azt illetően, vajon a gyerekek megkapják-e a könyvtári erőforrásokból mindazt, ami megilleti őket. A könyvtáros jól tudja, hogy a mai gyerek a jövő felnőtt olvasója, s mintha mégsem fordítana kellő figyelmet, 141
