A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A kielégített igények keresztmetszetében a gyarapítási gyakorlat kiegyensúlyozottabbnak, körültekintőbbnek látszik, de ez csak annyit tesz, hogy szakterületenként sikerülhetett viszonylag egyenletesen visszafogni az állomány fejlesztését. Ez a megállapítás a tényleges igényekre nézve valószínűleg már nem állná meg a helyét. E feltevésünket azokra a megfigyelésekre alapozzuk, melyeket a 3-as és 6-os szak kicsit részletesebben elemzéséből szűrhetünk le. A két szakcsoport az alábbi sajátosságokkal késztetett mélyebb vizsgálódásra: 1996-ban a könyvpiactól leginkább elmaradva gyarapító« állományegységek, ugyanakkor látszólag azonos gyarapítási háttér mellett forgalmuk a legnagyobb mértékben, de ellentétes irányban változott 1984 óta. A 3-as szak társadalomtudományos munkáinál kérdéses, hogy az érdeklődés csökkenéséből mennyi írható a különböző típusú igények átrétegződésének számlájára, viszont tény, hogy a könyvtárakban nem teljesített konkrét szakirodalmi kérések java (25,9%) pontosan az ilyen tárgyú müvekre vonatkozott, és az elutasítás okaként itt szerepelt elsőként az állományból való hiány.7/ Az e csoportba sorolt könyveknél jellegzetesen alacsony a címenkénti féleség és a példány, valamint lassúbb a forgási sebesség; a korlátozódó szerzeményezés fokozottan vetheti vissza a forgalmat. Az alkalmazott tudományos irodalom kölcsönzöttsége megfelelő kínálat mellett minden bizonnyal még magasabbra emelkedett volna; e vélekedéshez hívjuk segítségül az 1989. évi adatokat. A kurrens beszerzések forgalmából a 6-os szak kiemelkedő hányadú, a természettudományok és a 7-es szak újdonságai ugyancsak nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint teljes kínálatból (1984., 1996.) kölcsönzött társaik. Mindhárom állományegységben olyan sikerkönyveknek lett köszönhető a felfutó kölcsönzési arány, melyek kivételes aktualitással bírnak, és megjelenésükkel egyidejűleg váltanak ki felfokozott, tömeges érdeklődést. Az 1987-es mintából ezek a keresett müvek (Tuba.Z.: Vízinövények; Tatchell, J.: Mikro; Jávor P.: Egy színész elmondja...; Mester Á.: Ki ül a székben?; Leyrer R.: A kung-fu királya) találtak rövid időn belül nagy számú olvasójukra annak jóvoltából, hogy kétszer annyi (58,6) helyre vettek belőlük, mint a címek átlagából (30,4) és kétszer-háromszor annyi példánnyal (106,4) gazdagították a könyvállományt, mint szakcsoportjaik egyéb könyvei (39,4). A kurrens kölcsönzések érzékenyebbek az ilyen típusú, gyakorta gyorsan múló, jobban mondva idővel normalizálódó, szokványos méretűvé váló, de időlegesen annál erősebb olvasói igényekre, amelyek ma már nem teljesíthetők a kívánt, netán kívánatos mértékben (hatása mindenképpen kedvezőtlen a könyvtár használata, az olvasói elégedettség szempontjából, s a könyvtárlátogatók körén túl is rossz fényt vethet a szolgáltatás megítélésére). Meglehet, szerzeményezési gyakorlatunk kiszámítottabb lett, de ez úgy történt, hogy a közepes keresletre épül, sőt - visszakanyarodva a gyarapodás mennyiségéhez - a fenti példázat észrevételeit általánosítva, csak a keresettségre készül fel, miszerint a gyarapító tevékenység egy ellentmondás terhét magán viselő gyakorlat lett. Szakmailag célszerűen heterogén igényszerkezetre számít, gazdasági megfontolásból a kiélezett példánymeghatározással, mi több, már a szigorúan kiszabott féleséggel az érdeklődés mennyiségével, az igények intenzitásával nem számol. Az igények típusának széles skálájára, Sokrétűségére, a maradandóbb használati értékre tekintettel mintegy hosszabb távra rendezkedik be, csakhogy a keményen visszafogott fejlesztéssel a mégoly tág határok közötti gyűjteményt sem lehet tartósan megőrizni. 134
