A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)

A kölcsönzőpulthoz helyenként egyéb funkciók is csatlakoznak. Ez vitatható megoldás, mert a pult túldimenzionálásához, túlterheléséhez vezethet. így például a kiállításitájékoztatási anyagoknak (Deák, Belvárosi), az Internet szolgáltató gépeinek (Belvárosi), fűtési kazánoknak (Deák), egyes témacsoportoknak (Móricz), radiátoroknak (Erzsébet), másológépnek (Kálvária, Kassák), új könyveket ajánló polcoknak (Erzsébet) nem biztos, hogy célszerű helye a pult, pláne, ha a hellyel takarékoskodni kell.

Az a pult, amely a könyvtárak többségében szűk keresztmetszetet jelent. A kölcsönző- pult alapvető funkciói is meglehetősen nagy alapterületet kívánnak, nem is szólva az AVE-anyagok kölcsönzéséről: itt a tárolási kapacitás közel megduplázására van szükség. Az irodai szolgálati helyiség szinte általános felszámolása következtében a kölcsönzőpultnak kell átvennie ennek szerepét, még ha komoly mértékben lecsökkent is a helyben végzendő feldolgozó és adminisztratív munka. Ezért semmiképpen sem szabad szűkmarkúnak lenni a pult által elfoglalt tér meghatározásakor. Néhány helyen valóban elegendő helyet mértek számára (Lőrinc, Kálvária, Kertész, Csaba, Kálvária), de a pult mögötti térre inkább a zsúfoltság jellemző. Ezt csak fokozza a pult aljának szinte teljes beépítése fiókokkal, tárolókkal, polcokkal. A kialakuló káoszt növelik a pult mögé helyezett bútorok (székek, bárszékek, könyvkocsik, tárolók). Közlekedésre alig marad terület, a könyvtárosok egymást kerülgetik, ahol többen is dolgoznak. A térbe beúsztatott, körbejárható, ívelt vagy köralakú kölcsönzőpultokban az íveknél szűkületek keletkeztek, amelyek tovább nehezítik a könyvtárosok mozgását (Erzsébet, Deák).

Nem tisztázódott egyértelműen az a kérdés sem, hogy állva vagy ülve dolgozzék-e a könyvtáros. (Pozitív példaként Csabát lehet említeni, ahol a pult egyértelműen az ülve végzett munkához lett méretezve.) A pult munkafelülete általában túl magas ahhoz, hogy hozzá lehessen ülni, s túl alacsony, hogy kényelmes legyen mellette állva dolgozni. Hozzáülni a netán alacsony pulthoz sem lehet, mert az ember térdének, lábának nincs helye a pult alatt a sok fiók miatt. Itt értelmüket vesztik a gurulós székek is, hiszen nincs hely a manőverezésükhöz, s túl nagyok a rendelkezésre álló helyhez képest. Sokhelyütt bárszékeket állítottak be a könyvtárosok „kényelmére”: balesetveszélyesek és gerincferdülést okoznak, egyáltalán nem kényelmesek és pihentetőek, inkább csak álmegoldásnak tekinthetők. Alig néhány helyen gondoskodtak irodai munkafelületről a pultba beépítve, még ott sem, ahol megszüntették az irodahelyiséget (pl. Kálvária). Akár a kölcsönzési, akár az adminisztrációs munka szemszögéből ergonómiailag nincs átgondolva - egy-két kivételtől eltekintve (pl. Csaba, Kassák) - a kölcsönzőpultok hosszú sora. Több figyelem jutott esztétikai megjelenésükre, funkciókkal való telegyömöszölésükre, a hely- kihasználásra, mint a mögötte dolgozókra.

Dicsérendő, hogy a három kétszintes könyvtár közül kettőben könyvlift segíti a könyvek visszaszállítását: az egyik helyen (Kertész) azonban nem a kölcsönzőpulton belül van a földszinti állomás, a másikon (Lőrinc) pedig nem az emeleti szolgálati ponthoz kapcsolódik a könyvlift felső állomása; a galériára azonban nem visz könyvlift (Deák).

Igen nagy gondot jelent és a pultot leginkább terheli az AVE-dokumentumok elhelyezése. Állományvédelmi megfontolásból nem tehető szabadon hozzáférhetővé ez az anyag, ezért a pultban, a pult mögött kell helyet találni számára. Jó, ha falhoz állított, zárható ajtós szekrények vannak e célra (Vécsey, Kálvária), vagy külön tároló bútorok

138