A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
- az újfajta elrendezés maga után vonta olvasó és könyvtáros kapcsolatának módosulását, és az olvasószolgálatot meghatározó könyvtári munkafolyamatok átértékelését. Az olvasó nevelésével kapcsolatban most az önálló ismeretszerzés készségének kifejlesztése került napirendre, és ez - finoman fogalmazva - elbizonytalanította a könyvtárosokat. Dilemmájuk abból fakadt, hogy egyrészt az önállóan válogató olvasók tekintetében hogyan érvényesíthető a még mindig alapvető (közmüvelődési)könyvtári feladat, vagyis a „nevelő funkció” tartalmi-minőségi aspektusa; másrészt abból, hogy az állomány közel egészéről kellett immár tájékoztatniuk az olvasót, de az ehhez szükséges könyvismeretük hiányos volt. A problémát a 10. sz. könyvtár munkatársai így érzékelték: „A szabadpolcra való áttérés nem volt könnyű és nem volt egyértelműen előnyös. A könyvtárosok érezték, hogy ők is, az olvasók is ki vannak a teljes könyvanyagnak szolgáltatva. Szinte elnyeli őket az ismeretlen könyvek tömege.”277 A kiútkeresés olyan - ma már evidenciaként kezelt — megoldásokat eredményezett, mint az olvasóval történő egyéni foglalkozások módszertana; az ajánló bibliográfiák tematikai sokszínűsége és beépülése/beépítése a fiók tájékoztató apparátusába; az állomány összetételének egyre jobban az igényekhez való igazítása (igényfelmérések indulása). A könyvtár állománya a következetes gyarapítás (az időszakban átlag 4000 új cím/év) és kivonás eredményeként a 40 ezres nagyságrend közelében stabilizálódott (jellemző a korszak állományépítési elvárásaira, hogy a mennyiségi visszaesést negatívumként „élték meg” az egység munkatársai). Az összetétel egyre jobban tükrözte a könyvtárral szembeni elvárásokat ( árnyaltabb képzőművészeti és zenei anyag, idegen nyelvű irodalom gyarapodása), és ez intenzívebbé tette a dokumentumforgalmat. Az évtized végére a beiratkozottak száma, egyenletesen növekedve, elérte a 6000 főt. A 200 ezret rendre meghaladó dokumentumforgalom szükségessé tette a heti kölcsönzési idő növelését. A könyvtár immár két műszakban, heti 38 órát tartott nyitva, és bár a kiszolgáló személyzet is gyarapodott (az évtized végére 8 fő - könyvtárosok, technikusok, kézikönyvtári felügyelő és raktárkezelő), a könyvtárhasználatra továbbra is a zsúfoltság, a sorban állás, a túlterheltség maradt jellemző. Különösen nagy terheket rótt a könyvtárosokra az egyre igényesebb "felvilágosító" tevékenység, az olvasókkal való egyéni foglalkozások, és a kiszélesedő - az irodalmon túl már magát a könyvtárat is népszerűsíteni óhajtó - propaganda munka. A fiatalokkal való foglalkozás olvasószolgálaton belüli kiemelt szerepét az Ifjúsági klub létrehozása, működtetése bizonyítja. A cél már nem az ideológiai nevelés, hanem olyan könyvtárhasználói közösségek kialakítása, amelyben változatos, vonzó programokkal nyílt lehetőség a kultúraközvetítésre - természetesen a korszak kultúrpolitikai irányelveinek szellemében. Az olvasószolgálat új elemei nem jelenhettek meg a hálózat minden egységében; elsősorban a könyvtárhelyiségek fizikai nagyságrendje (befogadó képessége) határozta meg a szelekciót. A fiókok egyéni arculata mind erőteljesebb lett, miközben szolgáltatásaik is differenciálódtak. A kiterjedt hálózaton belül - ebben az időszakban már több mint 100 fiók287 ( önálló gyermek, felnőtt és ún. vegyes könyvtár) - a 10. számú egységet a „nagy” könyvtárak között tartotta számon a szakma és a használók egyaránt. ÖTVEN ÉV MÉRLEGE: A "VÁLTOZÁSOK ŐREKÉNT" (1973-1983) 1973 márciusában befejeződtek a 10. számú könyvtár első, komoly felújítási munkálatai: az egység nemcsak esztétikailag újult meg, de alapterülete is növekedett valamelyest. A könyvtárhoz csatolták azt a szoba-konyhás lakást, amelyben Czeiner Teréz lakott, így a könyvtárosok már 330 négyzetméteren ünnepelhették meg a könyvtár 50. éves jubileumát. Nagy utat járt be nemcsak a fiók, de a FSZEK hálózata és a könyvtáros szakma is. A hálózat a statisztika adatai szerint 75 egységből (DE! Több egységhez tartozik részleg, külön helyiségben.) áll, hiszen az évtized elejéig sorra nyíltak meg Budapest szerte könyvtáraink. És nemcsak a legkülönbözőbb helyeken, de a legkülönbözőbb adottságokkal is. A könyvtár vezetése - az ellátottság javítása érdekében - rákényszerült, hogy elfogadja a fenntartó által felajánlott és/vagy 90
