A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pobori Ágnes - Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet
A bérlemény - a Dréher Antal Serfőzdéi Rt. tulajdona - megközelítését tekintve ideális helyen feküdt, hiszen az Andrássy út Budapest első igazán nagyszabású és tudatosan megalkotott sugárútja volt. A Feszi Frigyes tervei alapján 1872 és 1877 között megépített „bulvár” tudatosan kapcsolta össze a sűrűn lakott, bérházakkal és palotákkal zsúfolt Terézvárost a pihenés és szórakozás korabeli központjával, a Városligettel. A 10-es fiók itt, a fakocka burkolatú, aszfaltozott járdával ellátott díszút második szakaszának (az Oktogontól a Köröndig) legelején, egy 1891-ben épült bérház legszebb lakásában rendezkedhetett be. A hat szobából álló bérleményt - mintegy 300 négyzetméteren - viszonylag egyszerűen lehetett könyvtárrá formálni: az egykori bálteremben alakították ki a kölcsönzőt, a kapcsolódó kisebb szalonokból pedig a két könyvraktárt. A legvilágosabb helyiségek összenyitásával és az udvari szoba célszerű berendezésével kényelmes, egyszerre 35 fő által használható olvasószobát létesítettek, és jutott hely egy kisebb fiókvezetői iroda kialakítására is. A könyvtárhasználat rendkívüli módon fellendült, a fiók a Terézváros jelentős kultúrintézménye lett. Használói körének nagyobb részét most is a diákok alkották, de „...nyilván a közelben lévő irodalmi kávéházak miatt, sok író, művész is tagja volt a könyvtárnak, pl. Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kodály Zoltán, Kovács Margit, Baló Elemér stb.”15/ A regisztrált beiratkozottak mellett (az átköltözés évében 876 fő, de számuk 1945-re elérte, sőt egyes években meg is haladta a 3000-et) egyre többen keresték fel az olvasótermet tanulás, olvasás, vagy egyszerű időtöltés miatt. A változó használói szokások körültekintőbb könyvtárosi munkát igényeltek, csakúgy, mint a kölcsönzés forgalmának növekedése (1934-ben: 73 657 kötet, de az évtized végétől általános lett az éves, 100 000-et jócskán meghaladó dokumentumforgalom); a fiók azonban továbbra is változatlanul 3 tisztviselőt (a fiókvezetővel együtt) alkalmazhatott, az ugyancsak változatlan, heti 21 órás nyitva tartás mellett.167 A rossz személyzeti ellátottság a könyvtár (központ és hálózat) egészére jellemző volt; és bár a kényszerűen visszafogott gyarapítás következtében jelentősen csökkent a kölcsönzött dokumentumok száma, a napi három és fél órás nyitva tartás alatti forgalom meghaladta a fiók teljesítőképességét. A szolgáltatás (kölcsönzés) színvonala - tanúsítják ezt a korabeli panaszkönyvi beírások - mindenki által érezhetően, drasztikusan zuhanni kezdett. 1943-ban - igazgatói rendeletre - a fiókban ideiglenesen megszüntették az újabb tagok beiratkozását, ám a kölcsönzést nem. A 10-es könyvtár Budapest körülzárása után „...talán egyetlen olyan hazai kultúrintézményünk, amely a földindulás és égzengés közepette is rendületlenül teljesítette kulturmisszióját.”17 A fiókvezető, Leitgib János irányításával megszakítás nélkül az olvasók rendelkezésére álltak. Mindössze 1944. december 30. és 1945. január 18. között nem nyitottak ki, különben - csökkentett óraszámban -, azon dolgoztak, hogy a Köröndnél húzódó frontvonalon „áttörő” olvasóknak könyvet adhassanak.187 A Terézvárosban 1945. január 18-án fejeződtek be a harcok, és a könyvtár már ebben a hónapban újra kinyitott, februártól pedig folyamatosan működött: az udvari olvasószobában, az egyetlenben, ahol épen maradtak az ablakok. A könyvtár helyiségeit csak 1945 őszére tudták helyrehozni - elsősorban Czeiner Teréz197 altiszt áldozatos munkájának köszönhetően -, ám az évközi kényszerű, rövidebb bezárásokat (július és augusztus hónapokban) nem a romeltakarítás következtében kellett elrendelni, hanem az újabb (központi) létszámcsökkentés következményeként. A könyvállomány - a háborús megszorítások következtében - csak nagyon lassan gyarapodott: 1945-ben csak alig haladta meg a húszezret, az éves 32 db-os (!) új beszerzéssel együtt. Az 1945-ös forgalmi statisztika igazi jelentősége az, hogy egyáltalán volt miről adatokat összegezni: 2993 fő beiratkozott olvasót regisztrált, közel félszázezres dokumentumforgalommal, felemelt, heti 33 órás nyitva tartás mellett.207 Ezek az adatok nem csak a könyvtárosok „hivatástudatát” igazolják, de a használói igényeket is: a 10-es fiók immár bizonyítottan a terézvárosiak könyvtára lett. ÚJ „SZELLEMŰ” KÖNYVTÁR-POLITIKAI ELVEK: AZ ÚJRAKEZDÉS ÉVEI (1946-1956) Az évtized kezdeti szakasza az újjáépítés és az újonnan építkezés munkálataival telt el: ez egyrészt a könyvtár egységeinek fizikai helyreállítását, másrészt a kibontakozó, új szellemű könyvtárpolitikához való igazodást jelentette. 85
