A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
bejáratként (és menekülő útvonalként) szolgál, csak a rendezvények közönsége számára. (Bár a közönség a főbejáraton keresztül is megközelítheti az előadótermet: az előadói-kiállítási terek zsilipszerűen képesek működni.) A szolgálati bejárat a Baross utcából nyílik: kocsilehajtó a garázsba és személybejárat a portásfülke mellett. A főbejárat kapualjából jobbra az igazgatóság közelíthető meg, balra a ruhatár, melynek teréből rövid lépcső vezet le az alagsorba a ruhatár másik szintjére. (A mozgáskorlátozottak nyilván a felső ruhatárat használják.) A párkánymagasságban lefedett udvar központi elosztó térként funkcionál azon túlmenően, hogy napi- és hetilapok.olvasója, a kávézó fogyasztói tere, randevúk és beszélgetések színtere. Az elosztó térbe nyúlik be a központi nyilvántartó-ellenőrző pont, ahol a beiratkozás, a technikai tájékoztatás és a kölcsönzés történik. A kávéház leválasztható része az előadó- és kiállítóterem. A nyilvántartási pult előtt járószékkel is ellátott lépcső vezet a magasföldszintre helyezett AVE-anyagok kölcsönzőjébe. Ez a szolgáltatás, amelynek korábban csak a csírája volt meg a Központi Könyvtárban, használatának jellege miatt került viszonylag elkülönülő térbe. A kölcsönző pult előtt elhaladva balra a lépcsőházon keresztül a gyerekrészlegbe érünk. A belső udvar teljes egészében a gyerekrészleghez tartozik; ezt az is hangsúlyozza hogy két terrakotta sárkány fogja őrizni a tervek szerint a gyerekek felségterületét. Jobbra a közhasznú információ terébe vezet az út. E szolgáltatás kereteit a már több mint tíz éve működő Közhasznú Információs Szolgálat alakította ki, s a mindennapok „túléléséhez” szükséges dokumentumok és információk mellett rekreációs olvasmányokat is kínál a legszélesebb közönségnek. Terében a prézens és kölcsönözhető anyag föltételezhetően egybeosztva jelenik meg. Északi üvegfalán keresztül kilátás nyílik a sárkányudvarra, a játszótérre. A földszinten - az igazgatóságon kívül - csak az olvasószolgálathoz szorosan kapcsolódó munkahelyek kapnak helyet. A nyilvántartás a pult mögötti területen kívül a Baross utcára néző tekintélyes irodahelyiséget is magáénak mondhatja, a közhasznú tájékoztatás munkatársai közvetlenül a pult mögött, csak bútorzattal leválasztott térben dolgoznak, s a Baross utcai front magasföldszintjén föltételezhetően a Központi Könyvtár adminisztrációja jut helyiségekhez. Említést érdemel a nyilvántartás és az érdemi tájékoztatás nagyvonalú, egymáshoz csatlakozó kialakítása. A pultok és a mögöttük lévő terek rátámaszkodnak a függőleges szolgálati személy- és teherforgalmi útvonalakra. A három épület csuklópontjában elhelyezkedő nyilvántartó-ellenőrző- tájékoztató funkciót ellátó pult - ha kisebb méretekben is, de ugyanezen a ponton, - megismétlődik a fölső három nyilvános szolgálati szinten is. A pulttal szemben találhatók minden szinten a mosdók, s előterükben a dohányzásra kijelölt helyiség. I. emelet /3. szint/ III. sz. tábla Ez a szint csak az új szárnyban és a Wenckheim-palota egy részén jelenik meg. A szabadpolcos kölcsönzési állományt fogadja be. A Wenckheimben lévő helyiségek tagoltsága javára válhat az anyag szakok szerinti felállításának. Ha netán nem lenne szükség a szemináriumi szobára, vagy a csoportokkal való foglalkozás esetleg máshol is megoldható, területén a szabadpolcos állomány bővíthető. Itt jegyezzük meg, hogy a pultok mögötti térbe minden szinten technikai felszerelés (pl. nyomtatók, CD-ROM lejátszók stb.) és munkahelyek telepíthetők. A Baross utca felé eső sarokba hol iroda, hol teakonyha kerül. Tapasztalatunk szerint ugyanis a helyileg kialakult szokásoknak egy ekkora méretű könyvtárban inkább megfelel a munkahelyekhez közelebb eső, több kisebb teakonyha, mint egy központi nagy étterem. (Lehet, hogy nem ez az optimális megoldás, de a szokás nagy úr, s a menedzsment fontos szempontja a jó munkahelyi közérzet.) 58
