A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Fodor Béla - Horváth Zsolt - Sándor Tibor: Hitélet Pest-Budán. Képek a fővárosi felekezetek évszázadaiból
X. ORTODOX AZILUM (Kat. IX. 2.) A főleg Kelet-Európábán és a Közel-Keleten elterjedt ortodox (görögkeleti) egyház a legrégibb idők óta területi, illetve nemzeti egységenként, önálló szervezetekben működik. Pest-Budán legkorábban a szerb ortodox egyházközség települt meg, melyet a 16. századtól folyamatosan bevándorolt kereskedőcsaládok alapítottak. Ők alkották Budán a Várhegy és a Gellért-hegy között kialakult Tabán vagy Rácváros elnevezésű városrész lakosságát. Első templomukat is itt építették fel 1697-ben, melyet egy új, 1751-ben elkészült barokk stílusú templom követett a Rác fürdő közelében. Ezt a tabáni szerb templomot a második világháború végén lebontották. A török időkben jött létre a pesti szerb település is, mely már akkor templommal rendelkezett. Ennek a helyén épült fel a mai Szerb utca és Veres Pálné utca sarkán álló pesti szerb templom, melyet 1698-ban szenteltek fel Szent György tiszteletére. A templom mai alakját, többszöri átépítés után, 1750-ben nyerte el. A 19. századtól kezdődően környékén fokozatosan kiépültek a szerb nemzetiség művelődési intézményei (Matica Srpska, Tökölyanum, Szent Angelina Intézet). A 18. században Pesten letelepedett, a gazdasági életben jelentős szerepet játszott görög és makedon- vlach kereskedőcsaládok 1788-ban kiváltak a szerb egyházközségből, és megalapították önálló, 1931- től „budapesti görög alapítású görögkeleti magyar” elnevezéssel illetett egyházközségüket. Központjuk és templomuk az Alsó Duna soron (ma: Petőfi tér) épült fel 1791 és 1794 között. Napjainkban az ortodox hívők négy (belgrádi, bukaresti, szófiai, moszkvai - 1949-ben ez alá rendelték az elmagyarosodott görögöket is, engedélyezve számukra a magyar szertartásnyelvet) külföldi egyházi főhatóság (patriarchátus) irányítása alatt gyakorolják vallásukat. 1. Ortodox hívők a vízszentelés szertartására vonulnak a Duna-parton az 1820-as években. E. Brandard acélmetszete W. Henry Bartlett rajza nyomán. In: M. D. William Beattie: The Danube. London, 1843. 190-191. között. 2. Pecsétnyomat a pesti szerb templom rajzával a 17. század végéről. In: Vujicsics Sztoján: Szerbek Pest-Budán. Bp., 1997. 30. 3. A vízkeresztnapi szertartás az 1930-as években: a Dunából kihozott kereszttel Rajcseff esperes plébános végzi a szertartást. 135
