A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - N. Nagy Anna: Informatikai fejlesztés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1997-2001
N. Nagy Anna INFORMATIKAI FEJLESZTÉS A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁRBAN 1997-2001* A SZÁMÍTÓGÉP ALKALMAZÁSÁNÁNAK KEZDETEI A FSZEK-BEN A hazai könyvtár-informatika egyik úttörője volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Már 1986-ban elkezdődött egy változó hosszúságú rekordokat kezelő, rugalmasan definiálható relációs adatbáziskezelő rendszer kifejlesztetése Gerő Péter vezetésével.1 A könyvtári berkekben népszerű TEXTAR programot még ma is használják néhány helyen adatrögzítésre, adatkezelésre. A FSZEK szakirodalmi adatbázisai,2 de többek között az Országgyűlési Könyvtár népszerű PRESSDOK-ja és még számos bibliográfiai adatbázis is TEXTAR-ban épült, épül. Ma már a kellemes felületű, felhasználók által könnyen kezelhető, Windows környezetben futó Arctis for Windows keresőrendszerben jelennek meg a FSZEK adatbázisai/ TEXTAR-ról TextLib-re A könyvtári adatok nagytömegű gépi feldolgozása az Új Könyvek állománygyarapítási ajánló jegyzék (1964) tételeinek rögzítésével kezdődött 1989-ben TEXTAR rendszerben.4 A nagy volumenű adatrögzítési munka, a könyvtárba érkező új dokumentumok folyamatos feldolgozásának elindítása (1992) után komoly hátráltató tényezővé vált az egy-felhasználós TEXTAR.5 A FSZEK kezdeményezésével elindult egy a könyvtári munkafolyamatok egészét lefedő, moduláris felépítésű integrált könyvtári szoftver fejlesztése. A „Könyvadatbázis” konvertálása után a TextLib rendszerben folyt tovább a monografikus kiadványok katalogizálása, a hamarosan létrehozott központi feldolgozó csoport közreműködésével.6 Az IPX protokollt használó, lokális hálózatban, Novell hálózati operációs rendszer alatt vagy önálló hálózatban működő és egygépes változattal is rendelkező TextLib-et hamarosan elkezdte használni a FSZEK tagkönyvtári hálózata is.7 Az akkor még Számítógépesítési Osztálynak nevezett informatikai részleg kialakította a bibliográfiai rekordok offline forgalmazásának rendszerét. A könyvtári hálózat egységeiben hamarosan megkezdődött a könyvek nagytömegű honosítása - a bibliográfiai adatok példányadatokkal történő kiegészítése a könyvek vonalkódozásával egyidejűleg - és a kelenvölgyi családi könyvtár (1998) után 1999-ben a Dagály utcában, 2000-ben a krisztinavárosi, majd a soroksári könyvtárban elindult a gépi kölcsönzés a TextLib rendszerrel.8 Bonyolította az adatforgalmazás rendszerét, hogy a régióközpontok a hozzájuk tartozó tagkönyvtárak szerzeményezési és állomány-nyilvántartási feladatait központosították. Az így létrejött un. régióadatbázisok a szerzeményezés munkaeszközei és a régióban központi nyilvántartásként működnek a mai napig. A bibliográfiai rekordok példányadatokkal kiegészített változata innen az offline adatforgalmazás segítségével - floppy lemezen szállított rekordállomány - a dokumentumokkal egy időben jut el a tagkönyvtárakhoz, ahol betöltés után azonnal kölcsönözhetők a könyvek és a nem hagyományos dokumentumok a helyi online katalógus funkcióit is ellátó TextLib-bel. A tagkönyvtárakban telepítettük a régióközpont adatbázisának másolatát, melyet havonta aktualizálunk, biztosítva ezzel a régiószintü központi katalógustájékoztatás lehetőségét is. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2002. 10-11. számában megjelent cikk tárgyidejében rövidebb, tartalmában bővített változata. 103
