A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN SZOCIÁLPOLITIKAI MUNKÁSSÁGA Melyek a szociálpolitika lehetőségei és feladatai a lezajlott forradalmak után ? - ezek a kérdések egyetemista korától kezdve két évtizeden át - a háború kitöréséig - foglalkoztatták Könyves Tóth Kálmánt. Úgy ítélte meg, hogy a szociális kérdéseket a tulajdonviszonyokra épülő, fennálló gazdasági rend alapján, gyakorlati lépésekkel, de az intézményrendszer gyökeres megváltoztatásával kell megoldani. írásai (két történeti visszapillantást adó tanulmány után) egy-egy aktuális probléma - a munkanélküliség, az egészségbiztosítás stb. - jobb megoldására irányultak. E téren kritikai hangvétele mindig éles volt, (a Belügyminisztérium „izgató”-nak minősítette), a gazdasági válság után pedig már „az anakronisztikus gazdasági és társadalmi rendbe való gyökeres beavatkozást” lát szükségesnek. „Korforduló körül vagyunk, s az emberiség történetének egyik legizgalmasabb fejezete következik” - írja 1932-ben.16 Első nagyobb lélegzetű tanulmánya a fővárosi közigazgatás szociálpolitikai szerepének történetével foglalkozott Budapest székesfőváros közjótékonysági, szociálpolitikai és közművelődési közigazgatási történetének vázlata címmel.17 Pest-Buda városvezetésének népjóléti intézkedéseit 1711-től kezdi tárgyalni, de a valódi, aktív városi szociálpolitika kezdetét Bárczy István és Wildner Ödön tevékenységében jelöli meg. Az ő szociálpolitikai koncepciójuk elismerő méltatásával fejeződik be az áttekintés. Ezzel a várostörténeti tanulmánnyal párhuzamosan született meg a másik mű, mely az egyes budapesti szociális és egészségügyi létesítmények (szegényházak, árvaházak, menhelyek, népszállók, kórházak) leírását és történetük ismertetését adja Budapest községi népjólét- és kórházügyének története 1686-tól napjainkig címmel. Ez a munka a magyar filantrópia összefoglaló kézikönyvében jelent meg.18 A 30-as évek elejétől (a szemléletétől mindjobban elidegenedő, szélsőségek felé hajló Bartha Miklós Társaság helyett) Könyves Tóth közgazdasági fórumokat keresett. Az Országos Közgazda Testület alelnöke majd ügyvezető elnöke lett, ő szervezte annak tudományos előadássorozatait, szerkesztette (másodmagával) A Közgazda c. lapot.19 Ez időszakban cikkeinek többsége a gazdasági válság nyomán égetően aktuálissá vált kérdéssel: a munkanélküliek helyzetének gazdasági javításával foglalkozott. A Közgazda c. lapban konkrét javaslatokat dolgozott ki: 1. Az állam és a községek pénzbeli gyorssegélye. 2. Lakásmoratórium (a kilakoltatás felfüggesztése). 3. Álláshalmozások megszüntetése. 4. Munkaidő csökkentés. 5. Jövedelmek arányosítása. 6. Tervgazdálkodás bevezetése.20 Több cikkben és előadásban foglalkozott az értelmiségiek, a diplomás fiatalok munkanélküliségének kérdésével, de ezt a kérdést mindig a teljes társadalmi probléma részeként értelmezte: „A diplomás fiatalság munkanélküli tömege sorsa jobbra fordulását eredményesen csak akkor remélheti, ha felismeri létérdekeinek a nagy paraszti és ipari tömegek létérdekeivel való azonosságát és az egész magyar szociális kérdés-komplexum megoldására törekszik, azonosítva magát a nagy tömegek létérdekeivel.”21 Foglalkoztatta az egészségbiztosítás és különösen a mezőgazdasági munkások biztosításának problémája. A hivatalos szociálpolitikát megelőzve az elsők között szállt síkra a mezőgazdasági munkásság betegbiztosításáért.22 A 30-as évek a paraszt- és munkásszociográfiák nagy korszaka volt, igény élt a szociális problémákkal való közvetlen, tapasztalati szembenézésre is. Könyves Tóth 1932-ben szemináriumot szervezett Munkásképzés címmel. Ennek hallgatói a settlement mozgalom szellemében a munkásság szociális helyzetének egzakt tanulmányozását részben elméleti úton végezték, részben az Újpesten ill. a Kozma úti telepen folytatott helyszíni megfigyelésekkel. Bekapcsolódtak az újpesti Főiskolai Szociális Telep munkájába is, az értelmiségiek által végzett szegénygondozásba. E tevékenységük szoros kapcsolatban állt a szegedi egyetem Buday György által vezetett Bethlen Gábor Körével, melynek célja a tanyai népesség szociális helyzetének tanulmányozása és segítése volt.2j Hogyan illeszkedett be Könyves Tóth Kálmán szociálpolitikai érdeklődése a társadalom- tudományi, szociológiai jellegétől éppen elszakadni készülő Fővárosi Könyvtár életébe? 165
