A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)
szemszögéből neheztelünk is. Azért-e, mert nagy a kereslet irántuk, vagy azért-e, mert kölcsönzésük külön térítéshez van kötve, ki tudja? Mindenesetre szembetűnő módon, tágasabban, a könyvtári terek előnyös pontjaira kerültek (pl. Csaba, Havanna, Kálvária). Van olyan könyvtár (Lőrinc), ahol a belépő első pillantásra nem is lát mást, csak AVE- dokumentumot. Előnyös megoldás, ha az AVE csoportjai nem uralkodnak el, hanem szervesen illeszkednek a könyvek tematikus csoportjaihoz, illetve vezetnek át hozzájuk (Vécsey), vagy ha az olvasó elhaladva a falra merőleges könyvállványok fésűje előtt az állványbütükön találja őket (Kálvária). Nem biztos, hogy jó megoldás a CD-ket könyv módjára elhelyezni vagy asztalra kirakni (Rákosi, Havanna), s nem speciális tárolóeszközön bemutatni. Egy könyvtárban, valószínűleg a hagyományokra és a kialakult gyakorlatra tekintettel az AVE állomány kezelését elkülönítetten szervezték meg (Deák). Állványzat A könyvtár alapvető bútordarabja a könyvállományt tároló állványzat. A legtöbb tapasztalatot értelemszerűen erről a bútordarabról gyűjtötték a könyvtárosok, ám úgy látszik, mégsem eleget ahhoz, hogy megalkossák a tökéletes állványzatot. Mintha ezt bizonyítaná az is, hogy a vizsgált 18 könyvtárban több állványtípus, állványrendszer koegzisztál; még szerencse, hogy egy könyvtáron belül nem keverednek. A saját előállítású vagy régebben legyártatott állványokon kezdve megtalálhatók a felújított Merrabonák, Tékák, s egyéb rendszerek is. Nem tekintjük most feladatunknak az egyes állványrendszerek összehasonlító értékelését, hanem általában foglalkozunk e könyvtári tároló bútor néhány kérdésével. Az emberi test átlagos méretéhez igazodóan az állvány legfelső polcán lévő könyv is legyen elérhető. Ebből következően általában hatpolcos állványokkal számolunk. Az egymás mellé állított állványok tengelytávolsága pedig, minimum 2 méter legyen, hogy az egyik állványon keresgélő használó mögött egy másik még elhaladhasson; 3 m-es tengelytávolság már az egyidejű keresést is megengedi. S mit látunk a felújított könyvtárakban? A falnak támaszkodó állványok - túlnyomórészt helyesen - hatpolcosak, viszont a térbe úsztatottak csak 4 polcot tartalmaznak, vagyis a legértékesebb (mert a legkényelmesebben, egyenesen állva használható) polcokat egy esztétikainak tekintett minőség kedvéért elhagyták, sok felújított állványról egyszerűen levágták. Kérdés (amelyre a magam részérói negatív választ adok), hogy az így nyert állítólagos térélmény, a levegősség, áttekinthetőség ellensúlyozza-e a használat kényelmetlenségét, a legértékesebb tárolókapacitás elvesztését. Az alacsony állványokkal majdnem minden könyvtárban találkozhatunk; szerencsések azok, amelyek terei nemigen engedték meg az állványok „térbeúsztatását”, s így meg kellett elégedniük a fal melletti állványzattal (pl. Vécsey). Jól jártak még azok a könyvtárak is, amelyek csak néhány alacsony állványhoz „jutottak” (Krúdy, Tétény, Kassák, Csaba, Kertész), vagy 4 helyett 5 polc került az alacsonyabb állványokra (Deák, Rákosi). Az általános tendencia az, hogy a fal mellé magasabb, a térbe alacsonyabb állványok kerüljenek (Hűvösvölgy, Radnóti, Babits, Belvárosi, Deák), a jelszó - úgy látszik - „hadd szárnyaljon a tekintet!” De görbéd a hát, s végül is a hasz133
