A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
harmadik körülmény az volt, hogy nem adódtak olyan terek a bejárat környékén, amelyek alkalmasak lettek volna, a feltétlenül oda helyezendő szolgáltatások számára. így erősödött meg az a gondolat, hogy a Wencheim-palota kocsibejáróját kellene felhasználni a nyilvános főbejárat céljára. Emlékezzünk: az 1974-es Pomsár-féle koncepció a főbejáratot a Baross utca felől nyitotta volna. A helyzet azonban azóta megváltozott. A Reviczky utca a maga csillapított forgalmával felértékelődött, a Baross utca forgalma pedig szinte az elviselhetetlenségig megnőtt. Továbbá a Pálffy-palota könyvtári célra való igénybevételével logikusnak látszott az Ötpacsirta utca felé fordítani az új épületegyüttest. A Kálvin tér felől érkező gyalogosforgalom szempontjából is ez a kívánatosabb oldal. Végül a Reviczky utcai főbejárat számos, lényeges előnnyel rendelkezik: az épületbe az utca szintjén lehet belépni, a lefedett udvaron és a hozzá csatlakozó terekben bőséges helyük van a bejárathoz csatlakozó szolgáltatásoknak (ruhatár, nyilvántartási-ellenőrzési pont, előtérvárakozó, kávéház-napilapolvasó), s a függőleges közlekedő útvonalhoz való közelségével alaposan megrövidülnek a vízszintes közlekedés útvonalai. Mennyi a mennyi? Kényes kérdése volt a tervező munkának, hogy valójában mekkora hasznos alapterületre számíthat a könyvtár az épületegyüttesben. Bálint még a Wenckheim padlásának a beépítését is tervezte. Kérdéses volt az is, hogy a Baross utcai új szárnyban a felszín alatt egy vagy két szintet lehet-e építeni, s mekkora legyen a Reviczky utcai és a Baross utcai épület közötti belső udvar. Az e kérdésekre adott válaszoktól ezer, kétezer négyzetméter sorsa függött. A tervező javaslatára a könyvtárnak le kellett mondania arról, hogy a Baross utcában két pinceszint legyen. Bár kivitelezése megoldható lett volna, a hordalékos talaj (volt Duna-meder!) miatt ez enormis költségekkel járt volna. A környező építkezések tapasztalatai igazolták a tervezői álláspontot. (Tegyük hozzá azt is, hogy a telek oldalvonalain álló két hatalmas épülettömeg további problémákat okozott volna.) Nem valósult meg az a korábbi elképzelés sem, hogy a Wenckheim padlását is igénybe vegye a könyvtár nyilvános szolgálati vagy raktározási célra. Ennek egyik vonzereje az esztétikai élményt nyújtó fedélszék megmutathatósága volt. Kiderült azonban, hogy tűzvédelmi megfontolásból éppen ezt a faácsolatot kellett volna eltakarni. így ez a terület egyelőre felhasználatlan maradt, részben a jelentős építési költségek miatt is. A padlásból most nem lett hasznosított tér, mindenesetre a távolabbi jövőben vele mint tartaléktérrel számolni lehet. A korábbi tanulmánytervektől eltérően Hegedűs megelégedett a Reviczky utcai épülethez tartozó jelenlegi udvarral, s a Baross utcai telket az alagsorban és az első két földfelszíni szinten teljes egészében beépíti. (Feljebb aztán bővíti az udvar légterét egy félköríves kiváltással.) Mindez azt eredményezte, hogy a szakmai programban előirányzott 2500-5000 négyzetméternyi raktári teret csak az alsó határértéken tudta biztosítani, ami nem nagy öröm. Ez azzal jár, hogy már a beköltözéskor a teljes raktárban tömör állványzatra van szükség az előirányzott egymillió kötetes kapacitáshoz. Térszerkezet és tartalom A tervező két lényeges ponton a könyvtár eredeti elképzelésétől alaposan eltérően formálta meg a térszerkezetet, de nem tartott sokáig, hogy bebizonyítsa ennek előnyös voltát. Ugyanis a könyvtár korábban úgy gondolkodott, hogy a Baross utcai telken egy meglehetősen zárt toronyraktár helyezkedjék el, amelynek legfeljebb északi traktusát venné igénybe irodák céljára. A Wenckheim- palota első és második emeletén (jelenleg raktári terek), valamint padlásterében peedig a nyilvános szolgálat bővüljön. E megoldás mellett az szólt, hogy a zajos és szennyezett Baross utca felé ne kerüljön nyilvános funkció (a raktári tereket pedig építészeti és épületgépészeti eszközökkel a lehető legteljesebben szigetelni lehet és kell is), a nyilvános terek bővülése zömmel az előnyösebb északi oldal felé történjék, a csendesebb és tisztább Reviczky utcában. 56
