A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
IV. emelet /6. szint/ VI. sz. tábla A Baross utcai szárnyban tömör raktár, a Wenckheim-palotában féltömör raktár foglalja el a szintet. Ugyanakkor a raktári személyzet számára munka- és tartózkodó helyiségeket is lehetett tervezni. Valamennyi lift és lépcső felérkezik erre a szintre, de természetesén a főlépcsőház és a két nyilvános lift a nyilvános forgalom elől itt már le lesz zárva. V. emelet /7. szint/ VII. sz. tábla A szint nagyobb részén munkahelyek, kisebb részén tömör raktárak helyezkednek el. A Baross utcai és a Reviczky utcai szárny között itt nincs szintkülönbség, így egyszerűnek látszik az egyelőre érvényes betelepítési rendet (gyarapítás és feldolgozás az utóbbiban, szociológiai dokumentáció és helyismereti feltárás az előbbiben, közöttük a számítógépes részleg) a későbbiekben esetleg módosítani. Megjegyzendő, hogy a nagyteres irodai övezet a munkatársak egyetértésével találkozott. VI. emelet /8. szint/ VIII. sz. tábla A 8. szintre már csak raktárak kerültek, főként tömör állványzattal. Az alagsoron túlmenően természetesen más szinteken (6-7-8. szint) is megjelennek az épületgépészet helyiségei. UTÓSZÓ Áttekintve még egyszer az újonnan létrejövő épületkomplexum terveit, első pillantásra nemigen látszanak tükrözni a modem könyvtárépítészet elveit, különösen ha egy olyan könyvtárral hasonlítjuk össze, mint pl. a hágai Városi Könyvtár. Lehetséges, hogy a Wenckheim-palota és a Reviczky utcai épület megtartása túl sok engedményt követelt a funkcionalitás rovására. Ennek ellenére véleményem szerint nem lesz nehezebb vagy bonyolultabb ennek az épületnek a használata és működtetése, mint egy hasonló nagyságrendű, vadonatúj épületé. A közlekedési utak vezetése, a szolgáltatások térbeli elrendezése és könnyű megközelíthetősége megfelelő feliratozással és a számítógépes technológia alkalmazásával megkönnyíti a használó és a könyvtáros dolgát. Leginkább még a flexibilitás elvének érvényesülése hagy kívánnivalót maga után, de ez újabban mintha veszített volna korábbi súlyából. Bizonyos alapfunkciók helyét hosszabb távra is ki lehet, sőt ki kell jelölni, s e tereken belül lehet a változó igényeknek megfelelően az alapterületet és az elrendezést változtatni. Egyébként az épület adottságai a funkciók közötti átcsoportosítást is lehetővé teszik. Nincs akadálya annak, hogy pl. a munkaövezetet a 7. szintről kiköltöztetve helyén akár raktárát, akár olvasói teret rendezzen be a könyvtár. A Reviczky utcai épület terei bármikor más szolgáltatásokat is befogadhatnak. És így tovább. A szükséges változtatásokról való gondolkodás már ebben a stádiumban is felmerült. A könyvtárnak szembe kell néznie azzal, ha az egész hálózat számára központi beszerzést és feldolgozást akar megvalósítani, akkor a Központi Ellátó Szolgálat bizonyos feladatainak is a Központi Könyvtárban kell helyet biztosítania. (Ez természetesen a munkaszervezetre is kihatással lehet.) A tervezés és a kivitelezés lényegi eleme a belsőépítészeti megformálás. Hefkó Mihály és Jakab Csaba (az utóbbi a gyerekrészlegért felelős) munkáját most nem ismertethettük, mert egyrészt a tervek még nem nyerték el minden helyiségben végleges formájukat, másrészt a belsőépítészet jellegzetessége, hogy a végeredményre még kevésbé lehet következtemi a tervekből, mint az építészet esetében. Az épületkomplexum működésének másik lényeges feltétele az épületgépészet. A használói és az üzemeltetői igények egyre nőnek, a költségvetés határai relatíve pedig egyre szűkülnek. Ilyen körülmények között kellett takarékos, de kielégítő megoldásokat és berendezéseket találni az energiaellátásra, a világításra, a fűtésre és hűtésre, a légtechnikára, a telekommunikációra, a tűz- és vagyonvédelemre, a biztonságtechnikára, a hang- és videorendszerekre. A számítástechnika ma már 62
