A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001

Tanulmányok - Fodor Béla - Horváth Zsolt - Sándor Tibor: Hitélet Pest-Budán. Képek a fővárosi felekezetek évszázadaiból

VII. LUTHERÁNUS SZIGET (Kat. VIL 2.)

A pesti evangélikus egyház a 19. századtól kezdve jelentős szerepet játszik Pest-Buda és a későbbi egyesített főváros, Budapest művelődési életében. Ebbe a szerepbe nem csak az evangélikus vallású tudósok, művészek, politikusok munkássága foglaltatik, hanem szorosan beletartozik az a több mint kétszáz éves nevelési-oktatási tevékenység is, melyet, ha kisebb megszakítással is, de töretlenül folytat az egyház. Az első egyosztályos elemi iskolai oktatás 1788-ban indult meg egy bérelt belvárosi helyiségben. A Deák téri templom felépítése után, mintegy annak folytatásaként, rögtön hozzákezdtek egy előbb egy-, majd kétemeletesre bővített iskolaépület megépítéséhez. Ebben a házban nyílt meg 1823-ban az evangélikus gimnázium, az akkori Pest-Buda harmadik középiskolája. Ebbe az iskolába íratta be Petrovics István Sándor nevű fiát. A nagy költőn kívül ezekben az években a gimnázium nevesebb tanulója volt még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, a főváros szépítője és Ágai Adolf író is, aki így emlékezik egykori iskolájára: „Négy alsóbb tanítóm közül csupán Balázsovics, Melczer és Stuhlmüller neveire emlékszem még. Lelkiismeretes, derék férfiak valának mind egy szálig. Nevelési és tanítási eszközeik sorában helyet foglalt a suhintó vessző is, de csak a legvégső esetben...” Az iskola felügyelője Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára lett. A gyülekezet hamarosan kinőtte a kis kétemeletes iskolát, ezért 1861-ben megvásárolta az iskolaépület mellett elterülő katonai sütőház telkét, melyen Gerster Károly és Frey Lajos tervei szerint új épületet emeltetett. Az építkezés közadakozásból folyt, de anyagilag támogatta Pest városa is. Az 1873-ban egyesült Budapest népességének robbanásszerű fejlődése szükségessé tette egy ennél is korszerűbb és tágasabb gimnázium megépítését. így született meg 1905- ben a Városligeti fasorban a híres „fasori” evangélikus gimnázium, melyet a gimnázium egykori növendéke, Pecz Samu tervezett. A Deák téri épületben polgári leányiskola, 1933-tól leánygimnázium működött tovább. A mai Deák téren közel kétszáz éve kialakult épületegyüttes (templom, iskola) 1979- ben az Országos Evangélikus Múzeum létrehozásával nyerte el mai funkcióját, a budapesti evangélikusok egyházi-művelődési központjának szerepét.

1. A gyülekezet Deák téri iskolájának 1864-ben elkészült új épülete a Sütő utcában.

Mirkovszky Géza festménye, 1896. DTEG

2. Az első budavári, Dísz téri templom és iskola az 1890-es években.

Klösz György felvétele. FSZEKBGY

132