A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Vörösné Jánosi Katalin: A könyvtár szociális funkciói. A XIII. kerület két könyvtárában végzett vizsgálat tapasztalatai
A könyvtárak - saját értelmezésük szerint -vagy folytatták az addigi gyakorlatot, vagy eltörölték a dokumentumok ingyenes kölcsönzését. Mindezek után a XIII/8-as könyvtár házi szabályozása szerint:- egészségi okok miatt hátrányos helyzetben lévőnek kell tekinteni minden olyan olvasót- akin a mozgássérültség szemmel láth tóan látszik (= tolókocsival, járókerettel, bottal közlekedik, csípőficam miatt nehezen jár végtaghiányos stb.).- amennyiben ez nem látszik. - ill., ha nem tud eljönni a könyvtárba, és a maga helyett küldött személy a Használati Szabályzatra hivatkozva kéri felmentését )- legalább 67 %-os rokkantságot igazoló dokumentumot kell bemutatnia ;- aki vak, ill, látássérültsége olyan mértékű, hogy az olvasás lehetetlen számára;- aki süket, ill, süketnéma vagy halláskárosultsága olyan mértékű, hogy ez általában akadályozza a kommunikációját ;- aki mentálisan sérült és ez kommunikációjában megnyilvánul. Ezen csoportok tagjainak ebben a könyvtárban nem kell beiratkozási díjat fizetniük - 1 kölcsönzési periódusra valamint 2 db térítéses dokumentumra ( hangkazetta, videokazetta, lemez, CD, hangoskönyv ) ingyenességet élveznek. A fent említett kritériumok alapján a XIII/8-as könyvtárban 1996-ban októberig ( a vizsgálat időpontjáig) 546o beiratkozott olvasó közül 73 olvasó kapott ingyenességet. I. Többféle dokumentumtípust kölcsönzők: A vizsgált időszakban 10 olyan kölcsönző volt, aki könyvet és egyéb dokumentumtípust is kölcsönzött. Az a jellemzőbb, hogy az egészségkárosodott olvasó maga látogatja a könyvtárat, néha elkíséri egy-egy családtagja. Maguk szeretnek választani a kínálatból. Vak „olvasóknál”, ha egyedül jönnek, a velük való foglalkozás sok időt igényel. A mentálisan sérült olvasókhoz következetesen a pozitív diszkrimináció felé hajló magatartással viszonyulnak a könyvtárosok, talán ennek is köszönhető, hogy stabil programot adnak ezekkel a látogatási lehetőségekkel életvitelükbe. A mozgássérült olvasók helyett többször családtagjuk jön. Ilyenkor az a gyanú merül fel, hogy sokszor nem a sérült igényei érvényesülnek a választásnál, ezért akármilyen nehézkes is mozgásuk, tolókocsival, járókerettel gyakran maguk keresik fel a könyvtárat. Többször válaszolták azt a megkérdezett családtagok, hogy a sérült nevén kölcsönzött dokumentumokat az egész család részére viszik. Ez persze más olvasókra is jellemző. II. Hangoskönyvet kölcsönzők: Négy vak olvasó rendszeresen a FSZEK Központi Ellátó Szolgálatának hangoskönyvtárából - füzetktalógus alapján - előre kiválasztott hangoskönvvet kölcsönöz. A könyvekért általában családtagjaik, gondozójuk vagy /a vizsgálat alatt nem fordult elő, de/ saját maguk ( taxival ) jönnek. A 644 címet magában foglaló hangoskönvv lista inkább klasszikus szépirodalmi műveket, családregényeket, kevesebb kalandos történetet, krimit, és kevés mai modem regényt tartalmaz. Sajnos a katalógus tartalma sem példányszámban, sem féleségben nem elégíti ki az igényeket, III. Videokazettát kölcsönzők: 9 olvasó kizárólag videokazettáért jött ebben az időszakban a könyvtárba. Jellemző, hogy ők hetente többször is megfordultak a könyvtárban. / Ez évek óta folyamatos kölcsönzést jelent. / A süketnéma olvasókkal való kommunikációt egy idő után minden kolléga megszokta és - a kezdeti idegenkedés után - már más olvasókkal is véleményt cserélnek egv-egv filmről. Ezt a 183
