A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001

Tanulmányok - Fodor Béla - Horváth Zsolt - Sándor Tibor: Hitélet Pest-Budán. Képek a fővárosi felekezetek évszázadaiból

8. Sátor szukkot, azaz a sátorosünnep idején. A talmudi előírások szerint az őszi ünnepre minden család deszkafélékből, lombokból összeállított ideiglenes építményt emel a szabad ég alatt, ez a vidám baráti vendéglátások helye, az éjszakát is itt szokás tölteni.

Alexander Bittmann felvétele, 1996. FSZEKBGY

9. Bar micva, a felnőtté válás szertartása.

Franki Aliona felvétele, 1990 körül. FSZEKBGY

10. Hitközségi kóser húsbolt a Dob utcában, 1987.

Franki Aliona felvétele. FSZEKBGY

11. Kóser étteremben, 1996.

Alexander Bittmann felvétele. FSZEKBGY

XIII. BÚCSÚJÁRÁS (Kat. XIII. 8.)

A búcsú teológiai értelemben a római katolikus egyházhoz kapcsolódó fogalom: a bűnbocsánati szertartásban a bűneit megváltó személy elnyeri a feloldozást, de a bűnök megbocsátása után visszamaradnak bizonyos ideig tartó büntetések; a búcsú ezeknek a halál után a tisztítótűzben letöltendő büntetéseknek az elengedése. A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el. A búcsú kapcsolódhatott a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is. A kultuszhelyek, zarándokhelyek jelentős része a középkortól kezdődően, de különösen a 17-18. században, a barokk vallásosság korában a Mária-tisztelet jegyében alakult ki. A búcsújáráshoz számos népszokás, illetve a szertartások után vásárok és szórakozási alkalmak kapcsolódtak.

„Soha annyi ájtatos népet, mint a mennyi f. hó 8-ikán Remete-Mária búcsújára a budai hegyekbe sereglett! (...) A búcsúsok Remete-Máriától visszajővén, a Lipótmezőn állapodnak meg rendesen. Itt aztán láthatni a fővárosi népünnepet!

141